A mangán elengedhetetlen eleme a test életének és megfelelő működésének.
Egyes enzimek és fehérjék része, számos enzim aktiváló tényezője is. Fontos szerepet játszik az emberi test oxidációs folyamataiban, befolyásolja az ivarmirigyek aktivitását.
A vassal és a rézzel együtt feltételezi a hematopoiesis folyamatát. A rézhez hasonlóan a májban is felhalmozódhat.
A mangán azonban károsítja a keringési rendszer kapillárisfalait is. A felesleg úgy hat, mint egy méreg, a központi idegrendszer irritációját és a máj cirrózisát okozza. A mérgezés tüneteinek megjelenési sebessége a mangánvegyületek iránti egyéni érzékenységtől függ.
Mangánforrás a felszíni vizekben a geológiai lerakódás és a szennyvíz szerkezete és összetétele, különösen a kohászati, elektrokémiai és vegyipari iparágakból.
Ennek eredményeként a mangán és vegyületei jelen lehetnek az ivóvízben elégtelenül hatékony felszíni vízkezelés, és maga a vízkezelés eredményeként is, mert a szűrési részben mangán-dioxidot (burélt) tartalmazó homokot használnak. Az ilyen típusú technológia alkalmazásakor a mangán koncentrációja az ivóvízben gyakran meghaladja a jóváhagyott szabványt.
A mangán jelenléte a csapvízben befolyásolja a mangán baktériumok szaporodása, amelyek miatt a víz kellemetlen, duzzadt ízű és szagú. A vízellátó hálózatban képződő mangán baktériumok megnehezítik a biztonságos vízellátást (bakteriológiai szempontból), mert fogyasztják az ún. maradék klór, amely másodlagos vízszennyezést okozhat a kórokozó baktériumok által.
A mangán jelenléte az ivóvízben és a gazdaságban használt vízben foltokat okoz az egészségügyi létesítményekben, és a vizet alkalmatlanná teszi a mosásra.