tbl flm 100x20 mg (blis.PVC/PVDC/Al)
A jellemzők összefoglalójának (SPC) tartalma
Számú melléklet 1. a gyógyszerregisztráció változásának bejelentésére, ev. nem. 2011/08453, 2012/04941
AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Citalopram Mylan 20 mg
Filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Minden filmtabletta 24,98 mg citalopram-bromidot tartalmaz, ami 20 mg citaloprámnak felel meg.
Ismert hatású segédanyag: 53,28 mg laktóz-monohidrát
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta.
Fehér, ovális, filmtabletta, egyik oldalán „CM score 20”, a másik oldalán „G” betű. A tabletta egyenlő adagokra osztható.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A súlyos depressziós epizódok kezelése.
Pánikbetegség kezelése, agorafóbiával vagy anélkül.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
Az alkalmazás módja
A Citalopram Mylan 20 mg-ot orálisan kell bevenni egyetlen adagban, reggel vagy este. A tabletta étkezés közben vagy attól függetlenül is bevehető, de mindig folyadékkal kell lenyelni.
Adagolás
Felnőttek
A súlyos depressziós epizódok kezelése
A citalopramot egyszeri, 20 mg-os orális dózisban kell beadni naponta egyszer.
A beteg egyéni válaszától függően az adag legfeljebb napi 40 mg-ra emelhető.
Az antidepresszáns hatás csak a kezelés megkezdését követő két héten belül várható. A kezelést addig kell folytatni, amíg a beteg 4-6 hónapig tünetmentessé válik, hogy megfelelő védelmet nyújtson a kiújulás lehetősége ellen.
Pánikbetegség kezelése
Az első héten egyszeri napi 10 mg-os orális adag ajánlott, majd a dózist napi 20 mg-ra kell emelni.
A beteg egyéni válaszától függően az adag legfeljebb napi 40 mg-ra emelhető.
A maximális hatást 3 hónap múlva érik el. A kezelés folytatása több hónapig is szükséges lehet.
Idős betegek (> 65 év)
Idős betegeknél az adagot az ajánlott felnőtt adag felére kell csökkenteni, azaz 10-20 mg ezt. Az idős betegek maximális ajánlott adagja napi 20 mg.
Gyermekek és 18 év alatti serdülők
A Citalopram Mylan 20 mg nem alkalmazható gyermekek és 18 év alatti serdülők kezelésében (lásd 4.4 pont).
Csökkent májfunkció
Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél a kezelés első két hetében napi 10 mg kezdő adag ajánlott. A beteg egyéni válaszától függően az adag legfeljebb napi 20 mg-ra emelhető. Óvatosan és különösen óvatosan kell dózistitrálni súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 5.2 pont).
Csökkent vesefunkció
Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adag módosítására. Nincsenek adatok súlyos vesekárosodás (kreatinin-clearance 2, fogcsikorgatás, nyugtalanság) eseteiről
Betegek száma: Citalopram/placebo = 1 346/545
1 A forgalomba hozatal utáni időszakban QT-megnyúlásról és kamrai aritmiákról, köztük Torsades de Pointes-ról is beszámoltak, főleg női betegeknél, hypokalaemiában szenvedő betegeknél, vagy már meglévő QT-megnyúlás vagy más szívbetegség esetén (lásd 4.3, 4.4, 4.5, 4.9 és 5.1).
2 Öngyilkossági gondolatokról és öngyilkossági magatartás eseteiről számoltak be a kezelés során vagy röviddel a citalopram abbahagyása után (lásd 4.4 pont).
Főként 50 éves és idősebb betegeknél végzett epidemiológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy az SSRI-ket és triciklikus antidepresszánsokat (TCA) szedő betegeknél fokozott a csonttörések kockázata. A megnövekedett kockázathoz vezető mechanizmus ismeretlen.
