Ügyvédi irodánk a polgári jogi napirenden belül kártérítési vitákkal is foglalkozik. Mit kell tudni a károkról, és mit lehet érteni a "kár" alatt? A bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata szerint a kár olyan kárt jelent, amely a sértett fél vagyoni körében keletkezett, és amelyet objektív módon kifejezhet egy általános megfelelője, azaz. pénz. Lehet nemcsak anyagi kár, egészségkárosodás, az alkalmazottak vagy a munkaadók által a munkahelyen okozott kár, ideértve a munkahelyi balesetek kérdését is, hanem az üzleti környezetben okozott kár is.
A károsodás típusai
Jogi rendszerünk megkülönböztet két megtérítendő kártípust, nevezetesen a tényleges kárt és az elmaradt nyereséget. A tényleges kár a kárt jelenti, amely a károsult vagyonának csökkentésében áll, és amely az eredeti állapot helyreállításához elköltendő vagyoni értékeket képviseli. Ezek például mások vagyonának megrongálása, megsemmisítése vagy ellopása, de olyan pénzügyi költségek is, amelyek a kárhoz kapcsolódó következmények kiküszöbölése érdekében merültek fel (pl. Egy megsemmisült gépjármű lehet az új gépjármű bérbeadásával járó költség, az érték fogyasztott üzemanyag vagy egy újonnan vásárolt autópálya-matrica értéke stb.). Az elvesztett nyereség viszont nem a sérült eszközök csökkenését, hanem bevételkiesést eredményez, amely ésszerűen elvárható nyereség, amely akkor keletkezett volna, ha a kár nem következik be.
Milyen feltételek mellett igényelhetem a kártérítést?
A Polgári Törvénykönyv egyértelműen meghatározza a kártérítési felelősség létrejöttének előfeltételeit, amelyeknek a pontig meg kell felelniük ahhoz, hogy kártérítési igényüket érvényesíteni lehessen. Természetesen, ahol nincs hajlandóság a kölcsönös megállapodás megkötésére, ott nincs más lehetőség, mint a kártérítés bírósági igénye. Általában négy feltételezést különböztetünk meg:
- törvényi kötelezettség megszegése (jogellenes cselekmény)
- kár bekövetkezése
- okozati összefüggés a jogi kötelezettség megszegése és az okozott kár között
- a kárt okozó személy hibája *
* A kereskedelmi kapcsolatokban, leggyakrabban a vállalkozók között üzleti tevékenységükkel kapcsolatban okozott károkért nem kell bizonyítani a hibát. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy szigorú felelősség a károkért. Az első három feltételnek (jogi kötelezettség megszegése, kár bekövetkezése és okozati összefüggés) azonban teljesülnie kell.
Mire kell figyelni, ha kártérítést igényel
A bírósági eljárásban való siker érdekében bizonyítani kell, hogy oksági kapcsolat áll fenn az elszenvedett kár és a jogellenes cselekmény között, ami egyszerűen azt jelenti, hogy ok-okozati összefüggés (kár) van a kártevő jogellenes cselekményei között. magatartása és a kár bekövetkezése. Ezen túlmenően ezekhez a feltételezésekhez a kártevő hibájához is társulnia kell, amely a kártevő belső pszichológiai viszonyát képviseli a jogellenes cselekményhez és az okozott kárhoz. Ha a kártevő bármely bírósági eljárásban bebizonyítja, hogy nem ő okozta a kárt, mentesülhet e felelősség alól, így a bizonyítási teher őt terheli, és nem azt a sértettet terheli, akinek a kárt okozták.
Egyoldalú nyilatkozatok
Gondolod, hogy kedvenc vállalkozásod vagy éttermed üzemeltetője csak akkor mentesül a felelősség alól a károkért, ha egy üzenetet ragaszt a falra: "Nem vagyunk felelősek az ellopott vagy elveszett tárgyakért."? Ha igennel válaszolt erre a kérdésre, téved! Ezt a felelősséget nem lehet egyoldalú nyilatkozattal vagy megállapodással felmenteni. Minden bizonnyal érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy a Polgári Törvénykönyv számos különös kártérítési felelősséget szabályoz, például a (már említett) behozott és elhalasztott tárgyaknak okozott károkat, az átvett dolgokat, de a művelet által okozott károkat is. járművek és annál fiatalabbak.
A kártérítés igénylésének ideje korlátozott
A kártérítési igény tulajdonjog, ezért korlátozás alá esik. Az elévülés minősített időintervallum, amelynek következtében a jog ugyan nem jár le, de megakadályozza annak érvényesítését. Ezért, ha a sértett fél nem érvényesíti kártérítési igényét az elévülési határidőn belül, a bíróság az elévülési idő lejárta után rendesen nem ítél oda neki, attól függően, hogy a másik fél kifogásolja-e az elévülést vagy sem. És mik a jogi akadályok? A kártérítéshez való jog két éven belül lejár attól a naptól számítva, amikor a károsult tudomást szerez a kárról és arról, hogy ki felelős ezért. A kártérítéshez való jog legkésőbb a kárt okozó esemény bekövetkeztétől számított három év elteltével, szándékosan okozott kár esetén az elévülési idő 10 év.
