A kobalt nagyon hasznos a szervezetben, mert elengedhetetlen része a B12-vitaminnak. Valójában a B-12 vitamint kobalaminnak hívják. A szervezet önmagában nem képes előállítani a B12-vitamint, így a kobalt-kiegészítők önmagukban nem lesznek hatással a B12-vitamin szintjére, mert a B12-vitaminban lévő kobalt már beépül ebbe a vitaminba, amikor ilyen módon belép a szervezetbe. A B12-vitamint táplálékból vagy kiegészítőkből kell beszerezni.
Úgy gondolják, hogy a kobalt segít helyrehozni a mielint, amely körülveszi és megvédi az idegsejteket. Ez segít a hemoglobin, a vörösvértestekben található vas-tartalmú metalloprotein előállításában is, amelyet oxigén szállítására használnak az egész testben. A kobalt segít egyes koenzimek termelésének szabályozásában és stimulálásában is.
A kobalt segítségével a B12-vitamin a DNS-szintézis része, amely felelős minden genetikai megnyilvánulásért.
Annak érdekében, hogy a szervezet megfelelő módon befogadja és felhasználja a B12-vitamint és a kobaltot, el kell jutnia a gyomorba, ahol a sósav eltávolítja a B-vitamint és a kobaltot az ételtől, majd kombinálódik egy belső tényezővel, amely a gyomorban termelődik glikoprotein. Innentől kezdve a B12-vitamin és a kobalt tápanyagként felszívódik, és a szervezet számára a leghasznosabb.
A kobalt elengedhetetlen elem a kis mennyiségben való élethez. Az oldható kobalt-sók LD50-értékét 150-500 mg/kg-ra becsülik. Az Egyesült Államokban a Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Hivatal az engedélyezett foglalkozási expozíciós határértéket 0,1 mg/m3 idővel súlyozott átlagként határozta meg. Az Országos Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézet az ajánlott expozíciós határértéket 0,05 mg/m3-ben határozta meg, idővel súlyozott átlagban. Az életre és egészségre azonnal veszélyes érték 20 mg/m3.
A krónikus kobaltfogyasztás azonban súlyos egészségügyi problémákat okozott a halálos dózisnál jóval alacsonyabb dózisoknál. 1966-ban kobaltvegyületek hozzáadása a sörhab stabilizálásához Kanadában a toxinok által kiváltott kardiomiopátia speciális formájához vezetett, amely sörkardiomiopátia néven vált ismertté.
Továbbá, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség monográfiái szerint a kobaltfém feltételezhetően rákot okoz (vagyis valószínűleg rákkeltő, az IARC 2B csoportja).
Belégzéskor légzési zavart okoz. Megérintésével bőrproblémákat is okoz; nikkel és króm után a kobalt a kontakt dermatitis fő oka. A kobaltbányászok szembesülnek ezekkel a kockázatokkal.
Ajánlott napi adag kobalt
A kiegészítők részeként a kobaltot mikrogrammokban (mcg) mérjük. A felnőttek átlagos kobalt-bevitele napi 5-8 mcg. A kobalt biztonságos ajánlott étrendi adagját még nem állapították meg.
A legtöbb ételben kobalt nyoma található. A B12-vitaminban gazdag ételek az egyetlen kobaltforrás, amelyet a szervezet használ.
Kobaltforrások
Az élelmiszer mint kobaltforrás
A magas B12-vitamin tartalmú ételek fogyasztása vitamin-komponensként biztosítja az e célokhoz szükséges kobaltot. Azok az ételek, amelyekben természetesen magas a B12-vitamin tartalma, a marhahús máj és más belsőségek, kagylók, halak, baromfi, tojás, tej és más tejtermékek. A dúsított élelmiszerek, például a gabonafélék, szintén tartalmaznak B12-vitamint.
Táplálék-kiegészítők
A kobalt tabletta formájában is kapható, gyakran több vitamint és ásványi anyagot tartalmazó étrend-kiegészítők formájában. A kobalt és a B12-vitamin injekció formájában is kapható, amelyek általában azok számára szólnak, akiknél súlyos B12-vitamin-hiány tapasztalható. Orrgél áll rendelkezésre azok számára, akik az orron keresztül akarják beadni.
Kobalthiány
A kobalt/B12 hiány légszomjat és alacsony pajzsmirigy-működést okozhat. Azonban a legtöbb emberben hiányzik a B12-vitamin, és étrendjük általában elegendő kobaltforrás, ezért a vitaminok és kiegészítők általában feleslegesek. Mivel a B12-vitamin és a kobalt elsősorban a húsban található meg, a vegetáriánusoknál nagyobb valószínűséggel hiányzik a kobalt és/vagy a B12-vitamin, mint a húsevőknek.
