Több kultúrában a koffeint tartalmazó ételek és italok pótolhatatlan szerepet játszanak. A koffein az étel egyik legkutatottabb összetevője, de a jelenlegi tudományos ismeretek nem teljesek, ezért még mindig nem tudunk mindent arról, amit lehet. Ebben a cikkben arra törekszünk, hogy röviden összefoglaljuk ennek az általánosan elérhető vegyületnek a pszichológiai hatásait, és azt is meg akarjuk vizsgálni, hogy a koffein valamilyen módon befolyásolja-e az olyan betegségek kockázatát, mint pl. szív- és érrendszeri betegségek és rák, illetve hogy a túlzott koffeinbevitel hogyan hat a felhasználókra.
A koffein egy xantin-alkaloid, amely különféle növényekben található meg, mint pl. kávé és kakaóbab, tealevelek, guarana gyümölcsök, kerékanyák, és az üdítőkhöz, valamint a gyógyszerekhez adják, akár vény nélkül, akár vény nélkül. Természetes növényvédő szerként működik, amely megvédi a növényt a káros rovaroktól. Átlagos koffeintartalom pörkölt őrölt kávé kb. 85 mg/150 ml (1 csésze), instant kávéban 60 mg, koffeinmentes kávéban 3 mg, laza és adagolt teában 30 mg, instant tea 20 mg és egy csésze kakaó vagy csokoládé 4 mg koffeint tartalmaz. Egy pohár (200 ml) koffein-üdítő 20-60 mg koffeint tartalmaz.
A felnőttek Európában átlagosan 200 mg (100-400 mg) koffeint fogyasztanak naponta, főleg kávé és tea formájában, hanem alkoholmentes (beleértve az úgynevezett "energia") italokat is. A koffeinbevitelt azonban jelentősen befolyásolják a kulturális szokások. Az észak-európai országok lakosait erős kávéfőzőkként ismerik: Dániában, Finnországban, Norvégiában vagy Svédországban az átlagos koffein-bevitel 400 mg/nap. A gyermekek, serdülők és a nem kávét fogyasztók koffeint főleg teán és üdítőn keresztül fogyasztanak.További információ a teákról és a koffeinről.
A 2002/67/EK európai irányelv szerint a 150 mg/L-t meghaladó alkoholtartalmú italokban egyértelműen fel kell tüntetni a koffein jelenlétét a címkén. Ez a szabály egyesekre vonatkozik üdítők és energiaitalok, tea, kávé és hasonló termékek esetében azonban nem, mivel feltételezzük, hogy a fogyasztók tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ezek az italok jelentős koffeinforrást jelentenek, és hogy az italban lévő tartalma az elkészítés módjától (kivonási idő) függ. Az egyes uniós tagállamok jogszabályai összhangban vannak ezzel az irányelvvel.
Koffein anyagcsere
Koffein felszívódás a véráramba a lenyelés után 30-45 percen belül. Ezután a vízen keresztül eloszlik a testben, majd később metabolizálódik és kiválasztódik a vizelettel. Átlagos a felezési idő a testben 4 óra (Becslések szerint 2-10 óra). A terhesség lelassítja az anyagcseréjét, ezért a koffeinszint magasabb a terhes nőknél.
A koffein képessége növelje az éberséget és fenntartsa a figyelmet viszonylag jól dokumentált, valamint központi idegrendszeri stimulátor szerepe az adenozinnal ellentétes hatása miatt. Az adenozin a szervezetben természetesen előforduló vegyi anyag, amely hírvivőként működik az agytevékenység szabályozásában, az ébrenlét (aktivitás) és az alvás szabályozásában (ez a „fáradtság jele”). A koffein blokkolja az idegszövetekben, köztük az agyban található specifikus adenozin-receptorokat, ezáltal fenntartva az aktivitás állapotát. Ezzel a mechanizmussal a koffein képes javítja a szellemi és fizikai teljesítményt, és késlelteti a fáradtság megjelenését. Az adenozin-receptorok blokádja valószínűleg felelős az érszűkületért is, amely csökkenti a migrént és a fejfájást, ezért a koffein számos fájdalomcsillapító összetevője. 1.2
Koffein érzékenység
Jelentős különbségek vannak az emberek között a koffein iránti érzékenységben. A kutatók nemrégiben felfedeztek egy "lassú anyagcsere-gént". Az ilyen génnel rendelkező embereknél a koffein sokkal lassabban metabolizálódik. Egy nemrégiben közzétett epidemiológiai vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az ezzel a génnel rendelkező emberek körében a kávéfogyasztás megnövekedett az enyhe szívrohamok kockázata, jelezve, hogy a koffeinnek fontos szerepe van ebben a kérdésben, de ezt további vizsgálatok során ellenőrizni kell.