Melyek a kompenzáció módszerei?
Ami a kártérítés módját illeti, ez több tényezőtől függ, bár a Ptk. Maga a pénzben történő kártérítést részesíti előnyben (úgynevezett vonakodó kártérítés). Ezenkívül a kártérítésnek ez a formája kizárja az egészségkárosodást. A természetbeni visszaszolgáltatás, vagyis a sérült dolog korábbi (eredeti) állapotának helyreállítása csak akkor megengedett, ha a károsult ezt kifejezetten kéri, és (egyúttal), ha ez fizikailag lehetséges és célszerű. Ezek olyan esetek, amikor az elem javítása és helyreállítása elvégezhető, vagy ha az azonos típusú és minőségű tárgyak új.
Ki lesz felelős, ha a kárt gyermekek okozták?
Ha a kárt kiskorú (gyermek) vagy olyan személy okozza, aki annak bekövetkezésekor mentális rendellenességben szenved, akkor a törvényben vagy hivatalos határozatban vagy megállapodásban megállapított felügyeletet (felügyeletet) elhanyagoló, valamint a kiskorú vagy azok akiket mentális zavar érint. A legtöbb esetben a felelősség elsősorban azokra vonatkozik, akik elhanyagolták a megfelelő felügyeletet. Leggyakrabban ők a szülők, akár házastársak, akár nem, de az is, akire a gyermeket személyes gondozással bízzák meg (például bírósági határozattal), bizonyos feltételek mellett ennek a személynek a házastársa (nem típusa), bár nem a gyermek apja., hanem tanárok vagy oktatók stb...
Miben segíthetünk ?
Ügyvédi irodánk jogi szolgáltatásokat nyújt és képviseli az ügyfeleket kártérítési ügyekben. Ha nem biztos abban, hogy kártérítési igénye megalapozott-e, vegye fel velünk a kapcsolatot, és szakmailag értékeljük, és további intézkedéseket javasolunk.
Kapcsolódó bírósági határozat:
4 M Cdo 23/2008, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága:
44. § (4) bekezdésének rendelkezései értelmében a kár fogalma alatt 1 Obč. pontja alatt értendő a károsult vagyoni körében bekövetkezett kár, amelyet objektív módon kifejezhet az általános megfelelője, azaz pénz, és ezért pénzbeli ellátások biztosításával javítható, különösen a természetbeni visszatérítés hiányában történő pénznyújtással. A kártérítésnek, ha javítási (helyreállítási) funkciót kíván végrehajtani, teljes kártérítést kell nyújtania a károsultnak az okozott kárért, de nem többet.
sp. zn. 4 Cdo 319/2008, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága:
A nyereségkiesés az a veszteség, amely abból áll, hogy a károsult vagyoni értéke nem nőtt a veszteségesemény következtében, bár erre számítani lehetett a szokásos dolgok tekintetében. Az elmaradt nyereség nem a károsodott vagyon csökkenésében (eszközvesztés, mint a tényleges kár esetén), hanem a várható haszon (hozam) elvesztésében nyilvánul meg. Nem elég csak a vagyon újratermelésének valószínűsége, mert világossá kell tenni, hogy a dolgok rendszeres lefolyása (nem a kártevő vagy a káresemény jogellenes cselekedete) során a károsult ésszerűen számíthat tulajdonának növekedésére, ami nem pontosan a kártevők hatására (káresemény) következett be.
sp. zn. 5 Cdo 126/2009, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága:
A jogelméletben az oksági kapcsolat (kauzális nexus) a jelenségek (objektív összefüggések) közvetlen kapcsolata, amelyen belül az egyik jelenség (ok) egy másik jelenséget (következményt) okoz. Okozati összefüggés az, ha ok-okozati összefüggés van a hivatali visszásság és a kár között. Ha a kár oka egy másik tény volt, a károkért felelősség nem keletkezik. Mint fentebb említettük, az okozati összefüggés kérdése nem jogi, hanem ténykérdés, amelyet csak meghatározott összefüggésekben lehet megoldani; ezért ennek a kérdésnek a megoldása nem szabható ki szakértőre (ő csak olyan szakértői dokumentumokat nyújthat be, amelyekre a bíróság az ügy tényállásának értékelését alapozza).
sp. zn. 4 Cdo 319/2008, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága:
A szerződéses kötelezettség megsértése szintén jogellenes cselekmény a sértett fél vonatkozásában, aki nem szerződő fél.