Az egyik szülő szülői jogainak és kötelezettségeinek a Családtörvény 38. §-a szerinti beavatkozásától, amely felfüggesztésükből, korlátozásukból vagy megfosztásukból áll, a szülői jogok és kötelezettségeknek a 24. §, 25. §, 36. § (2) bekezdése szerinti szabályozásából. . A családtörvény 1. cikke főként abban áll, hogy egy kiskorú gyermeket az egyik szülő személyes gondozására bíznak. A szülői jogok és kötelezettségek a 28. §. A családtörvény 1. cikke, vagyis a kiskorú gyermek képviseletének joga és kötelezettsége a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlásának szabályozásáról szóló bírósági döntés után is mindkét szülőnél megmarad. A szülői jogok és kötelezettségek a 28. §. A családtörvény 1. §-a akkor is a szülőnél marad, ha a bíróság ideiglenes intézkedéssel elrendeli, hogy a gyermeket a másik szülő vagy a bíróság által kijelölt személy gondozásába helyezze át, és a szükséges mértékben fizesse meg a gyerektartást. .

által

Téves az a nézet, miszerint a végrehajtási eljárásban a másik szülővel szemben a tartás érvényesítésének joga csak annak a szülőnek a joga, akire a gyermeket személyes gondozásra bízzák.

(A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 2011. május 11-i állásfoglalása, 6 Cdo 61/2011. Sz. Ügy)

Az indoklásból:

2009. január 19-én Mgr. J. T. kiskorú gyermekei nevében végrehajtási javaslatot a gyermekek köteles apja ellen Ing. M. T. a tartási hátralék behajtására. Közölte, hogy a Besztercebányai Kerületi Bíróság 2007. november 9-i ítélete. 10 C 75/2003-532 a besztercebányai regionális bíróság 2008. május 29-i ítéletével kapcsolatban. 12 4/2008-tól kezdve a kötelezett köteles hozzájárulni egy kiskorú E. táplálásához havonta 4000 SKK összegben, egy kiskorú M. táplálásáért havonta 3500 SKK összegben és egy gyermek táplálásához. kiskorú M. havonta, 3 000 SKK összegben. 2005. július 18-tól mindig az elõzõ hónap 15. napjáig anyjuk kezébe. A gyermekek apja hátralékban van a tartásdíj megfizetésével, és összesen 139 246 korona (4622,12 euró) tartozással tartozik.

A Besztercebányai Kerületi Bíróság (Végrehajtó Bíróság) 2010. április 12-i 2 Er 42/2009-202 sz. Határozatával a végrehajtást elfogadhatatlannak nyilvánította és leállította. Nem kötelezte a végrehajtót a végrehajtás költségeinek viselésére. 57. § (4) bekezdése szerint leállította a kivégzést. 1 levél törvény/g. 233/1995 Coll. a végrehajtókról és a végrehajtási tevékenységről (végrehajtási szabályok), tekintettel arra, hogy "a végrehajtást törvénysértéssel hajtják végre", mivel a kiskorú gyermekek anyja "nem volt jogosult a nevükben jogi aktusokra". A végrehajtás iránti kérelem benyújtásának idején a bíróság már ideiglenes intézkedést rendelt el, amelyben a kiskorú gyermekek édesanyját elrendelte, hogy a gyermekeket apjuk ideiglenes gondozásába helyezze át, és járuljon hozzá a létfenntartás 30% -ának megfelelő összeghez. havonta minimum.apjuk kezében.

A gyermekek anyja fellebbezést nyújtott be a fellebbviteli bíróság határozatával szemben, amelyben a fellebbezést elutasították. Javasolta a fellebbviteli bíróság határozatának megtámadott nyilatkozatát, valamint a végrehajtó bíróság határozatát az ügy megsemmisítésére és a végrehajtási bírósághoz történő továbbítására további eljárás céljából. A fellebbezést azzal indokolta, hogy a fellebbviteli bíróság eljárása és határozata megfosztotta tőle a bíróság előtti fellépés lehetőségét a levél 237. §-a rendelkezéseinek megfelelően. f/O.s.p. Kijelentette, hogy kiskorú gyermekei nevében végrehajtási kérelmet nyújtott be az éves tartásdíj behajtására a 2005. július 18. és 2008. augusztus 31. közötti időszakra. A tartás elmaradt, amikor a gyermekeket személyes gondozására bízták, és apjukat köteles tartásdíjat fizetni a kezébe. A fentiekre tekintettel nem tartotta jogilag jelentősnek, hogy a gyermekeket eddig apjuk gondozására bízták.

