Az vagy, amit eszel, olyan szabály, amely ma igazabb, mint valaha. A szív- és érrendszeri betegségek, beleértve a rettegett szívrohamot és agyvérzést, a halál leggyakoribb oka.
Ugyanakkor a legtöbb szív- és érrendszeri betegséget egyszerű életmód-változtatással megelőzhetnénk. Csak annyit kell tennie, hogy többet mozgasson, egészségesen táplálkozzon és hagyjon fel a dohányzással.
A legtöbb szívroham és stroke az életmódnak köszönhető, ezért megelőzhető. Szakértők szerint a szív- és érrendszeri betegségek korai halálozásának akár 80 százaléka megelőzhető az életmód megváltoztatásával és az ebből fakadó egészségügyi kockázatok csökkentésével.
Minden mozdulat számít
A kockázatot növelő és őket befolyásoló tényezők közé tartozik a fizikai aktivitás hiánya, az egészségtelen étrend, a dohányzás, a túlsúly vagy az elhízás, valamint a magas vérnyomás és a koleszterin. A kockázati tényezők előfordulása az állandó tudatosság ellenére világszerte növekszik. Növekszik a magas vérnyomásban, cukorbetegségben és magas koleszterinszintben szenvedők száma. Az életmódváltások miatt nem kell aggódni. Még a kis lépések is nagy elmozdulást jelenthetnek a hosszabb és teljesebb élet felé. A rengeteg fizikai aktivitás jótékonyan hat a szívre. Minden mozdulat számít - séta, lift helyett lépcső, tánc, de gyerekekkel való játék, házimunka vagy kerti munka is. Az elegendő testmozgás akár 30% -kal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, a szívet is veszélyeztető cukorbetegség kockázata pedig 27% -kal csökken.
Az érzelmek befolyásolják az ételt
Az étkezés több szempontból is befolyásolja a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. Az étrend összetétele és a sótartalom védő, vagy éppen ellenkezőleg, romboló hatással lehet a szívre, és az étel más kockázati tényezőkkel is társul - túlsúly, magas vérnyomás, koleszterin és cukorszint. A WHO szerint az elégtelen gyümölcs- és zöldségfogyasztás évente akár 1,7 millió halált okoz. A túlsúly, az elhízás és az általános egészségtelen táplálkozás is a pszichében gyökerezik. Az étellel összefüggő mániát fagomániának hívják.
PhDr. Pavla Nôtová, PhD. Azt mondja, hogy az étel elvesztette eredeti biológiai funkcióját, amely az éhség csökkentése volt. "Amikor egy csecsemő elkezd tejet szívni az anyjától, kielégíti az éhség iránti igényét, és abbahagyja a sírást. Később, amikor sír, és ennek nem csak az éhség miatt kell lennie, anya mellet, később tejet és ételt kínál neki. Későbbi életkorban a gyerekeket valami ételhez kapcsolódó dologgal jutalmazzák (csokoládé, cukorka).
Még a mesék is megmutatják a gyerekeknek, hogy ha valaki rosszul cselekszik, étellel szankcionálják. Csak víz és kenyér marad nekik. Még az ilyen viselkedési mintáknak is köszönhetően az étel a kényelem szerepét tölti be, és az étel megtagadása büntetés. Ez ördögi kört hoz létre, amelyben a stresszes vagy szorongó helyzetben lévő emberek étellel kompenzálják a negatív érzelmeket "- mondja P. Nôtová.
Jelenleg az elhízás kezelése a gondolkodásmód és az étrend megváltoztatásával halad, és a cél az ismeretek, vélemények és meggyőződések módosítása. "Számos technika létezik, az egyik a pszichológiai beavatkozás, mint a mentális zavarok megelőző intézkedése, hogy az emberek ne hízzanak a negatív érzelmek következtében" - teszi hozzá P. Nôtová.
Az emberek miért nem tudnak leszokni a dohányzásról?
Jelentős kockázati tényező, amelyet az ember a saját kezében tart, a dohányzás. A WHO statisztikái szerint ez a rossz szokás Európában a legelterjedtebb, ahol a lakosság mintegy 31% -a dohányzik. A dohányfüst évente akár 6 millió ember életét követeli. Amikor egy személy leszokik a dohányzásról, egy év elteltével a vér nélküli vérizom-csökkentésből eredő szívroham és más betegségek kockázata felére csökken, és végül visszatér a nemdohányzók szintjére.
Becslések szerint a dohányzás akár 8 évvel is lerövidíti az életet. Miért nem tudnak leszokni a dohányzásról? "A dohányzás szívóhatást vált ki. Olyan ötletekhez kapcsolódik, mint a tűz, a biztonság, a kandalló, a családi jólét. A cigaretta emellett csökkenti a társadalmi akadályokat és társadalmi kapcsolatokat teremt. Nézzen meg például egy nemdohányzó étterem előtt, ahol a dohányosok összegyűlnek és kapcsolatba lépnek egymással. Egy másik tényező a cigarettából felszálló füst. Ez vizuális, sőt kreatív szenzáció. A pipadohányzás még a szertartáshoz is társul "- mondja P. Nôtová.
Ha a pszichológiai szempontokat nézzük, a dohányzás csökkenti a feszültséget. Ez az oka annak is, hogy az ún A stresszes dohányosok stressz közben növelik a cigarettázás arányát.
A nikotin anorektikum
Hogyan viszonyul a dohányzás a súlyhoz? "A dohányosok körülbelül 3-4 kilogrammal kevesebbek, mint a nem dohányzók, de a dohányosok derékbősége nagyobb. A dohányzásról való leszokás egy éve 5 kilogrammal megnöveli a súlyt. Ezért különösen a nők nem tudják megállítani ezt a rossz szokást. Kezdenek hízni, és nem tudják kezelni. 50 év feletti nőknél a súlygyarapodást a hormonális változások is befolyásolják. A nők gyakran azért térnek vissza a dohányzáshoz, mert a nikotin anorektikum - csökkenti az étvágyat "- teszi hozzá P. Nôtová.
Az életmódváltásnak teljesnek kell lennie
A különféle vizsgálatok eredményei összefüggést mutatnak a stresszre adott válasz és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata között. A szervezet stresszreakciója során a vérnyomás emelkedik, és számos hormon szabadul fel a vérben, amelyek befolyásolják a szív és az erek aktivitását. A stressz hatása szintén gyakran közvetett, és a szív- és érrendszeri betegségek egyéb kockázati tényezőinek kialakulását serkenti. Vannak, akik a stressz kezelése érdekében kockázatos magatartáshoz folyamodnak - a szokásosnál sokkal többet kezdenek dohányozni, túlfogyasztják vagy ócska ételt fogyasztanak, alkoholt fogyasztanak vagy drogoznak. A stressz, a dohányzás és az elhízás együttesen hat az egészségre. Közös kapcsolatok vannak közöttük, és befolyásolják egymást. Ezért a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében az életmódváltásnak átfogónak kell lennie.