Minden, amit tudnia kell: okok, kezelés és megelőzés

Amikor a szem viszketni, égni vagy kipirosodni kezd, ez nagyon kellemetlen és zavaró lehet. A szemfertőzések, például a kötőhártya-gyulladás, az árpa és a szemhéj gyulladása gyakoribb, mint gondolná, és számos lehetséges oka lehet. JOBB LÁTÁS magyarázza: Melyek a leggyakoribb szemfertőzések? Hogyan fordul elő fertőzés? Mi okozza a fertőzéseket, milyen kezelések állnak rendelkezésre és hogyan lehet a legjobban megelőzni őket?

árpa

Megfelelő kezeléssel a szemfertőzések nagyon rövid idő alatt gyógyíthatók. Tekintettel azonban arra, hogy a szemünk és az arcunk érzékenyebb, a szemfertőzés legkisebb megnyilvánulása is, például súlyos viszketés vagy égés, nagyon kellemetlen lehet. Jó hír, hogy a leggyakoribb szemfertőzéseket nagyon könnyű megelőzni. Megmondjuk, hogyan.

    • Kötőhártya-gyulladás
    • Árpa
    • Szemhéj fertőzés
    • Szaruhártya-fertőzés
    • Uveitis
    • Szemfertőzés

Kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladás tünetei közé tartoznak a vörös szemek, égő szemek, viszketés, a kötőhártya duzzanata, a szemre gyakorolt ​​nyomás, valamint a váladék miatt a fényre és/vagy tapadó szemhéjakra való nagy érzékenység.

A kötőhártya-gyulladást baktériumok (chlamydia, haemophilus influenzae, pneumococcus, gonococcus, staphylococcusok), vírusok (herpesz, adenovírus, kanyaró, rubeola és himlő), paraziták (légylárvák, férgek), allergiák (rhinoconjunctivalis kötőhártya-gyulladás), javaslatok okozzák. A nem gyulladásos okok közé tartoznak a maró anyagok, a sérülések és a testben lévő idegen testek, valamint a füst, az UV fény, a por vagy a huzat. A kötőhártya-gyulladást a könnycsatornákat érintő betegség is okozhatja. A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szemfertőzés.

  • Bakteriális kötőhártya-gyulladás:
    A bakteriális kötőhártya-gyulladás enyhe esetei általában önmagukban oldódnak meg, és nem igényelnek kezelést. A gyógyulási folyamat felgyorsítása érdekében antibiotikus szemcseppeket vagy géleket lehet előírni. A kötőhártya-gyulladás súlyosabb eseteit antibiotikumokkal kezelik.
  • Vírusos kötőhártya-gyulladás:
    A vírusos kötőhártya-gyulladás általában nem kezelhető megfelelő gyógyszeres kezelés nélkül. Hideg borogatással és mesterséges könnyekkel lehet enyhíteni a tüneteket. Ha a fertőzést a herpesz vírus okozta, akkor az Aciclovir felírható kezelésként.
  • Allergiás kötőhártya-gyulladás:
    Allergiás kötőhártya-gyulladás esetén először meg kell határozni az allergént. Csak ezután lehet elkezdeni a kezelést úgynevezett hízósejt-stabilizátorokkal és antihisztaminokkal, amelyek segítik a beteg immunrendszerét az allergének kezelésében. A tünetek enyhítésére vércseppeket csökkentő és kortizont tartalmazó vércseppek írhatók fel. Mesterséges könnyek és hideg borogatások is segíthetnek.

Gyakorlatilag nincs mód a vírusos vagy bakteriális kötőhártya-gyulladás megelőzésére. Ha a kötőhártya-gyulladás ingere külső ingerek (füst, szél, UV-sugárzás), akkor a legjobb lenne ezeket elkerülni. Próbáljon szemvédőt vagy napszemüveget viselni.

Árpa

Az árpában szenvedők fájdalomra és nyomásra panaszkodnak az érintett területen. Hatással lehet a felső és az alsó szemhéjra, függetlenül attól, hogy melyik mirigy fertőzött. Megkülönböztetik a belső és a külső árpát: a belső árpa (Hordeolum internum) a szemhéj belsejében található. Bár gyakran láthatatlan, az eredmény egy nagyon piros és duzzadt fedél. Épp ellenkezőleg, a külső árpa (Hordeolum externum) jól látható.

Az árpa a szemhéj mirigyeinek gennyes gyulladása, amelyet bakteriális fertőzés (általában staphylococcusok és ritka esetekben streptococcus A) vált ki. A tályognak kis szemcséje van, innen ered a hordeum név, amely latinul árpát jelent. A fertőzésnek számos oka lehet, például a higiénia hiánya. Az árpát különféle kockázati tényezők is kiválthatják. Ide tartozik a cukorbetegség vagy a legyengült immunrendszer. Mindkét esetben a mirigyek nem úgy működnek, ahogy kellene, ami a baktériumok gyorsabb szaporodásához vezet.

Árpa kezelés:

A betegek ne próbálják ujjaikkal kinyomni az árpát, mivel a genny a fertőzés továbbterjedését okozza. Az árpa általában önszántából származik, és nem igényel különösebb bánásmódot. Az infravörös sugárzás, antiszeptikus szemgélek és antibiotikus szemcseppek azonban segíthetnek a kezelési folyamatban. Ha az árpa néhány nap múlva sem zsugorodik, akkor szemészhez kell fordulnia.

