Külföldi íróim gyakran mondják, hogy van életrajzom, ami valóban ritka az irodalomban, és egy kicsit irigylem. Viszont irigylem őket a bőkezűen támogatott kreatív támogatási rendszerről, amelyről hazánkban csak álmodhatunk. Sok furcsa szakmát váltottam. Segédszakács voltam egy svéd bútorüzlet egyik éttermében. Titkárként dolgoztam, mosogattam, szupermarketben árusítottam, plakátokat ragasztottam egy underground klubba, alternatív zenével szerveztem eseményeket. És két évig dolgoztam a Dunán. Hivatalosan a program igazgatója voltam, de a valóság végül nem hasonlított egy irányítási funkcióra. Ott a portást házvezetőnőnek is hívták.
Negyven évvel ezelőtt Csehszlovákia első jégkorongosztályát ebben az iskolában hozták létre. Később Rusnák Dárius, Michal Handzuš, Richard Zedník és Peter Budaj mentek hozzá. Ma a szülők, az iskolavezetés és a híres diplomások összefognak, hogy a rozoga játszótereket nyílt sportkomplexummá alakítsák.