A légzőrendszer a felső és az alsó légutakból áll.
A felső légutak a következőkből állnak:
- orrüreg (cavitas nasi) és parietalis sinusok (sinus paranasales)
- orrgarat
A felső légutak feladata főleg a melegítés, párásítás és a szennyeződések eltávolítása a belélegzett levegőből.
Az alsó légutak a következőkből állnak:
- gége
- légcső
- hörgők
- tüdő (tüdő)
Ez a felosztás e testek közös eredetén alapszik. Klinikai szempontból viszont a légcső gégéje és nyaki része is a felső légutakba tartozik.
Egyes szerzők a gégét tekintik a felső és az alsó légutak közötti határnak. A gége funkciója a hang kialakulása is. Az ínszalagok és a hangszál izmok részt vesznek a hang kialakulásában, távolodnak, közelednek és remegnek a kilégzett levegő hatására. Magassága a légáramlás intenzitásától függ. A beszéd (mássalhangzók és magánhangzók) a szájüregben és a garatban fordulnak elő.
Lélegző egy ciklikusan visszatérő inspirációs (belégzési) és kilégzési (lejárati) folyamat, amelynek során az oxigén (O2) belép a tüdőbe a levegőből, és majdnem ugyanennyi szén-dioxid (CO2) tartalom szabadul fel a tüdőből a légkörbe. A belélegzett levegő térfogata körülbelül 0,5 l. Az egyik percenként belélegez, és körülbelül 10-18 alkalommal kilélegez. Így 5-9 l levegőt 1 perc alatt szellőztet a légzőrendszer.
A légzés folyamata kezeli a hosszúkás gerincvelőben lévő légzőközpontot, amelynek feladata információk fogadása és feldolgozása, pl. a vér oxigénszintjéről. Bizonyos élettani, de inkább kóros állapotok esetén növekedés (tachypnoea), ill. csökkenteni (bradypnoe) légzési arány vagy növelni (hyperpnoe) vagy csökkenteni (hypopnea) légzési mennyiséget. Például a fizikai megterhelés növeli az oxigénfogyasztást, és a légzőközpont jelet küld, hogy gyorsabban és mélyebben lélegezzen. A levegőhiány szubjektív érzését dyspnoének hívják.
A légzési izmok is részt vesznek a légzés mechanizmusában. Felosztjuk őket belégzési (belégzéskor) és kilégzési (kilégzéskor). A tüdő passzívan alkalmazkodik a mellkas térfogatának változásához, amikor lélegzik. Normális körülmények között az átmenet az inspirációtól a lejáratig és fordítva zökkenőmentes.
Belélegezni egy aktív történet. A belégzésben részt vevő fő légzőizom a rekeszizom, amelynek területe körülbelül 250 cm2. Nyugodt lehelet mellett a rekeszizom 1–1,5 cm-rel leesik, az árapály térfogatának körülbelül 60% -át elnyeli. Légzési nehézség fordulhat elő magas rekeszizomban, például késői terhességben, kóros elhízásban, folyadék felhalmozódásában a hasüregben, nagy hasi daganatokban és hasonlókban. További inspiráló izmok a külső bordaközi izmok. A belégzés sebességét és mélységét a belégző izmok összehúzódásának sebessége és ereje, valamint az ellenkező kilégző izmok feszültsége határozza meg.
Kilégzés passzív cselekvés nyugodt körülmények között. A fő belégző izmok, azaz a rekeszizom és a külső bordaközi izmok ellazulnak, és az oxigénhiányos levegőt kiszorítják a légkörbe. A kilégzés kényszerű kilégzéskor aktív, különösen a zárt vagy elvékonyodó hangszálak ellen. A fő kilégző izmok a belső bordaközi izmok.
A légzést úgy kell szabályozni, hogy hatékony legyen, megfeleljen a test követelményeinek és ugyanakkor megtakarítsa az ebben a folyamatban felhasznált energiát. A legtöbb ember helytelenül, sekélyen lélegzik, miközben a bordaközi izmok érintettek, amit ún mellkasi légzés. Ülő életmódot élünk, amelyben a gerinc deformálódik, ami megakadályozza a rekeszizom megfelelő mozgását. Megfelelő mély légzés, hasi - a rekeszizom használatával serkenti a véráramlást és nagyobb mennyiségben segíti a gázok átjutását a testben. A rekeszizom légzése különösen alvásra jellemző.
A helytelen légzés magában foglalja a szájon át történő légzést is, nem az orron keresztül. Ezután az izomfeszültség gyengül, ami a membránt is gyengíti. A gyermekek általában a szájon keresztül lélegeznek, ami negatívan befolyásolja beszédük fejlődését, mivel a nyelv izmai és más artikulációs izmok gyengülnek. A gyermekek szájon át történő légzésre kényszerítésének egyik fő oka a megnagyobbodott nasopharyngealis mandulák, az ún. adenoid vegetáció. Ezután műtéti eltávolításukat jelzik.
A helytelen légzés hatással van a pszichénkre is. Elégtelen szellőzés esetén ingerültnek érezzük magunkat, alvászavaroktól szenvedünk, és annál is inkább hajlamosak vagyunk a betegségekre.
A helyes légzéssel történő edzés számos olyan sporttevékenység része, amelyek célja a magasabb teljesítmény biztosítása, különben elérjük a mentális jólétet, javítjuk a belső szervek véráramlását, és így kiürítjük a szervezetből a méreganyagokat, ami a lényege pl. jóga gyakorlatok.