A frissítés sikeresen elküldve.
Kobalt kémiai elem az elemek periódusos rendszerében, amelynek Co jelölése és protonszáma 27. A kobalt ferromágneses, keményebb és erősebb, mint az acél, és nagyon szívós. Kémiai tulajdonságaiban hasonlít a vasra és a nikkelre. Erős ásványi savakban a kobalt oldódik hidrogéngáz képződésében. Viszonylag stabil a légköri korrózióval és a vízzel szemben. A kobalt ára meglehetősen magas a viszonylag alacsony előfordulása és a termelés összetettsége miatt, és egyes időszakokban a kobalt részvényárfolyama eléri az ezüst szintjét. Ezért főként a kohászatban alkalmazzák csak olyan esetekben, amikor valamilyen olcsóbb fém nem helyettesíthető, és ötvözetekké csak viszonylag kis mennyiségben ötvözik. A fémes kobalt környezeti hatásokkal szembeni ellenállása (légköri oxidáció, víz) azt jelenti, hogy a kobaltbevonat elektrolitikus lerakódásával a kevésbé nemesfém felszínén megvédjük a korróziótól.
A stabil 59Co kobalt-izotóp energetikai neutronokkal történő besugárzása instabil 60Co-t eredményez. Ez a radioizotóp körülbelül 5 év felezési idővel bomlik le, erős gammasugárzást bocsátva ki. Emiatt a kobaltot néha egy atombomba (úgynevezett kobaltbomba) felső héjaként is használják, a robbanás után bekövetkezik a fent említett transzmutáció és a terület 60Co radioizotóppal való szennyeződése.
Biológiai jelentőség
A nyomokban lévő kobalt sok élő szervezet számára fontos, beleértve az embert is. Kimutatták, hogy néhány tized milligramm kobalt/kg föld koncentrációja javítja a legeltetett állatok egészségét. A kobalt szintén része a B-vitaminok egyik fontos tagjának, a B12-vitaminnak.
Réz (kupol) az elemek periódusos rendszerének kémiai eleme, amelynek Cu jelölése és protonszáma 29. A réz nemes, nem antropikus fém, amelynek kocka alakú, felületre képezett vörös színű kristályrendszere van. Nagy a hővezető képessége, hideg és meleg alakíthatósága, jó korrózióállósága.
Réz használata
A rézt technikai célokra használják tiszta fémként (a termelés kb. 55% -a), valamint ötvözetként különféle elemekkel (a többi). A réztermékek legfeljebb 75% -át az elektrotechnikában használják fel, majd a gépipar, az élelmiszeripar és a vegyipar következik.
Műszaki réz a nyers kohászati réz csak 94–97% Cu-t tartalmaz, a kohászati réz elérheti a tisztaságot akár 99,85% Cu-ig. A nyers kohászati réz, az elektród-réz vagy a katód-réz pyrometallurgiai finomításával állítják elő a 99,95% Cu-t, elektrolitikus úton állítják elő finomítás, a legtisztább réz legfeljebb 99,999% Cu-t állít elő vákuumfinomítással katódrézből, oxigénmentes, hidrogénbetegségekkel szemben ellenálló réz, különösen hegesztésre.
Rézötvözetek
A rézötvözetek két fő csoportot alkotnak: sárgaréz - rézötvözetek, fő adalékként cink, bronz - rézötvözetek, ón, alumínium, ólom mint fő adalékanyag.
Biológiai jelentőség
A réz minden magasabb rendű növény és állat nélkülözhetetlen eleme. A gyomor-bél traktusban történő felszívódása után kötődik az albuminhoz és a májba szállítja. A vérben a ceruloplazmin kötődik a plazmafehérjéhez. Különböző enzimek része, rézközpontok formájában a citokróm-C oxidázban és a szuperoxid-diszmutázban (rézet és cinket tartalmaz).
Az enzimekben betöltött szerepe mellett a rézt használják a biológiai elektrontranszporthoz. Az elektrontranszportban részt vevő kék rézfehérjék közé tartozik például azurin és plasztocianin. A "kék réz" elnevezés a ligandum-fém töltésátadás (LMCT) eredményeként kialakuló intenzív kék színből származik, a komplex abszorpciós sávja 600 nm körül van. A cink és a réz valószínűleg versenyez az emésztőrendszerben történő felszívódásért, ezért az egyik ásványi anyag túlsúlyában lévő étrend hiányos lehet a másikban. Az egészséges felnőttek napi ajánlott rézadagja 0,9 mg/nap.
Toxicitás
Az összes rézvegyületet, hacsak másként nem jelezzük, mérgezőnek kell tekinteni. Az ember számára a halálos dózisú réz-szulfát körülbelül 7-10 gramm. Az ivóvízben az ember számára javasolt javasolt rézkoncentráció a forrástól függően változik, de általában stabilizálódni kezd 1,5 és 2 mg/l között.
Élelmiszer referencia bevitel: az összes forrásból származó felnőtt réz rézfogyasztás tolerálható felső határa 10 mg/nap. A rézmérgezés fontos részét az elektronok befogadásának és adományozásának képessége adja, amikor az oxidációs állapot megváltozik. Ez a Fenton reakcióhoz hasonló módon erősen reaktív gyökionok képződését katalizálja, például egy hidroxilgyököt. Ezt a katalitikus aktivitást olyan enzimek használják ki, amelyekkel a réz általában társul, és ezért csak akkor mérgező, ha elválasztják és nem közvetítik. A nem közvetített szabad gyökök mennyiségének ezt a növekedését oxidatív stressznek hívják, és aktív kutatás tárgyát képezi különféle betegségek esetében, ahol a réz fontos, de kevésbé fontos szerepet játszhat, mint az akut toxicitás esetén.
Cink (Zincum z nem. Cink) az elemek periódusos rendszerének kémiai eleme, amelynek Zn jelölése és 30. protonszáma van. A cink puha, könnyen olvasztható fém, amelyet a középkor óta használnak. Különféle ötvözetek részeként szolgál. Színezékek előállításához használják, és az élelmiszerben való jelenléte elengedhetetlen a test megfelelő fejlődéséhez, de a túlzott mennyiség káros lehet.
Előfordulás és előállítás
Viszonylag gazdagon képviselteti magát a földkéregben. Az átlagos tartalom körülbelül 100 mg/kg. A tengervízben is koncentrációja meglehetősen magas - 0,01 milligramm/liter. Becslések szerint cinkatomonként körülbelül 100 millió hidrogénatom van az univerzumban.
A cink ipari előállításának fő ásványa és ércje a szfalerit, kémiailag cink-szulfid ZnS. A cink másik ásványa a smithsonit (korábban kalamin), a cink-karbonát ZnCO3 és a cink-oxid - cinkit. A természetben ritkán találkozhatunk elemi, fémes cinkkel is. A cink viszonylag reaktív elem, a levegőben karbonát- és cink-oxid réteggel borítja.
A leggyakrabban használt vegyületek a cink-oxid - gyógyszertár, kozmetikumok cink-karbonát - gyógyszertár, kozmetikai cink-szulfát (népi fehér kőzet) cink-klorid - néhány elemben is előfordul.