A kötelezett azt javasolta, hogy a gyermekek anyja teljes egészében "utasítsa el" az elutasítást azzal az indokkal, hogy illetéktelen személy nyújtotta be.

A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint fellebbviteli bíróság (10a. § (1) bekezdés Osp.), Miután megtudta, hogy a fellebbezést erre a cselekményre időben felhatalmazott személy nyújtotta be, akit a fellebbezési eljárásban ügyvéd képvisel [ 240. bek. Törvény 1. -a. 99/1963 Coll., Módosított formában, a Polgári Perrendtartás (Osp)], miután az ügyet megtámadta, anélkül, hogy fellebbezési tárgyalást rendelt volna el, mivel a gyermekek anyjának fellebbezése a határozat ellen irányul (Osp. 243a. §, 3. o.), arra a következtetésre jutott, hogy a fellebbezéssel megtámadott fellebbezést a fellebbviteli bíróság végzését hatályon kívül kell helyezni, és az ügyet új eljárás alá kell helyezni.

Az ügy megvizsgálása után a fellebbviteli bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a fellebbviteli bíróság eljárásában és határozatában az Osp 237. §-ban említett egyik hiba hiányos volt, nevezetesen, hogy a fellebbezőt, mint gyermekei képviselőjét, megfosztották a lehetőség a bíróság előtti eljárásra. (f/Osp. 237. §).

Az eljárás hibája, amely a felek bíróság előtti fellépésének lehetőségétől való megfosztását jelenti, olyan bírósági eljárás, amely megakadályozza a résztvevőt abban, hogy polgári eljárásban gyakorolja számára biztosított eljárási jogait jogainak védelme és védelme érdekében, valamint jogilag védve. az érdekek nemcsak a bíróságnak a döntést megelőző tevékenységével, hanem magával a döntéssel is jelentkeznek. Ilyen döntés lehet a fellebbezést elutasító határozat is azzal az indokkal, hogy azt valaki fellebbezésre nem jogosult hozta, még akkor is, ha a bíróság e kérdésre vonatkozó következtetése téves volt.

22. § szerint az O.s.p. azt a természetes személyt, aki a bíróságon nem járhat el önállóan, törvényes képviselőnek kell képviselnie. Ez nem érvényes, ha ez a törvény másként rendelkezik.

A 28. §. A családi törvény 1. cikke különösen a szülői jogok és kötelezettségek részét képezi

a/szisztematikus és következetes gondoskodás a kiskorú gyermek neveléséről, egészségéről, táplálkozásáról és teljes körű fejlődéséről,

b/kiskorú gyermek képviselete,

c/a kiskorú gyermek vagyonának kezelése.

A 28. §. A családi törvény 2. §-a alapján mindkét szülőnek vannak szülői jogai és kötelezettségei. Ezek végrehajtása során kötelesek megvédeni a kiskorú gyermek érdekeit.

A 28. §. A családi törvény 3. §-a szerint a szülői jogokat és kötelességeket az egyik szülő gyakorolja, ha a másik szülő nem él, ismeretlen vagy nincs teljes jogképességgel. Ez akkor is érvényes, ha az egyik szülőtől megfosztották a szülői jogokat és kötelezettségeket, ha szülői jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását korlátozták vagy felfüggesztették.

A fent idézett rendelkezésekből az következik, hogy mindkét szülőnek vannak szülői jogai és kötelezettségei, tehát joguk van kiskorú gyermekük képviseletéhez. Csak a szülők közül az egyik gyakorolja a szülői jogokat és kötelezettségeket, és így kiskorú gyermeket is képvisel a 28. §-ban meghatározott esetekben. A családtörvény 3. -a. Az egyik szülő szülői jogainak és kötelezettségeinek a Családtörvény 38. §-a szerinti beavatkozásától, amely felfüggesztésükből, korlátozásukból vagy megfosztásukból áll, a szülői jogok és kötelezettségek szabályozásából a 24. §, 25. §, 36. § . A családtörvény 1. -a, amely főként abban áll, hogy kiskorú gyermeket bíznak az egyik szülő személyes gondozására. A szülői jogok és kötelezettségek a 28. §. A családtörvény 1. cikke, vagyis a kiskorú gyermek képviseletének joga és kötelezettsége a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlásának szabályozásáról szóló bírósági döntés után is mindkét szülőnél megmarad. A szülői jogok és kötelezettségek a 28. §. A családtörvény 1. §-a akkor is megmarad a szülő számára, ha a bíróság ideiglenes intézkedéssel elrendeli, hogy a gyermeket a másik szülő vagy a bíróság által kijelölt személy gondozásába helyezze át, és a gyermeknek tartásdíjat fizessen. szükséges.

