A betegség általános leírása A hátfájás "népbetegség". Ez a második leggyakoribb ok az orvoshoz fordulni egy fertőzés után. Az első nehézségek gyakran spontán módon és kezelés nélkül eltűnnek, de több mint 60% -uk új nehézségekkel küzd. RÓL RŐL
2004. január 25., 14:35 Primar.sme.sk
A betegség általános leírása
A hátfájás "népbetegség". Ez a második leggyakoribb ok az orvoshoz fordulni egy fertőzés után. Az első nehézségek gyakran spontán és kezelés nélkül eltűnnek, de több mint 60% -uk új nehézségekkel küzd. A kronizálásról azt mondják, hogy ha a tünetek tizenkét hétnél tovább tartanak. A hátfájás sajátosságait gyakran nehéz lebontani, szerves és pszichológiai okokból kölcsönösen váltogatják az összetevőket.
A nem specifikus nehézségek még mindig gyakran előfordulnak a betegség korai szakaszában. Ezek reggeli méréssel, feszültséggel vagy gyengeséggel nyilvánulhatnak meg. Ezeket a tüneteket általában kicsinyíti vagy elnyomja az aktivitás. A későbbi szakaszokban a tünetek ekkor a betegség súlyosságával és hosszabb időtartamával jelentkeznek. Ebben az összefüggésben meg lehet különböztetni a hirtelen hátfájást (lumbágó) és a gyökérstimulációs szindrómát (ágyéki ischialgia) a deréktáji fájdalommal, amely a lábakra is kiterjed. A betegség legsúlyosabb formája az intervertebrális lemezek prolapsusa.
Okok/differenciáldiagnózisok
A differenciáldiagnózisok, azaz a hasonló tünetekkel járó betegségek nagyon sokak a hátfájás esetén. Ez egyértelművé teszi, hogy ez egy összetett betegség, amelyben egyszerre különböző okok fordulhatnak elő. A táblázat áttekintést nyújt a lehetséges szerves okok nagy számáról.
- Veleszületett okok - Spina bifida (nyitott gerinccsatorna)
- Sérülés okai - A nyaki gerinc (HWS) hiperxtenzív sérülése, csigolyatörés, csigolya elmozdulás, ideggyökrepedés
- Neoplazma/tumor - Neurinoma, meningioma (ideghüvely daganata, daganatok a gerincvelőn kívüli csigolyák testén, matasztázisok (diffúz tumor matasztázisok)
- Metabolikus változások - Ideggyulladás cukorbetegeknél, funikuláris myelosis
- Mérgezés - alkohol, opiátok és fájdalomcsillapítók megvonása
- Gyulladás - neuroboleriosis, neurolues, spondylitis, discitis, epidurális tályog
- Kopás/degeneráció - lumbosacralis spondylosis, lumbosacralis stenosis, az idegcsatorna szűkülete, Bechterew-kór, Paget-kór, ágyéki fájdalom, csontok meszesedése (osteoporosis)
- A hajók mint ok - aorta neurizma (az artéria beteg dilatációja), gerincartér
- Mechanikai ok - Ideg befogása, posztoperatív változások, meningomyelocele, pseodomeningocele
- Postoperatív változások - Meningomyelocele, pseudomeningocele
Néhány nehézség oka a helytelen testtartás és a gerinc helytelen terhelése. A fájdalmas testtartás tudattalan kompenzálása az izom összehúzódásával feszültségekhez és új fájdalmakhoz vezet. Megkezdődik a klasszikus pokoli kör.
A fájdalmat a hátsó hosszanti szalag okozza, amely a csigolyatestek hátsó részén helyezkedik el a test tengelye mentén. Ekkor az ép szalaggyűrűt az emelt intervertebrális lemez mozgatja. Gerincvelői szindrómában az intervertebrális lemez egy szakadt anulus fibrosuson keresztül jelenik meg, egy szálas szilárd gyűrű, amely összeköti az intervertebrális lemez puha magját a csigolyákkal, és irritálja az ideggyökeret. Ugyanakkor az idegszövet belsejében komplex változások mennek végbe. Ezenkívül keringési rendellenességeket, krónikus gyulladásokat, idegduzzanatot és bizonyos fehérjék kizárását figyelték meg. Ez utóbbi "messenger" szerepet játszik a fájdalomban.
