Molnár Nikolas
Író és szakértő/Megjelent
Oszd meg ezt az oldalt
A stressz, a kortizol vagy a zsírraktározás egyik bonyolító tényezője az az enzim, amely megtalálható a zsírsejtekben, és HSD enzimnek hívják, rövidítve 11β-Hydroxysteroid dehidrogenase-1-nek. Biztos örülök, hogy röviden HSD-nek hívhatjuk. Ennek az enzimnek, a HSD-nek az a feladata, hogy az inaktív kortizolt (kortizont) visszaalakítsa a kortizol aktív formájává, amely ezután a zsírsejtekben (különösen a hasi zsírsejtekben) történő zsírraktározás jeleként működik. A jelenlegi kutatások egyértelműen azt mondják, hogy a HSD enzim aktivitása lényegesen magasabb a hasi zsírsejtekben, ezért a testben a megnövekedett kortizolszint a hasi zsír nagyobb mértékű tárolásával jár együtt.
Néhány tanulmány olyan embereknél tesztelte a vér kortizolszintjét, akiknek több hasi zsírja volt, de a magas vérkortizol szint és a hasi zsír tárolása között nem volt összefüggés. Miért? A HSD enzim magas aktivitása "magas" kortizolszintet okoz a zsírsejtekben, különösen a hasban. E kutatás és logikai érvelés alapján nem számít, mennyire tudja kezelni a stresszes helyzeteket, tehát mennyire tudja alacsonyan tartani a vér kortizolszintjét, a zsírsejtjeiben továbbra is magas a kortizol szintje. De félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy a vér kortizolszintje lényegtelen, csak azt mondom, hogy ez a fél történet.
Tehát már tudja, hogy a zsír hasban történő tárolását a HSD enzim fokozott aktivitása okozza, amelynek aktivitása csökkenthető, és ezáltal támogatja a hatékony fogyást, vagy fordítva, az izomtömeg növekedését.
- Karcsúsító fogyókúra Fogyjon 6 kg-ot mindössze 2 hét alatt! Remek étrend éhezés nélkül
- A dobozos diéta a legkényelmesebb fogyás
- Dobozos diéta - fogyás és méregtelenítés
- Könyv fogyókúrás étrend Gyors fogyás (kiegészítve, módosítva szerk.)
- Lady Gaga whisky-étrendje és egyéb különleges hírességek fogyókúrája