A kezelés abbahagyása során észlelt mulasztás tünetei
Az SSRI/SNRI kezelés abbahagyása (különösen ha hirtelen) általában abbahagyási tünetekhez vezet. Szédülésről, érzékszervi zavarokról (beleértve a paresztéziát és az áramütést), alvászavarokról (beleértve az álmatlanságot és az intenzív álmokat), izgatottságról vagy szorongásról, hányingerről és/vagy hányásról, remegésről, zavartságról, izzadásról, fejfájásról, hasmenésről, szívdobogásérzésről, érzelmi instabilitásról számoltak be., ingerlékenység és látászavarok. Ezek a tünetek általában enyhe vagy közepes súlyosságúak és korlátozott terjedelműek, de egyes betegeknél súlyosabbak és/vagy tartósabbak lehetnek. Ezért, ha a citalopram-kezelés már nem szükséges, a kezelés fokozatos dóziscsökkentéssel történő abbahagyását javasoljuk (lásd 4.2 és 4.4 pont).
4.9 Túladagolás
A klinikai gyakorlatban a citalopram túladagolásával kapcsolatos tapasztalatok korlátozottak, és sok esetben más gyógyszerekkel/alkohollal együtt járnak. Csak a citalopram túladagolásának halálos eseteiről számoltak be, de a legtöbb halálos eset más gyógyszerekkel együttes túladagolást jelent.
A citalopram túladagolásának jelentett eseteiben a következő tüneteket figyelték meg: görcsök, tachycardia, aluszékonyság, kóma, stupor, pitvari és kamrai aritmiák, QT-megnyúlás, hányinger, hányás, remegés, hipotenzió, szívmegállás, hypervetardia, cyanosis szédülés, Tawar válltömődése, QRS-megnyúlás, magas vérnyomás, mydriasis, Torsades de Pointes és izzadás.
A citalopram specifikus antidotuma nem ismert. A kezelésnek tüneti és támogatónak kell lennie. Meg kell fontolni az aktív szén, az ozmotikus hashajtó (hashajtó, például nátrium-szulfát) és a gyomormosás alkalmazását. Ha tudatzavar jelentkezik, a beteget intubálni kell. Az EKG-t és az életfontosságú jeleket ellenőrizni kell.
EKG-vizsgálat ajánlott túladagolás esetén pangásos szívelégtelenségben/bradyarrhythmiaban szenvedő betegeknél, egyidejűleg QT-intervallumot meghosszabbító gyógyszereket szedő betegeknél vagy megváltozott anyagcserével rendelkező betegeknél, pl. májkárosodás.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: antidepresszáns, szelektív szerotonin újrafelvétel gátlók
ATC kód: N06AB04
A citalopramról kimutatták, hogy a szerotonin (5-HT) felvételének erős gátlója. A citaloprammal végzett hosszú távú kezelés nem vált ki toleranciát az 5-HT felvétel gátlásával szemben.
A citalopram az eddigi legszelektívebb szerotonin visszavétel gátló (SSRI), minimális hatással a noradrenalin (NA), a dopamin (DA) és a gamma-amino-vajsav (GABA) felvételére. A citaloprámnak nincs vagy csak nagyon alacsony affinitása van egy olyan receptorok csoportjához, beleértve az 5-HT1A, 5-HT2, dopamin D1 és D2 receptorokat, alfa 1, alfa 2 és béta adrenoreceptorokat, hisztamin H1 receptorokat és muszkarin kolinerg, benzodiazepin és opioidokat. receptorok. Ez különbözik sok triciklikus antidepresszánstól és néhány más SSRI-től. A receptor affinitás hiányát különféle in vitro funkcionális vizsgálatokkal izolált szerveken, valamint in vivo funkcionális vizsgálatokkal igazolták. A receptor hatások hiánya megmagyarázhatja, hogy a citalopram miért okoz kevésbé hagyományos mellékhatásokat, például szájszárazságot, hólyag- és bélrendellenességeket, homályos látászavarokat, szedációt, kardiotoxicitást és ortosztatikus hipotenziót.