Pszichoszomatikus szempontból nincs egyetlen személyiség- vagy konfliktusmodell. Bizonyos személyiségstruktúrák azonban gyakran kimutathatók az érintett betegeknél. Ezek a függőségi és függetlenségi konfliktusok kezelésére vonatkoznak. Továbbá aktivitásra és kemény munkára vágyik. Ezt "állóképességi/nem feladó szindrómának" is nevezik.
Diagnózis
Pontosan a fájdalom és a psziché szoros kapcsolata miatt a gondos kórtörténet különösen fontos. A szakma története is szerepet játszhat, mert pl. Azok a szakmák, amelyekben kizárólag áll vagy ül, súlyosbíthatják a nehézségeket, vagy olyan raktáros esetében, akinek nehéz terheket kell emelnie, akár okozza is őket. A fájdalom felmérésére és a későbbi kezelés nyomon követésére a fájdalom kórtörténete és a napi fájdalom nyilvántartása szükséges. Mindkét esetben a páciens analóg skála alapján dokumentálja a fájdalmat a nap folyamán.
Neurológiai vizsgálat szükséges a lehetséges idegkárosodás kizárásához vagy annak mértékének meghatározásához. A fájdalom hozzárendelését egy bizonyos ideghez megkönnyíti a mély képalkotás (CT és MRT) célzott diagnózisa és a további kezelésre vonatkozó döntés is.
A radiológiai alapdiagnosztika a gerinc röntgenfelvétele két szinten. Információt nyújt a gerinc tartásáról és az esetleges csontelváltozásokról. A keresztirányú és funkcionális képek hasznosak lehetnek bizonyos tisztázatlan kérdésekben, mint pl. tájékoztatást nyújtani a mobilitásról. Ezenkívül a gerinc egyes szakaszait célzottan, mélyreható szkennelési módszerekkel lehet megvizsgálni. A CT és az MRT alkalmas erre. Normál körülmények között a kontrasztanyagok nélküli vizsgálat elegendő. Ha ennek ellenére gyulladás vagy daganat gyanúja merül fel, a kontrasztanyag nem hagyható el. Kivételes esetekben mielográfia végezhető a gerinccsatornára és a gerincidegekre vonatkozó információk megszerzéséhez. Itt kontrasztanyagot injektálnak a duralis tasakba. Ennek eredményeként a gerincvelő és a benne lévő ideggyökerek közvetetten jelennek meg a röntgensugarakon kontraszt szegregációként. A mielográfiát követő számítógépes tomográfia kivételes esetekben jobban értékelheti a gerincvelőt.
Terápia
A hátfájás kezelése krónikus szempontból nem egyszerű, és a beteg együttműködését igényli.
A kezelés akkor kezdődik, ha a megállapítás lehetővé teszi, először úgynevezett konzervatív terápiával, azaz fájdalomcsillapítókkal és immobilizátorokkal történő kezeléssel. Szükség lehet egy speciális ágyban történő elhelyezésre az irritált idegek enyhítésére. Stabilizáló fűző jön létre a nyaki gerinc területén.
A nem szteroid gyulladáscsökkentőket fájdalomcsillapítóként használják. Kombinálják a fájdalomcsillapítást gyulladáscsökkentő hatással. CT-vezérelt injekciók helyi fájdalomcsillapítókkal, esetleg kortikoszteroidokkal kombinálva, nagyon hatásosnak bizonyultak az akut és krónikus fájdalom kezelésében. Itt egy kanül által vezérelt fájdalomcsillapítót alkalmaznak a CT-t okozó szerkezetre CT felügyelete mellett. A fájdalom forrásától függően a fájdalomcsillapítókat "be lehet injektálni" az ideggyökerekbe, a facet ízületekbe vagy az epidurális térbe/üregbe. A fájdalomcsillapítókat és a kortikoszteroidokat azonban csak korlátozott ideig szabad használni, mivel a mellékhatásokat vagy a maradandó károsodásokat egyáltalán figyelembe kell venni.
