Minden életkorú gyermek belép az első évre

Szinte minden hét, hatéves gyermek nem kezdi meg az első évét

A törvény szerint a kötelező iskolalátogatás annak a napnak a tanév elején kezdődik, amikor a gyermek eléri a hatéves korát és eléri az iskolai jogosultságot. 1 A leendő pályakezdőnek el kell érnie a fizikai érettség, valamint a mentális érettség szükséges szintjét, amelyet a kötelességek teljesítésére való készségének mentális, érzelmi, társadalmi és motivációs szintje alapján értékelnek. Ha ez nem történik meg, akkor egy évvel késleltetve lépnek az első évre, a gyermek pedig 7 éves korában lép az első évre.

Az elmúlt öt év első évben történő beiratkozásai alapján megállapítható, hogy az iskolai alkalmasság kritériumát szinte minden hetedik gyermek nem teljesíti. A 2018-ból származó személyek kiderítették, hogy 32 571 gyermek nem érte el az iskolai kapacitást a beiratkozás napján, ami a résztvevők csaknem 15% -a. Ez azonban nem kivételes helyzet. A 2011 és 2018 közötti időszakban az egyes évek helyzete hasonló, kissé növekvő tendenciával (G_4.2.1.1.1. Ábra).

G_4.2.1.1.1. Ábra: Azon gyermekek aránya, akik javaslatot tettek a kötelező iskolalátogatás vagy a nulla évfolyamba történő felvétel elhalasztására, és az első osztályba beiratkozott gyermekek száma a 2011 és 2018 közötti időszakban

iskolába
2

Objektívebb képet kaphat azokról a gyermekekről, akik nem érték el az iskolai alkalmasságot, ha az egyes régiók helyzetét vizsgáljuk. Míg a Pozsonyi régióban az ilyen gyermekek aránya 2018-ban 10% körüli volt, addig Kassán és Eperjesen több mint 20% volt (T_4.2.1.1.1. Táblázat).

T_4.2.1.1.1. Táblázat: A kötelező iskolalátogatás vagy a nulla évfolyamba történő felvétel elhalasztását javasló gyermekek aránya az egyes régiókban az 1. osztályba beiratkozott gyermekek számához (2011 - 2018)

3

A legtöbb olyan gyermek, aki nem éri el az iskolai alkalmasságot, alacsony az óvodai látogatottság

A kisgyermekkori nevelési és gondozási programok kimutathatóan befolyásolják a gyermekek további oktatási karrierjét. Az első éves beiskolázási adatok elemzése azt is mutatja, hogy megnövekedett a kockázata annak, hogy nem érik el az iskolai jogosultságot azok a gyermekek, akik olyan régiókban élnek, ahol bizonyíthatóan a legkevesebb a részvétel az óvodai nevelésben. A kassai régióban, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a gyermekek csaknem egynegyede elhalasztja a kötelező iskolalátogatást vagy a nulla évfolyamba történő beiratkozást, az óvodába nem járók kevesebb mint 20% -át írták be az első osztályba. Az iskolai felkészültség és az óvodai nevelésben való részvétel kapcsolata Eperjes és Besztercebánya régióban is megmutatkozik (T_4.2.1.1.2. Táblázat). 4

T_4.2.1.1.2. Táblázat: Az iskolai kompetencia és a gyermekek óvodai nevelésben való részvételének kapcsolata

5.

Az általános iskolák néhány vezetője arról is beszélt, hogy az alacsonyabb iskolai felkészültség jelentős oka a gyermekek részvétele az óvodai nevelésben a kvalitatív adatgyűjtés részeként. Az egyik iskola igazgatóhelyettese bírálta a gyermekek szüleit: Leginkább a felelőtlenségről szól. Ez azt jelenti, hogy a gyermek nem arra az előkészítő évre jár az óvodában. Egy másik iskola igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy az óvodába járás legalább egy évvel a gyermek hatéves kora előtt fontos, különösen a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában: ezt egyértelműnek tartom. Mert ismét társadalmi esetek, függetlenül attól, hogy romák-e vagy sem. Csak látom ott, vannak problémák. Ezeknek a gyermekeknek az óvodai nevelésben való részvételének látható pozitív hatását egy másik általános iskola igazgatóhelyettese is megemlítette: Az egyik kiosztott osztály közel van ahhoz a [.] székhelyhez, ahol a lakosság perifériára szorult csoportja él. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek akkor még nyilvántartásból is láthatják, hogy akkor más a szintjük.

Az első év kezdetének elhalasztása bizonyos esetekben csak a probléma elhalasztását jelenti

A legtöbb tanár meg van győződve arról, hogy azt az időt, amelyet a gyermek a kötelező iskolalátogatás elhalasztásával nyer, célszerű óvodai előkészítésre kell fordítani. A kérdőíves felmérésben Van értelme a válaszadók 69% -ának teljes mértékben egyetérteni, vagy inkább egyetérteni azzal a kijelentéssel, hogy a kötelező iskolalátogatás elhalasztása csak akkor lehetséges, ha a gyermek annak idején óvodába jár/nulla/előkészítő évben (G_4.2.1.1.2. Ábra).

G_4.2.1.1.2. Ábra: Az óvodapedagógusok véleménye a tankötelezettség elhalasztásáról

Konszenzus érvényesült az óvodapedagógusok, a speciális óvodák, valamint a rendes és a speciális általános iskolák tanárainak mintájában (G_4.2.1.1.3. Ábra). Statisztikailag szignifikáns különbséget találtak a speciális általános iskolai tanárok és az óvónők véleménye között, ahol a speciális iskolák esetében lényegesen több olyan válaszadó volt, aki teljes mértékben egyetértett az állítással.

Grafikon: G_4.2.1.1.3. A tanárok véleménye a kötelező iskolalátogatás óvodai látogatással történő elhalasztásának feltételéről, nulla vagy előkészítő év

A gyermekek 1. osztályba történő felvétele során összegyűjtött adatok elemzése azt mutatja, hogy azoknak a gyermekeknek a 36% -a kerül be a nulla évfolyamokba, akik valószínűleg nem érik el az iskolai alkalmasságot. Mások javaslatot kapnak az iskolakötelezettség teljesítésének elhalasztására (a továbbiakban a PŠD elhalasztása), és ideális esetben vissza kellene térniük az óvodába. A törvény szerint még a felvételnél is elsőbbséget élveznek. A becslés szerint Van értelme, de a 2018/2019-es tanévben a PŠD-t elhalasztó gyermekek csak 77% -a volt óvodában. A legnagyobb arány a Besztercebányai régióban volt (86%), a legalacsonyabb a Zsolnai régióban (67%). 6 Még azt a feltételezést is figyelembe véve, hogy e gyermekek egy része végül az 1. évfolyamra lépett, feltételezhető, hogy van olyan gyermekcsoport, akinek elhalasztották a kötelező iskolalátogatást, akik ezt az időt otthon töltötték, ill. az óvodai hálózaton kívüli létesítményekben.