Árpa megelőzése:

Az árpa bakteriális fertőzés, így megfelelő higiénia és szemápolás segítségével csökkentheti a fertőzés kockázatát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy rendszeresen mosson kezet, különösen a szem megérintése előtt. Egy másik kockázati tényező az immunrendszer legyengülése. Ebben az esetben minden megelőző intézkedésnek van értelme, pl. kiegyensúlyozott étrend és rendszeres testmozgás.

Szemhéjfertőzés (blepharitis)

A szemhéj fertőzését általában vörös, megkeményedett, duzzadt, viszkető és/vagy égő szemhéjak kísérik. A blepharitis további lehetséges tünetei: idegen testérzet a szemben, a szemhéj fényes szélei, korpásodás a szempillákon és az algákon, amelyek reggel kidőlnek vagy összetapadnak.

A szemhéjfertőzések oka a szemhéjon belüli faggyúmirigyek elzáródása. Irritáció, fertőzés vagy túlzott zsírtermelés indíthatja el ezt az elzáródást. A szempillák alatti speciális mirigyek zsírt választanak el, amely minden egyes pislogásunkkal eloszlik a szemben, így a szemhéj könnyedén elcsúszhat a szemen. Ha ez a zsír túlzott mennyiségben termelődik, a mirigyek összetapadnak. A szemorvosok a szemhéj nem fertőző gyulladása vagy seborea. A szemhéjfertőzésnek számos különböző oka van. Az orvosok a "hármas S-szindrómának" nevezik azt a folyamatot, amelynek során a szemhéj és a seborrhea fertőzése egyszerre tör ki a staphylococcusok és a száraz szemek fertőzésével (sicca-szindróma). A blefaritist por, füst és huzat is okozhatja.

A fertőzést a szemhéj, a szaruhártya belsejének vizsgálatával vagy a szemhéj szélétől való dörzsöléssel diagnosztizálják. Ezután a szemész általában antibiotikum gélt vagy tablettákat ír fel. Gyenge könnyfilm esetén célszerű lehet könnycserét előírni (pl. Szemcseppek). A betegek a szemhéjak tisztításának körültekintőbb gondozásával felgyorsíthatják a gyógyulási folyamatot. Minden nap meleg, nedves borogatást alkalmazzon a szemére, legfeljebb tíz percig, hogy segítsen feloldani a mirigyekben képződő szilárd váladékot. Ezután törölje le az oldott váladékot az algák felé vattacsomóval és távolítsa el.

A szemhéjfertőzést megelőzheti, ha kerüli az azt okozó külső ingereket. Ide tartoznak az irritáló anyagok, például a por és a füst, de a levegőben lévő szennyeződések is. Ez szintén segít megakadályozni a piszkozatokat a blepharitis megelőzésében. Ha krónikus szemhéjfertőzése van, a szemhéjakat napi tisztítással kézben tarthatja a tüneteit.

Szaruhártya-fertőzés (keratitis)

A szaruhártya-fertőzések tünetei okonként és helyenként változnak. Mivel a kötőhártya-gyulladás gyakran gyulladt, a szaruhártya-fertőzésben szenvedőknek gyakran vörös, könnyes szeme van, amely vizes vagy gennyes anyagot választ ki. Egészséges szaruhártyában a fertőzés általában a szaruhártya felszínén marad. Felszíni fertőzés esetén csak a szaruhártya külső rétege (hámja) enyhén felhős. De ha a gyulladás a külső réteg alatt levő szaruhártyarétegre (sztrómára) terjed, például sérülés következtében, ez több zavarossághoz vezet fehér folt formájában. Ha még a legbelső réteg (endothelium) is meggyullad, a szaruhártya megduzzadhat. A keratitis gyakran intenzív fájdalmat okoz, és jelentősen rontja a látást.

A fő ok bakteriális fertőzés, pl. nem megfelelő kontaktlencse ápolás. A gyakori csírák közé tartozik a pneumococcus, a staphylococcus és a streptococcus. Az olyan betegségek, mint a cukorbetegség vagy a legyengült immunrendszer, növelik a bakteriális szaruhártya-gyulladás kockázatát. A vírusok fertőzéseket is kiválthatnak. A leggyakoribbak az adenovírus, a herpes simplex vírus és a varicella-zoster vírus (varicella vírus). Nagyon ritka esetekben a gomba (candida albicans) szaruhártya-fertőzéseket is okozhat. A kórokozók gyakran idegen testeken vagy szennyezett vízen keresztül jutnak a szemekbe, pl. medence vizében vagy kontaktlencse ápoló termékekben.
A nem fertőző kiváltó okok közé tartozik a mechanikus irritáció (sérülések, kontaktlencsék, szempillák és egyéb idegen testek), alkoholfüggőség, a számítógépnél töltött túl sok óra és az elégtelen könnyfilm. Ha a könnycsatornák nem termelnek elegendõ könnyfolyadékot, vagy a könnyfólia nem megfelelõ minõségû, ez krónikusan száraz szemeket és ezáltal a szaruhártya felületének érdesedését eredményezheti. Ezt súlyosbíthatják a szemhéj deformációi, mivel a könnyfilm nem egyenletesen oszlik el a szemen.