A terhes nőknek és a kezelés alatt álló, illetve a koffeinre érzékeny embereknek körültekintőnek és mérsékeltnek kell lenniük a szedés során. Az epidemiológiai vizsgálatokból származó rendelkezésre álló adatok többsége arra enged következtetni, hogy ha az összes koffein bevitel kevesebb, mint 300 mg naponta, nincsenek problémák. A terhesség és az utódok e határérték feletti rendszeres koffeinbevitellel való lehetséges hatásának kérdése továbbra is nyitott. Ennek következtében, valamint a koffein lassú metabolizmusa miatt a terhesség alatt bármilyen forrásból származó koffein mérsékelt bevitele ajánlott. Azoknál a gyermekeknél, akik általában nem fogyasztanak sok teát vagy kávét, az energiaitalokból, kólából vagy más üdítőkből származó koffeinbevitel kb. 5,3 mg/testtömeg-kilogramm naponta (pl. 160 mg koffein 10 éves korban). Ez rövid távú viselkedésbeli változásokhoz vezethet, amelyek pl. fokozott aktivitás, ingerlékenység, idegesség vagy szorongás.
A koffein akut hatása
Koffein adagok 100 - 600 mg élesíti és tisztázza az elmét és javítja az általános fizikai koordinációt. Másrészt a koffeinbevitel a koncentráció hiányához és a finom motorikus képességek ellenőrzésének képességének elvesztéséhez vezethet. Nyugta 2000 mg-nál nagyobb mennyiségű álmatlanságot okozhat, felidézni dideregés és gyors légzés. Ezek a tünetek néha alacsonyabb dózisoknál is megfigyelhetők. A bevitel rendszerességével azonban tolerancia alakul ki ezekre a következményekre - a koffein stimuláló hatása a szokásos kávéfőzőkben kevésbé hangsúlyos, mint az alkalmi fogyasztóknál.
A koffeinnek számos más akut hatása van. Serkenti a kortizol és az adrenalin felszabadulását, ami a vérnyomás emelkedése és a pulzus növekedése. Neki is van vízhajtó hatások, oda vezet a hörgők felszabadulása, növeli a termelést emésztőnedvek a felgyorsítja az anyagcserét.
Koffein és egészség
A legtöbb tanulmány a koffein és az egészség közötti kapcsolatról a kávéra összpontosít. Ez megnehezíti a koffein hatásának megkülönböztetését a kávé (kávéital) egészének hatásától. Mérsékelt koffeinbevitel 300 mg-ig, vagy egyenértékű három csésze kávéval általában nem okoz egészségügyi problémákat, ha egy személy egyébként egészséges életmódot folytat (diéta, alkoholfogyasztás, dohányzás és testmozgás).
Szív-és érrendszeri betegségek
Több évtizede a koffein a szív- és érrendszeri betegségek kutatásának középpontjában áll, mint annak a vérzsírtartalom, a vérnyomás, az aritmia változásával jár és egyéb szívbetegségek. Noha a mérsékelt koffeinbevitel általában nem jár a szívbetegségek fokozott kockázatával, nehéz kizárni a túlzott koffeinhasználattal való ilyen összefüggést. A magas koffeinbevitel általában a túlzott kávéfogyasztással jár, és ez gyakran más tényezőkkel is összefügg, amelyek befolyásolják a betegség lehetőségét - például dohányzás, fizikai aktivitás hiánya, telített zsírbevitel vagy túlzott alkoholfogyasztás.
Vérnyomás
Bár a vérnyomás növelése érdekében évtizedek óta feltételezik a koffeinbevitelt, a legújabb klinikai és laboratóriumi vizsgálatok szerint nem mutatott hatást normális koffeinbevitel. Az ellentmondó eredmények ellenére az emelkedett vérnyomásszintről gyakran beszámoltak azoknál az embereknél, akik általában nem kaptak koffeint, fiatalabbaknál és gyors lenyelés után. Hacsak nem állnak rendelkezésre egyértelmű tudományos következtetések, a magas vérnyomásban szenvedőknek ajánlott mértékletesség. 3
Koleszterin a vérben
Főként a skandináv országokból származó tanulmányok rámutatnak arra a tényre, hogy a kávé növelheti az össz- és az LDL-koleszterinszintet (rossz koleszterin), amelyek a szívbetegségek ismert kockázati tényezői. Úgy tűnik, ez így működik csak szűretlen (Török) kávé elkészítve forrásban lévő víz öntésével (a szűrt, leszűrt vagy instant kávé nem növeli a vér koleszterin tartalmát), és ez a hatás nem tulajdonítható a koffeintartalomnak.
