Törzskönyv, családtörténet, genealógia
Új genetikai elemzések alapján kiderült egy hím csontváz (La Brana 1 nevű) fogainak DNS-e, amelyet 2006-ban találtak a spanyolországi Cantabrian-hegység barlangjában. Ezen elemzés eredményei, amelyeket a Nature folyóirat január 26-án tett közzé, meglepőek, mert azt mutatják, hogy az európai szép bőr sokkal később alakult ki, mint gondoltuk.
A tudósok eredetileg azt hitték, hogy az ókori európaiak mintegy 40 000 évvel ezelőtt elvesztették afrikai őseik sötét bőr pigmentációját, amikor sötétebb északi régiókba költöztek.
A világosabb bőr több ultraibolya sugarat szív fel, amelyek fontosak a D-vitamin termeléséhez azokon a területeken, ahol nincs napsütés. Testünk természetesen D-vitamint termel, amikor az ultraibolya sugarak a napsugarakban elterelődnek a bőrtől. A D-vitamin elengedhetetlen a csontjaink számára fontos kalcium felszívódásához.
A tanulmány társszerzője, Carles Lalueza-Fox, a spanyol Pompeu Fabra Egyetem paleogenomikus tudósa a LiveScience-nek elmondta:
"Feltételezzük, hogy a világosabb bőrre szükség volt a magasabb sávokban, a D-vitamin szintézise miatt olyan helyeken, ahol az UV-sugárzás gyengébb, mint a trópusokon."
La Bran 7000 éves sötét bőre azonban azt bizonyítja, hogy a magasabb szélességi fokokra való költözés nem lehet az oka a mai európaiak szép bőrének. A tudósok szerint ennek oka lehet a diéta.
A vadász első genetikai információinak elemzése a mezolitikumig nyúlik vissza, azaz a 10–5 ezer évvel ezelőtti időszakba.
A mezolitikumot, a középső kőkort a neolitikum követte. Ezekben az időkben a vadászokból és a gyűjtögetőkből gazdák lettek, akik sokkal több gabonafélét ettek. Az étkezési szokások megváltoztatása okozhatja az európaiak bőrének kifakulását.
"Az élelmiszerelmélet szerint a neolitikumban a gazdák gabona-étrendjében hiányzott a D-vitamin" - magyarázza a LiveScience ", így az európaiak gyorsan elveszítették a pigmentációt a mezőgazdaságra való áttéréssel. Akkor csak a napból tudnák gyorsabban szintetizálni a D-vitamint. ”
Ezenkívül a kutatók megállapították, hogy a vadász és a gyűjtő, La Brana intoleráns volt a laktózra és nem volt képes megemészteni, mint a neolitikum gazdálkodói, "ami alátámasztja azt a hipotézist, hogy ezek a képességek a mezőgazdaságra való áttérés során alakultak ki" - írják a tanulmány szerzői.