A Munka Törvénykönyve úgy határozza meg a munkaidőt, mint azt az időtartamot, amelyben a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll, munkát végez és kötelezettségeket teljesít a munkaszerződéssel összhangban.
A munkáltató a munkaidőt egyenletesen oszthatja el az egyes hetek között, vagy egyenetlenül oszthatja el a több napos időszakokat az egész naptári évre. Azon munkanapok száma, amelyeken a munkavállaló köteles dolgozni az adott héten, hónapban és végül az adott naptári évben, attól függ, hogy a munkáltató hogyan ütemezi a munkaidőt.
A munkaidő terjedelmének és ütemezésének megállapításának alapja egy hét, azaz. hét egymást követő napon.

rugalmas munkaidő

A maximális munkaidő:

  • Heti 40 óra üzemben, ahol az alkalmazott a hét 5 napján egyenletesen dolgozik,
  • Heti 38 és 3/4 óra két műszakos üzemben, ahol a munkavállaló felváltva végzi munkáját mindkét műszakban,
  • Heti 37 és ½ óra három műszakos vagy folyamatos üzemben, ahol a munkavállaló felváltva, minden műszakban végzi munkáját.
  • A 16 év alatti fiatalkorú munkavállalók esetében a maximális munkaidő heti 30 óra. Ha egy fiatalkorú 16 évesnél idősebb, munkaideje nem haladhatja meg a heti 37–1 órát.
  • A munkavállaló átlagos heti munkaideje, a túlórával együtt, nem haladhatja meg a 48 órát. Egészségügyi szakember esetében ez nem haladhatja meg az 56 órát.

Egyenletesen elosztott munkaidő

Akkor beszélünk róla, ha a munkavállaló a műveletben heti 5 napon, a hét 40 órájában egyenletesen dolgozik.

A munkaidő egyenletes elosztása az egyes hetekre a következő elvek szerint nyilvánul meg:

  • a heti munkaidő elvileg heti öt munkanapra van tervezve. Van egy kivétel is, amikor pl. a munka/művelet jellege miatt szombaton vagy vasárnap is (példa: hétfőtől péntekig 9: 00-16: 30, szombaton 08: 00-13: 30, vasárnap ingyenes)
  • a napi munkaidő (vagy egy műszak hossza) nem haladhatja meg a 9 órát
  • a heti munkaidő túllépése minden héten legfeljebb 3 óra lehet
  • az átlagos heti idő nem haladhatja meg a 40 órát

A fenti feltételeknek egyidejűleg kell teljesülniük.

Egyenetlenül elosztott munkaidő

Ez egy munkaidő-beosztás, amelyet korlátoz az a tény, hogy egy 4 hónapos időszakon belül ezen időszak heti munkaidejének átlaga nem haladhatja meg a heti 40 órát.

Természetesen a Munka Törvénykönyve más rendelkezéseinek megfelelő egyéb munkaidő-korlátozások is vonatkoznak erre a munkaidő-elosztás esetére:

  • a maximális időtartam, amely alatt a munkaidő egyenetlenül osztható el, 4 hónap
  • ha egy bizonyos időszakon belül eltérő munkaigényekre van szükség (pl. mezőgazdasági tevékenység, ahol a nyári hónapokban nő a munka iránti igény, fordítva télen pedig alacsonyabb), a munkaidő egyenetlenül osztható fel hosszabb időtartamra, de legfeljebb mint 12 hónap
  • a 24 órás munkaidő nem haladhatja meg a 12 órát (a fenti feltétel rugalmas munkaidő alkalmazása esetén is érvényes)
  • a napi munkaidő meghaladja a 9 órát
  • a munkaidő különbsége a hetek között több mint 3 óra

Az egyenetlenül elosztott munkaidőt használják például az ún hosszú és rövid hetek, például:

  • Az alkalmazottak 12 órás műszakban (11,5 óra munkaidő) dolgoznak, ismétlődő nappali, éjszakai ciklusban, kétszer szabadidőben.
  • Vagy az alkalmazottak 8 órás műszakban (7,5 óra munkaidő) dolgoznak egy ismétlődő műszakciklusban: 2 nap reggeli műszak, 2 nap délutáni műszak, 2 nap éjszakai műszak, 2 szabadnap.

Fix és rugalmas munkaidő

A rögzített munkaidő az az alapvető munkaidő, amikor a munkavállalónak a munkahelyen kell lennie, például hétfőtől péntekig 8: 00-16: 30 (30 perc szünettel a munkahelyen).

A rugalmas munkaidőn belül a munkaidő mellett meghatározzák azt az időpontot is, amikor a munkavállalónak nem kell a munkahelyen lennie, ha a munkaszerződés szerint a szükséges átlagos munkaidőt ledolgozta. Például: az alap fix munkaidő 8: 00-14: 00, az opcionális rugalmas munkaidő pedig pl. 6:00 - 8:00 és 14:00 - 18:00. A munkavállaló szükség esetén egy meghatározott költözési időben munkába állhat, vagy elhagyhatja a munkát, feltéve, hogy teljesül az átlagos ledolgozott munkaidő.

Napi és referencia munkalap

A napi munkaalap a munkaszerződésben meghatározott munkaidő-alap. A csoportbeállításokban rögzített munkaidő határozza meg. Azok az órák, amelyeket az alkalmazott dolgozik, túlóráknak számítanak.

A referenciaalapot egyenetlenül elosztott munkaórákra használják, és a ténylegesen ledolgozott órák számának és a munkaszerződés óráinak összehasonlítására használják, míg a további órákat tervezett egyenlegként (túlóra) tartják nyilván.

Dolgozom a változásért

A változtatásokért való munka akkor következik be, amikor egy munkahelyen az alkalmazottak előre meghatározott ütemterv szerint váltják egymást, és egy meghatározott időszakban (nap vagy hét) különböző időpontokban dolgoznak.

A váltási rendszer egyes szakaszainak felosztásához a Munka Törvénykönyve háromféle változást ismer. Reggeli, délutáni és éjszakai váltás. A reggeli váltásnak többnyire 6 és 14 óra, délután 14 és 14 óra között kell esnie. 22 óra és éjszakai műszak 22 óra és 6 óra között.
Ezen felosztás alapján lehetőség van a változások megszervezésére akár két-, akár háromműszakos működés formájában. A két műszakos üzemeltetés általában magában foglalja az alkalmazottak beosztását reggeli és délutáni műszakba, a három műszakos működés minden típusú műszakot magában foglal.

Ha csak a ledolgozott órákat szeretné rögzíteni, és nem kell összehasonlítania őket az előre beállított munkaidővel (például önálló vállalkozók esetében), akkor a munkát "változtatások nélkül" is felhasználhatja.