Valószínű az oka a kávé egyes anyagainak tartalma, amelyeket diterpéneknek neveznek, és a kávébab egyes fajtáiban nagyobb mennyiségben vannak jelen, de a szűrés során eltávolíthatók.
Nyilvánvaló kapcsolat a hosszú távú rendszeres kávéfogyasztás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata között nem jelent megnövekedett kockázatot mérsékelt kávéfogyasztással. Az emberek nagy csoportjának átfogó tanulmánya, amelynek eredményeit a 2006,4, amely több mint 120 000 14 és 20 év közötti amerikait érintett, nem mutatta ki, hogy a kávé- vagy koffeinbevitel valahogy növelné e betegségek kockázatát, még erős kávéfőzők esetében is (napi 6 vagy több csésze fogyasztása). . Másrészről két nemrégiben publikált tanulmány azt sugallja, hogy kávét iszik egyes esetekben enyhe szívrohamhoz vezetnek: mérsékelt/alkalmi kávéfogyasztók (napi 1 csésze vagy kevesebb ivás), a betegség három vagy több kockázati tényezővel rendelkező és késleltetett koffein anyagcserével rendelkező emberek Számos tanulmány kimutatta, hogy a mérsékelt kávéivóknál kisebb a betegség kialakulásának kockázata, ami valószínűleg a kávéban található antioxidánsokkal függ össze. 5 A koffein és a szívritmuszavar összefüggését, amely állapotban a szív szabálytalanul és gyakran túl gyorsan ver, nem sikerült megállapítani.
Rák
Nincs bizonyíték arra, hogy a koffeinbevitel az emberi rák kockázati tényezője. Ezt a nézetet támasztja alá a World Cancer Research Fund is, amelynek képviselői egy átfogó felülvizsgálati tanulmányban kijelentették, hogy „a legtöbb bizonyíték arra utal, hogy a rendszeres kávé- és/vagy teaivás, valamint a rák kockázata nincs szignifikáns összefüggésben”. A legújabb kutatások szerint a kávéivás megvédheti a testet bizonyos rákoktól, pl. vastagbél- vagy májrák, de ezt még vizsgálják.
Egyéb lehetséges jótékony hatások
Kávét inni pozitív hatással lehet a 2-es típusú cukorbetegségre, nál nél Parkinson kór a májbetegségek (cirrhosis és hepatocelluláris carcinoma). Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a kávéfogyasztás megvédheti a testet a 2-es típusú cukorbetegségtől. Mint a kutatás számos területén általános, ennek a nyilvánvalóan védőhatásnak a pontos mechanizmusa még függőben van. Valószínűleg úgy tűnik vegyületek a kávéban, a koffein kivételével felelős lehet ezért a hatásért, mivel ezt megerősítették a koffeintartalmú és a koffeinmentes kávék esetében is. Egyre több bizonyíték van arra is, hogy a kávé iszik segít megőrizni a mentális képességeket az öregedés során. Ez a hosszú távú előny összekapcsolható koffeinnel, valamint antioxidánsokkal és flavononoidokkal jelen van a kávéban, de ezt a tényt még tudományosan meg kell erősíteni. További információ a kávéról és az antioxidánsokról.
A koffeinhasználat története
- R. 2737 pred. l. - A kínaiak tealevelekből kezdtek teát főzni
- 575 n. l. - Kávét fedeztek fel Afrikában
- század - az arabok kávét fogyasztanak
- 1519 - Az aztékok megismertetik a spanyol hódítókat a csokoládéval
- r után. 1880 - Az első koffeint tartalmazó üdítőital
További részletek
- A Bizottság 2002. július 18-i 2002/67/EK irányelve a kinint tartalmazó élelmiszerek és a koffeint tartalmazó élelmiszerek címkézéséről: eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/oj/2002/l_191/l_19120020719en 00200021.pdf
- Minden, amit tudnia kell a koffeinről: www.ific.org/publications/brochures/caffeinebroch.cfm
- Koffein és a nők egészsége: www.ific.org/publications/brochures/caffwomenbroch.cfm
- Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság véleménye az energiaitalokról: 1999. január 21-én és 2003. március 5-én: ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out22_en.html
- www.cosic.org
ÉLELMISZEREK MA MAGAZIN 05/2007
Tájékozódjon mindenről, ami érdekli. Olvasson híreket és érdekes dolgokat az egészség, a szépség és az életmód területéről.