A Besztercebányai Kerületi Bíróság 2008. október 29-i határozatával elrendelt előzetes intézkedéssel 31 P 300/2008-11, amely a gyermekek anyjára kötelezte a kiskorú gyermekek (akkor 3-as jogosultságú) átadását apjuk ideiglenes gondozására, és elrendelték, hogy havonta egyenlő összeggel járuljon hozzá fenntartásukhoz. a megélhetési költségek minimális összegének 30% -áig apjuk kezébe, a gyermekek anyjának szülői jogait semmilyen módon nem korlátozták a családtörvény 38. és 39. szakasza értelmében; sem arról az ideiglenes intézkedésről nem rendelkeztek, hogy a kiskorú gyermekeket csak az apjuk képviselhette. Kiskorú gyermekei képviseletének joga tehát az ideiglenes intézkedés elrendelését követően is megmaradt az anyának, és még az időközben nagykorúvá vált lányával, ET kapcsán sem vesztette el eljárási jogait (R 18/1975).

A fentiek fényében a fellebbviteli bíróság nem tartja helyes következtetésnek, hogy az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat elrendelte az anyát, hogy kiskorú gyermekeket (akkor még 3/3-ra jogosultakat) apjuk ideiglenes gondozásába és elrendelésébe helyezzen át. hozzájáruljon fenntartásukhoz, hogy képviseljék őket, és ez a jog már csak a gyermekek apjának tanúskodott.

Figyelembe véve a vizsgált ügy sajátos körülményeit, a másodfokú bíróság sem tartja helyesnek a fellebbviteli bíróságot abban, hogy "a végrehajtási eljárásban a másik szülővel szemben a tartás érvényesítésének joga a szülőt illeti meg, akire a gyermeket bízzák. személyes gondoskodásért ", és hogy" azon a napon, amikor az anya kiskorú gyermekek esetében végrehajtási kérelmet nyújtott be, a tartási kötelezettség szempontjából már a gyermekek anyja volt a kötelezett ".

A szülőknek a gyermekekkel szembeni tartási kötelezettsége olyan jogi kötelezettség, amely magában foglalja a gyermek tartásdíjhoz való jogát, valamint mindkét szülőnek a gyermeket eltartó kötelezettségét. A tartás természetéből következik, hogy a tartásra való jogosultság a gyermek személyes joga; nem az a szülő, akire a gyermeket személyes gondozásra bízták. Ha a kötelezett szülő nem teljesíti a gyermekkel szemben fennálló, érvényes bírósági határozattal vagy a bíróság által jóváhagyott megállapodással megállapított tartási kötelezettségét, a gyermeknek joga van kényszerített teljesítésével követelni e kötelezettség teljesítését. A tartásdíj behajtása során tehát az a gyermek jogosult, akinek javára a tartásdíjat megítélik, és az a szülő felel, akinek tartásdíjat kellett fizetnie. Ha a kiskorú gyermeket képviseli a tartásdíjnak a köteles szülőtől való behajtására irányuló végrehajtási eljárásban, megengedett, hogy a gyermeket a másik szülő képviselje a végrehajtási kérelem benyújtásakor (R 21/1981).