Fizikoterápiás intézkedéseket (pl. "Hát edzés") alkalmaznak a hátizmok megerősítésére. Arra törekszenek, hogy erősítsék a hátizmokat, enyhítsék a gerinc tartószerkezetét. Az izomlazítás masszázzsal érhető el. Ezt az illóolajok és a hő alkalmazása is támogatja. A masszázs speciális formái - például a shiatsu és a reflexológia - hangsúlyozzák a test, a szellem és a lélek egységét. A test más megértésén alapulnak, mint a hagyományos módszerekkel, amelyek erősen mechanikusak.
Továbbá sporttevékenységek ajánlottak. Inkább alkalmasak olyan sportok, amelyek enyhítik a gerincet (pl. Úszás) és egyenletesen megterhelik a véráramot.
A műtétet jelenleg nagyon vonakodva végzik, mert szerencsére a tünetek spontán megszűnésére hajlamosak. A műtét feltétlenül szükséges súlyos idegkárosodáshoz, amely a csigolyaközi porckorongok masszív prolapsusa, motoros bénulás, valamint a nyaki gerincvelő kompresszióval járó hólyag záróizom rendellenességei miatt következik be. A műtét fontolóra vehető, ha a konzervatív kezelés kudarcot vall, vagy ha az intervertebrális lemez prolapsusa gyakran visszatér. A nagyobb nyitott műtétek mellett minimálisan invazív módszereket fejlesztettek ki, de ezeket továbbra is csak kevésbé súlyos esetekben alkalmazzák, és csak a fájdalom bizonyos okaira alkalmazhatók. Ide tartozik a kemonukleózis, azaz. a csigolyaközi porckorong kémiai oldása enzimekkel, vagy ha az intervertebrális porckorong egyes részeinek más módja a lézeres párologtatás. Vannak endoszkópos módszerek is.
A psziché és az organikus ok szoros összefüggése miatt szoros kapcsolat javasolt a gyógytorna és a pszichoterápia között. Itt a háromfázisú modell alkalmasnak bizonyult.
Az általános felszabadulási szakaszban a betegnek visszafejlődhet az ágynyugalom, a hő és a fájdalomcsillapítók alkalmazása.
A második szakaszban a gerinc érintett része van megcélozva. A fizioterápiát is itt alkalmazzák.
A harmadik szakaszban a súly abban rejlik, hogy saját testünket felfogják képezni, hogy felismerjék mind a fizikai, mind a mentális terheket, és békésen kezeljék azokat. A betegnek meg kell tanulnia, hogyan kell kezelni tevékenységét, és hogyan lehet felismerni a túlzott aktivitás lehetséges okait.
Rehabilitációs intézkedések
A legfontosabb intézkedések a testtartás és a fizioterápia.
Mit tehetünk mi magunk?
Krónikus fájdalom esetén a beteg saját kezdeményezésére nagymértékben befolyásolhatja egész életen át tartó szenvedését. Ez mindenekelőtt a súlycsökkentést és a sporttevékenységeket foglalja magában. Különösen alkalmasak azok a sportok, amelyek állóképességet feltételeznek, és nem terhelik túlzottan a hátat, mint pl kocogás. Ebben az összefüggésben külön meg kell említeni a "hát edzést" is. Célja a gerinc támasztó izomrendszerének megerősítése speciális gimnasztikai gyakorlatokkal az ínszalagok és az intervertebrális lemezek enyhítése érdekében.
A mindennapi élet tudatos kontrolljával megelőzhetők a testmozgás miatti visszaesések. Ide tartozik például a terhek emelése a csípőből egyenes háttal. Kellően hosszú munkaeszközökkel történő porszívózáskor és tisztításkor a helyes testtartás érhető el, amely a hátat is megkönnyíti.
A kibocsátás elősegítésére különféle módszerek lehetségesek. A masszázs mellett az autoszuggesztió és a meditáció is megfelelő.