A citalopram, akárcsak a triciklusos antidepresszánsok, más SSRI-k és MAO-gátlók, elnyomja az alvás REM fázisát és meghosszabbítja az alvást, amelyet mély, lassú hullámok jellemeznek. Az alvás REM (gyors szemmozgás) fázisának elnyomása az antidepresszáns aktivitás indikátorának számít. Noha a citalopram nem kötődik az opioid receptorokhoz, erősíti az általánosan használt opioid fájdalomcsillapítók antinociceptív hatását. A citalopram beadását követően a d-amfetamin által kiváltott hiperaktivitás növekedését figyelték meg.
A citalopram fő metabolitjai mind SSRI-k, bár hatékonyságuk és a szelektivitás aránya alacsonyabb, mint a citalopramé. A citalopram metabolitok szelektivitási aránya azonban magasabb, mint sok más SSRI-nél. A metabolitok nem járulnak hozzá az antidepresszáns általános hatásához.
Egészséges egyéneken végzett kettős-vak, placebo-kontrollos EKG-vizsgálatban a QTc (Fridericia-kiigazítás) változását a kiindulási értékhez viszonyítva 7,5 ms (90% CI, 5,9–9,1) figyelték meg 20 mg/nap és 16 mg/nap dózisban. 7 ms (90% CI, 15,0–18,4) 60 mg/nap dózisban (lásd 4.3, 4.4, 4.5, 4.8 és 4.9. Szakasz).
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás: A felszívódás majdnem teljes, és nem függ a táplálékfelvételtől (átlagos Tmax 3,8 óra). Az orális biohasznosulás körülbelül 80%.
Eloszlás: A látszólagos eloszlási térfogat (Vd) β körülbelül 12,3 l/kg. A citalopram és fő metabolitjai plazmafehérjéhez való kötődése kevesebb, mint 80%.
Biotranszformáció: A citalopram aktív demetilcitaloprámmá, didemeticitaloprammá, citalopram-N-oxiddá és inaktív dezaminált proprionsavszármazékká metabolizálódik. Minden aktív metabolit szintén SSRI, bár gyengébb, mint a citalopram. A változatlan citaloprám a domináns vegyület a plazmában. A CYP 2C19 a fő metabolizáló enzim. A CYP 3A4 és CYP 2D6 izoenzimek bizonyos mértékben hozzájárulhatnak az anyagcseréhez.
Elimináció: Az eliminációs felezési idő (T1/2β) körülbelül 1,5 nap, és a szisztémás plazma clearance (CI)
a citalopram körülbelül 0,33 l/perc, az orális plazma clearance (CIoral) körülbelül 0,41 l/perc.
A citalopramot főleg a máj (85%), a fennmaradó részt (15%) a vesék választják ki. A napi adag körülbelül 12-23% -a ürül a vizelettel változatlan citalopram formájában. A máj clearance kb. 0,35 l/perc, a vese clearance pedig körülbelül 0,068 l/perc.
A kinetika lineáris. Az egyensúlyi állapotban lévő citalopram szintje 1-2 hét alatt érhető el. 40 mg-os napi dózissal 250 nmol/l (100-500 nmol/l) átlagos koncentráció érhető el. Nincs egyértelmű kapcsolat a citalopram plazmaszintje és a terápiás válasz vagy a nemkívánatos események között.
Idős betegek (≥ 65 év): Idős betegeknél az alacsonyabb metabolikus ráta miatt elhúzódó eliminációs felezési idő és csökkent clearance.
Májkárosodás: Májkárosodásban szenvedő betegeknél a citalopram lassabban eliminálódik. A citalopram eliminációs felezési ideje körülbelül kétszer hosszabb, és a citalopram egyensúlyi állapotú koncentrációja egy adott dózisnál körülbelül kétszer magasabb lesz, mint normál májfunkciójú betegeknél.
Vesekárosodás: Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodásban a citalopram lassabban eliminálódik, de anélkül, hogy annak farmakokinetikájára jelentős hatást gyakorolna. Jelenleg nem áll rendelkezésre információ súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek (kreatinin-clearance) kezeléséről.