A végrehajtási indítványban, amelyet 2009. január 19-én nyújtott be a Végrehajtó Hivatalhoz, a gyermekek anyja leírta a Besztercebányai Kerületi Bíróság 2007. november 9-i ítéletét. 10 C 75/2003-532, a besztercebányai regionális bíróság 2008. május 29-i ítéletével kapcsolatban, a 12 A Co 4/2008. Sz. Rendelet előírta, hogy a gyermekek apja köteles hozzájárulni egy kiskorú E. fenntartásához havonta 4000 SKK összegben, egy kiskorú M. táplálásáért havonta 3500 SKK összegben és kiskorú M. táplálkozására havonta 3000, - SKK összegben, amelyet mindig előre kell fizetni a hónap 15. napjáig anyjuk kezébe, 2005. július 18-tól. A javaslatban kijelentette, hogy az apa a gyermekek hátralékban vannak az így meghatározott tartásdíj megfizetésével, és összesen 139 246, - Sk (4 622,12 €) tartozással tartozik.

A gyermekek anyja ezért végrehajtási kérelmet nyújtott be kiskorú gyermekei nevében a kötelezett, a gyermekek apja ellen, aki a beadvány szerint hátralékban volt a biztosított teljesítésével abban az időszakban, amely alatt a gyermekek személyes gondozására bízták. Így a fellebbviteli bíróság megállapítása, hogy "a végrehajtási eljárásban a másik szülővel szemben a tartás érvényesítésének joga annak a szülőnek a joga, akire a gyermeket személyes gondozásra bízzák", és hogy "azon a napon, amikor az anya a végrehajtás iránti kérelmet nyújtott be. a kiskorú gyermekek esetében a tartási kötelezettségek tekintetében a gyermekek anyja ".

Igaz, az a kérdés, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelését követően bekövetkezett körülmények változására tekintettel nem volt-e összeférhetetlenség az anya és kiskorú gyermekei között, amikor a bíróságnak konfliktusgondnokot kellett volna kineveznie a kiskorúak számára.

A 31. §. A családi törvény 2. §-a alapján egyik szülő sem képviselheti kiskorú gyermekét olyan jogi aktusok esetében, amelyekben összeférhetetlenség állhat fenn a szülők és a kiskorú gyermek, illetve az azonos szülő által képviselt kiskorú gyermekek között; ilyen esetben a bíróság gyámot jelöl ki a kiskorú gyermek számára, aki képviseli őt az eljárásban vagy egy bizonyos jogi aktusban (a továbbiakban: konfliktusgondnok).

A gyámot azonban nem nevezték ki a végrehajtási eljárásban, és a végrehajtó bíróság azon téves jogi vélemény alapján, miszerint "a végrehajtás törvénybe ütközik", a végrehajtást elfogadhatatlannak nyilvánította és a végrehajtást leállította. Nem vette észre, hogy a végrehajtás úgy tervezték, hogy a kiskorúak tartását behajtsa apjától abban az időszakban, amikor a gyermekeket édesanyjuk személyes gondozására bízták, és hogy a végrehajtás leállításával, majd a gyermek édesanyjának fellebbezésének elutasításával a bírósági védelemhez való jog a gyermek logikája szerint az alacsonyabb szintű bíróságok, a kiskorú gyermekeket csak az apjuk képviselhette az eljárásban, aki a kötelezett eljárási helyzetében van, akinek még mindig meg kellene oldania a konfliktust a kiskorú érdekeinek védelme érdekében konfliktus kijelölésével. gyám a családtörvény 31. §-ának (2) bekezdése alapján (lásd pl. R 21/1981), de nem a végrehajtás elfogadhatatlannak nyilvánításával és leállításával, ill. a gyermekek anyjának fellebbezésének elutasításával.

Mivel a fellebbviteli bíróság eljárásának és határozatának olyan hibája van, amely a résztvevő bírósági eljárás lehetőségének megfosztását jelenti, az Mgr. T. T. ellene nemcsak elfogadható, hanem megalapozott is, mivel az eljárási hiba által érintett eljárásban hozott döntés nem lehet helyes. Ezért a másodfokú bíróság fellebbezéssel megsemmisítette a másodfokú bíróság megtámadott határozatát a 243b. 1 O.s.p. teljes egészében (ideértve azt az ítéletet is, amellyel a másodfokú bíróság helybenhagyta a végrehajtó bíróság azon határozatát, amely szerint a bírósági végrehajtó nem ítél meg költségeket, mivel ez a határozat - a bíróság kiadását okozó okoktól függően - a megtámadott ítélet), és az ügy a 243b. 2 O.s.p.

Ezt a döntést a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának szenátusa 3: 0 arányú szavazattal hozta.