konverzió

Míg a hazai mérők köbméterben mutatják a gázfogyasztást, addig a gázszolgáltatók kilowattórát számítanak fel. Az m 3 átalakításával kWh-ba (köbméter kilowattóra) a fogyasztók szabályozhatják a költségeket. Azonban hogyan működik, és milyen tényezőket kell figyelembe venni az m 3 kWh-ra történő átszámításakor?

Kilowattóra jelzi az energia mennyiségét

A kilowattóra egység egy bizonyos mennyiségű energia. Kiszámítható például az erő és az idő szorzatával. Ha a fűtési rendszer egy órán át üzemel 4 kilowatt (kW) teljesítmény mellett, akkor ez idő alatt 4 kilowattóra (kWh) energiát továbbít a házba. A tömeg vagy a térfogat vonatkozásában az üzemanyag-energia mennyisége is megadható így. Például a földgáz energiatartalma 8,6 kWh/m2 lehet.

Az m 3/kWh konverziót befolyásoló tényezők

A tényleges mennyiség a gyakorlatban egyrészt a nyersanyag minőségétől, másrészt az alkalmazott fűtési technológiától is függ.

A nyersanyag minősége befolyásolja az energiatartalmat

Ami a földgázt illeti, az m 3/kWh konverzió eredménye nagymértékben függ a minőségétől. Többek között döntő fontosságú a metán tartalma a gázban. Ha ez 87 százalék alatt van, akkor az ún "Alacsony" gáz (angol alacsony fűtőértékű gáz). Egy ilyen gáz több nitrogén-dioxidot és szén-dioxidot tartalmaz, és a gyakorlatban ezt eléri fűtőérték köbméterenként 8,2–8,9 kilowattóra.

A több energia viszont úgynevezett "magas fűtőértékű gázt" tartalmaz. Legfeljebb 99,1 százalékos részesedéssel szinte teljes egészében metánból áll, ezért eléri a fűtőértéket köbméterenként 10,0 és 11,1 kilowatt óra között.

Ha mindkét gázfajt összehasonlítjuk, akkor több "alacsony" gázra van szükségünk ahhoz, hogy a fűtési rendszert azonos energiával tápláljuk.

Egyébként: Ahogy az energiatartalom a gáz minőségétől függ, ugyanúgy a fa vagy az olaj is. Különösen a darabos fa esetében a háztulajdonosok maguk is magas energiatartalmat biztosíthatnak az optimális tárolás és szárítás révén.

A fűtéstechnika hatással van az m 3/kWh konverzióra

A felhasznált nyersanyagok minősége mellett az alkalmazott fűtéstechnológia is hatással van az kW 3 kW 3 konverzió eredményére. A fő különbség az alacsony hőmérsékletű és a kondenzációs technológia között van .

Az alacsony hőmérsékletű technológia az égés során felszabadítja a nyersanyag kémiailag kötött energiáját. Magas füstgázhőmérsékleten dolgozik, és nem tudja felhasználni a bennük rejlő energiát. Ha a fűtési rendszer kondenzációs technológiával működik, akkor a füstgázokat olyan mértékben lehűti, hogy a bennük lévő vízgőz kondenzálódik és további hőt továbbít. Az alacsony hőmérséklethez képest a kondenzációs technológia több energiát nyer ugyanazon mennyiségű nyersanyagból, ezzel csökkentve a fogyasztás és a fűtés költségeit.

Milyen magas az elfogyasztott gáz fűtőértéke, a tulajdonosok általában leolvashatják az éves számláról, vagy megkérdezhetik az energiaszolgáltatót.

Térfogat-átalakítási szám és energiatartalom

Az úgynevezett térfogat-átalakítási szám dimenzió nélküli szám a gáznemű nyersanyagok esetében. Arányt tesz térfogat egy bizonyos környezeti hőmérsékleten az úgynevezett szabványosított köbméterrel. Erre azért van szükség, mert a gáz halmazállapotú tüzelőanyagok térfogata a hőmérséklet függvényében gyorsan bővül vagy kicsapódik. Míg a fűtőérték (kWh/m 3) 15 ° C hőmérsékletre vonatkozik, a térfogat-átalakítási térfogatszámmal rendelkező értékek a tényleges üzemi hőmérsékletek szerint korrigálhatók.

Az m 3/kWh átszámításához a megfelelő mennyiségi átszámítási számot általában megtalálja a gázszolgáltató számláján.

M 3/kWh konverzió - köbméter/kilowattóra

Az m 3/kWh konverziója egyszerű egyenlet segítségével történik. A térfogatot megszorozzuk a fűtőértékkel és a térfogatátalakítási számmal. Matematikailag ez azt jelenti: Q = V * Ho * z (energiatartalom = térfogat * fűtőérték * térfogat-átalakítási szám). A térfogatot köbméterben, a fűtőértéket kilowattórában/köbméterben adják meg. A térfogat-átalakítási szám dimenzió nélküli, így az eredmény kilowattórában értendő.

Példa: Egy háztulajdonos 2000 köbméter fogyasztását olvassa fel egy méteren. Az m 3/kWh átszámításához az éves gázszámlából kiszámítják a köbméterenként 10 kilowattóra energiatartalmat és a 0,95 térfogatátalakítási számot. Megszorozza az összes értéket, és a következő energiamennyiséget kapja: 19 000 kilowattóra a mért időszakban.

Az energia kiszámítása

Az m 3/kWh átszámítása lehetővé teszi az energiaköltségek egyszerű számítását. Mivel ezeket gyakran euróban vagy centben adják kilowattonként óránként, az alapanyagtól függően. Ezenkívül az energiamennyiség kiszámítása lehetővé teszi a különböző üzemanyagok fűtési költségeinek egyszerű összehasonlítását is.

Összegzés

Az m 3/kWh átalakulását több tényező befolyásolja. Az alapanyag minősége és az alkalmazott fűtéstechnika így határozza meg például, hogy egy köbméter gázból mennyi energia nyerhető. Az eredmény lehetővé teszi a fűtési költségek egyszerű kiszámítását és a különböző üzemanyagok költségeinek összehasonlítását.