ÖSSZEFOGLALÁS
Háttér: Az asztmás kontroll tesztet a GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlja az asztma kontrolljának meghatározásához. Bármely személynél alkalmazható a kezelés hatékonyságának figyelemmel kísérésére. Munkánk célja az volt, hogy meghatározzuk a bronchiális asztma kontroll mértékét betegeinknél az asztma kontroll teszt - ACTTM segítségével. Az egyes kérdések és válaszok részletes elemzésével és egyidejűleg elvégzett spirometriai vizsgálattal magának a kérdőívnek a buktatóira összpontosítottunk.
Készlet és módszerek: A készletben 103 beteg volt (27 férfi és 76 nő, 19 - 85 év, átlagéletkor 52 év), bronchiális asztmában, egyéb tüdőbetegség nélkül. Minden beteg alapszintű spirometriai vizsgálaton esett át egy Jaeger MasterScreen-en, és kitöltötte az ACTTM Asthma Control Test kérdőívet.
Eredmények: A kontrollálatlan asztmában szenvedő betegek jelentős részét (60,2%) találtuk. A kitöltött kérdőívek szerint statisztikailag szignifikáns különbség van a nők és a férfiak között (p = 0,040), a férfiak jobban kontrollálják az asztmát. A leletet spirometriai vizsgálat során rögzítettük 87 embernél. Az ACT ™ pontszám statisztikailag szignifikánsan növekszik a FEV1 (l) értékek növekedésével (p

herba

A bronchiális asztma kezelésének célja annak ellenőrzése. Arra törekszenek, hogy a belélegzett kortikoszteroidok adagját minimálisra csökkentsék, amelynél az asztma még mindig kontroll alatt áll (7). Az NHLBI (Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet) ajánlásai szerint az asztma hatékony kezeléséhez egyéni kezelési terv kidolgozása szükséges a megnyilvánulások minimalizálása és a rövid távú hatékony? 2-mimetikumok alkalmazása érdekében a munka megelőzése érdekében. korlátozások és egyéb fizikai tevékenységek az akut rohamok megelőzésére, sürgős kezelésre vagy kórházi kezelésre szorulnak (3). A kulcskérdés nem a betegség GINA-kritériumok szerinti súlyossága (a betegség 4 foka), hanem az, hogy az asztma kezelhető-e az adott kezeléssel. Az r. 2006-ban a GINA ajánlott egy eszközt - egy asztma kontrolltesztet a kezelés hatékonyságának ellenőrzésére (7). 12 évesnél idősebb betegek számára készült. 5 kérdést tartalmaz, amelyek az elmúlt 4 hétre vonatkoznak. Minden kérdésnek 5 válasza van 1 és 5 pontszámmal. Az elért pontszám alapján meg lehet határozni az asztma kontroll fokozatát: 25 pont kontrollált asztma, 20 - 24 pont részben kontrollált asztma, 5 - 19 pont kontrollálatlan asztma.

Összeállítottuk a csoportot a Comenius Egyetem Orvostudományi Karának Pneumológiai és Ftiziológiai Tanszékén és a Pozsonyi Egyetemi Kórházban vizsgált betegekből a 2007. 09. 09. és 2009. 01. 31. között. 103 beteg (76 nő, 27 férfi) asztmás diagnózissal, bronchiale kísérő tüdőbetegség nélkül. A vizsgált betegek mindegyike alap-spirometriai vizsgálaton esett át Jaeger MasterScreen eszközön, és kitöltötte az ACTTM Asthma Control Test kérdőívet.

Statisztikai szempontból értékeltük a funkcionális vizsgálat és az ACTTM kérdőív eredményeit. Leíró statisztikákat végeztünk. A kvalitatív jellemzőkhez számokat és százalékokat használtunk, a kvantitatív jellemzőkhez aritmetikai átlagot és mediánt, mint helyzetjellemzőket és szórást, az átlag és a minimum és maximum átlag hibáját, mint a változékonyság jellemzőit. Nemparametrikus Spearman-korrelációkat használtunk az ACT-pontszám és más kvantitatív tulajdonságok közötti kapcsolat meghatározásához, mivel az ACT-pontszám nem volt normálisan elosztva (Shapir-Wilk normalitás teszt). A kvalitatív tulajdonságok közötti kapcsolat meghatározásához a kontingenciatáblákban a? 2 (khi-négyzet) tesztet használtuk. Összehasonlítottuk a nőket és a férfiakat minden megfigyelt tulajdonságban. A kvantitatív jellemzők összehasonlításához egy kétoldalas 2 mintás Student t-tesztet, ill. Kétoldalas kétmintás Mann-Whitney-teszt attól függően, hogy a megfigyelt kvantitatív tulajdonság normálisan mindkét csoportra oszlik-e vagy sem, hogy a kvalitatív tulajdonságokat ismét összehasonlítsuk? 2 (khi-négyzet) teszttel a kontingencia táblázatokban. Az összes tesztet szignifikancia szinten végeztük el? = 0,05. A PSS 16.0 statisztikai szoftvert használtuk.

A legfiatalabb beteg 19 éves volt, a legidősebb 85 éves, az átlagéletkor 52 év volt. A kérdőív kitöltése után elért maximális pontszám 25, a minimum 6, az átlag 18. A nőknél a legalacsonyabb pontszám 6, a férfiaknál 8 pont volt. Férfiak és nők esetében is maximálisan 25 pontot jegyeztünk fel. Az átlagos pontszám nőknél 17, férfiaknál 21. A kontrollált asztmát 6 betegnél találtuk - 5,8% (3 nő - 3,9% és 3 férfi - 11,1%), részben kontrollált asztmát 35 betegnél - 34, 0% (22 nő) - 28,9% és 13 férfi - 48,1%), kontrollálatlan asztma 62 betegnél - 60,2% (51 nő - 67,1% és 11 férfi - 40,7%). A kitöltött kérdőívek szerint statisztikailag szignifikáns különbség van a nők és a férfiak között (p = 0,040).

A spirometriai vizsgálat során a FEV1, FEV1/VC (Tiffeneau-index), FEV3, FEV3/VC, PEF, MEF 25 értékeit figyeltük meg. Obstruktív ventilációs rendellenességet találtunk 46 betegnél, "restriktív" ventilációs rendellenességet 10 betegnél, 82 betegnél a perifériás légutak átjárhatósága volt zavar. Statisztikailag értékeltük a monitorozott funkcionális paramétereket az asztma kontroll teszt eredményeivel. Az ACT ™ pontszám statisztikailag szignifikánsan növekszik a FEV1 (l) értékek növekedésével (p