Elihu Thomson (AIEE, 1889-1890)
Alexander Graham Bell (AIEE, 1891-1892)
Charles Proteus Steinmetz (AIEE, 1901-1902)
Lee De Forest (IRE, 1930)
Frederick E. Terman (IRE, 1941)
William R. Hewlett (IRE, 1954)
Ernst Weber (IRE, 1959; IEEE, 1963)
Ivan Getting (IEEE, 1978)
A jelenlegi elnökek (2007) Leah H. Jamieson az IEEE-től és John W. Meredith az IEEE-USA-tól.
Szabványok és szabványosítás - az IEEE fejlesztési folyamata
Az IEEE a világ egyik vezető szabványfejlesztő szervezete. Fejlesztési és karbantartási funkciókat végez az IEEE Standards Association (IEEE-SA) révén. 2005-ben az IEEE 900 érvényes szabványt kötött, 500 szabvány fejlesztésével. Az egyik
A fontos IEEE szabványok az IEEE 802 LAN/WAN szabványok egy csoportja, amely magában foglalja az IEEE 802.3 Ethernet és az IEEE 802.11 vezeték nélküli hálózati szabványokat.
Az IEEE szabványosítási folyamatainak fejlesztése a következő hét lépésre osztható:
1) Szponzorok biztosítása: Az IEEE által jóváhagyott szervezeteknek szponzorálniuk kell a szabványt. A támogató szervezet a
a standard fejlesztés koordinálásával és felügyeletével foglalkozik az elejétől a végéig. Az IEEE professzionális vállalatai természetes szponzorként szolgálnak számos szabvány számára.
2) Projekt-engedélyezési követelmény (PAR): A szabvány engedélyének megszerzéséhez az IEEE-SA Standarts Board-ot kell kérni
(Szabványügyi Bizottság). Az IEEE-SA Standard Board Új Szabványügyi Bizottsága (NesCom) értékeli a projektengedélyezési követelményt (PAR), és javaslatot ad ki annak jóváhagyására a Szabványügyi Bizottság részéről.
3) Az engedélyezési követelmény jóváhagyása után munkacsoportot hoznak létre a szabvány kidolgozására. Ezt az IEEE-SA felügyeli
a csoportok összes munkamegbeszélése nyilvános, és mindenkinek joga van részt venni és hozzájárulni.
4) Szabványtervezetek: A munkacsoport elkészíti a javasolt szabvány tervezetét. A javaslatot általában kézikönyv kíséri
az IEEE szabványosítási módszer, amely meghatározza az "utasításokat" a törvény törvényi és dokumentumformátumához.
5) Titkos szavazás: Miután a szabványtervezetet a munkacsoport véglegesítette, titkos szavazással benyújtják jóváhagyásra.
választás. Az IEEE Szabványügyi Osztálya szavazati felhívást küld mindenkinek, aki érdeklődést mutat a szabvány lényege iránt. Az IEEE-hez a pozitív szavazatok legalább 75% -a szükséges a szabványtervezet jóváhagyásához. Ha a javaslat nem felel meg, visszaküldik felülvizsgálatra.
6) A Bizottság értékelése: Az ajánlások 75% -ának kézhezvétele után az alábbiakban bemutatjuk a szabványtervezetet és az észrevételeket (a
titkos választások) az IEEE-SA Szabványügyi Testület Felülvizsgálati Bizottságába (RevCom). A RevCom az IEEE-SA Szabványügyi Testület Alapszabályával és az IEEE-SA Szabványügyi Testület Üzemeltetési Kézikönyvében foglalt megállapodásokkal összhangban vizsgálja át a javasolt szabványtervezetet. RevCom
majd tegyen ajánlást a benyújtott szabványosítási tervezet jóváhagyásáról.
7) Végső választás: Az IEEE-SA Szabványügyi Testület minden tagja végső szavazást tesz a benyújtott szabványosítási dokumentumról. A szabvány végleges jóváhagyásának megszerzéséhez a Szabványügyi Bizottság többségi szavazata szükséges. Általában, amikor a RevCom egy szabvány jóváhagyását javasolja, a szabványügyi bizottság elismeri azt.
A Hewlett-Packard eredetileg 1960-ban fejlesztett ki interfészt számítógéppel vezérelt mérőrendszerek számára. HP-IB (Hewlett-Packard Interface Bus) néven ismert. A HP-IB gyorsan nagyon népszerűvé vált, ezért az IEEE (Institute for Electrical and Electronics Engineers) kifejlesztette az Általános célú műszerbusz (GPIB) nevű szabványt. A szabványt a CMEA országaiban is elfogadták IMS-2 néven, de megváltozott csatlakozóval.
Először 1978-ban vezették be. Később, 1980-ban, az IEEE-488 szabványhoz új réteget adtak, és a régi IEEE 488 szabványt IEEE 488.1 névre keresztelték, az új pedig IEEE 488.2 megnevezést kapott.
tartalmazza a vezérlők minimális követelményeit és a berendezés képességeit (funkcióit) (narrátor, hallgató, vezérlő). Az új specifikáció (szemben az IEEE 488.1 verzióval) részletesebben meghatározza az adatok formátumát és kódolását, a kommunikációs protokoll felépítését, valamint a vezérlő és az eszköz közötti üzeneteket.