Ha kobalthiányban szenved, ez azt is jelenti, hogy hiányzik a B12-vitamin. A vérszegénység a kobalthiány egyik fő oka. A tünetek közé tartozik a zsibbadás, fáradtság és bizsergés a karokban és a lábakban. Ez az állapot idővel az idegműködés csökkenéséhez is vezet.
Kobaltfelesleg
A kobalt mérgező a szívizomra. Túlzott expozíció után szívizombetegséget (toxikus kardiomiopátiát) okozhat.
A vörösvértestek számának növekedése (policitémia) a túl sok kobalt jele lehet. A probléma kezelésének elmulasztása pangásos szívelégtelenséget okozhat.
A túlzott kobaltbevitel a pajzsmirigy megnagyobbodását (golyvát) okozhatja. Csökkentheti a pajzsmirigy aktivitását is. A kobalt emelheti a vércukorszintet is.
Kobalt és hatása az egészségre
A kobalt hozzájárul az életminőséghez az egészségünk megőrzésével és javításával is.
A kobalt egy biológiailag nélkülözhetetlen elem, amely a B12-vitamin központjában található, és az egészséges vörösvértest-termeléshez és az emberi neurológiai egészséghez szükséges.
Krómmal kombinálva a kobaltot protézisötvözetekben is használják, például csípő- és térdprotézisekben. Az ember által előállított radioaktív kobalt-izotópok szintén központi szerepet játszanak a káros vérszegénység diagnosztizálásában és bizonyos rákos megbetegedések kezelésében.
A kobalt fermentációs folyamatokban történő felhasználása szintén központi szerepet játszik a modern orvostudomány különféle orvosi feladataihoz használt biomolekulák előállításában.
Erjesztés
A kobaltot alapvető elemként használják a sejttenyésztő táptalajokban. A kobalt biológiai szükségessége miatt a fém nem helyettesíthető más vegyületekkel. Amellett, hogy a kobalt ember számára elengedhetetlen a B12-vitamin formájában, fontos a vad típusú baktériumok, a kék-zöld algák és a szimbiózis rendszerek általi nitrogénmegkötés szempontjából is. A kobalt szerepet játszik a metanogén baktériumok anyagcseréjében is, amelyek a föld egyik legrégebbi organizmusai.
Az erjesztéssel nagy mikroorganizmus-kolóniákat növesztenek táptalajon, gyakran kémiai vagy bioaktív termékek előállítására.
A kobalt szerepe a mikroorganizmusok növekedésében és anyagcseréjében ezért fontos a fermentációs folyamat szempontjából, ami viszont elengedhetetlen az AFZ hatóanyagokban használt biomolekulák, az AFZ-folyamat elemzéséhez, tisztításához és fejlesztéséhez szükséges eszközök, antigén és antitest előállításához gyártási és diagnosztikai berendezések.
Kobalt-sók, például kobalt-triklorid hozzáadása a táptalajhoz stimulálja a baktériumok növekedését és a szerves biomolekulák termelését. A terápiás peptidek, antigének, antitestek, egysejtű fehérjék, vitaminok, enzimek és antibiotikumok példák a baktériumok által termelt biomolekulákra.
A fermentációs folyamat során, amelyben a kobalt elengedhetetlen alkotóeleme, fontos biomolekulákat állítanak elő, amelyeket számos orvosi alkalmazásban használnak.
A baktériumok által előállított biomolekulák felhasználhatók fontos és innovatív orvosi technológiákban és folyamatokban. Például az autoimmun betegségek, például az 1-es típusú cukorbetegség, a Crohn-betegség és a reumás ízületi gyulladás a fermentációs folyamatból származó gyógyszerkészítményeket alkalmazzák. A vírusantigének expressziója sejttenyésztő táptalajban szintén elengedhetetlen olyan vakcinák előállításához, amelyek immunitást biztosítanak számos potenciálisan halálos betegséggel szemben, beleértve a himlőt, a rubeolát és a meningococcus betegségeket.
Számos betegséget és rendellenességet diagnosztizálnak in vitro (IV) diagnosztikával. A IV-k orvosilag hasznos diagnosztikai információkat nyújtanak az emberi testből nyert minta vizsgálatával. Számos diagnosztikai alkalmazáshoz monoklonális antitestekre van szükség a detektáláshoz, amely egy fermentációs folyamatból készült biomolekula.
Ezenkívül egyes esetekben lehetőség van kobalt-triklorid alkalmazására az aktív biomolekula különféle formáinak szintézisének irányítására vagy az erjedés egyéb melléktermékeinek előállításának megakadályozására.
A kobalt teljes felhasználása az erjedési folyamatokban nem éri el az éves fogyasztás 2% -át, és a kobalt nem található meg a végtermékekben.