Ha mumpsz ellen oltják be, az nem azt jelenti, hogy nem kapja meg. Kelet-Szlovákiában tavaly ősz óta járványkitörések fordulnak elő.
Míg az elmúlt években csak néhány személy betegedett meg a mumpszban, tavaly szeptember óta több mint ezer és kétszáz eset fordult elő Lenka Skalická, a Népegészségügyi Hivatal szóvivője szerint. Tíz százalékuknak kórházba is kellett kerülni. A fertőzöttek túlnyomó többségét legalább egy adag MMR vakcinával oltották be mumpsz, kanyaró és rubeola ellen. Tehát egyáltalán van-e értelme ennek az oltásnak, amelyet a gyerekek kötelezően másfél, majd tizenegy évesen végeznek? A válasz attól függ, kit kérdezel.
Az oltás nem állítja le a mumpszot
Az a tény, hogy oltásunk nem véd a keleten terjedő vírus ellen. Ez egy G genotípus, amely mumpszjárványokat okozott Csehországban, Macedóniában, Hollandiában, Németországban és az Egyesült Királyságban. Polgáraink ott is megfertõzõdtek és hazahozták a betegséget. "A vírus ezen változatánál az oltással történő védekezés részleges, ezért a betegség enyhe lefolyása még az oltott egyének körében is átterjed" - ismeri el a trencséni (MUDr) kórház Gyermek- és Neonatológiai Osztályának vezetője. Pavol Šimurka, PhD., Az Oltási útmutató ismertető társszerzője. Ennek ellenére nem tartja szükségtelennek a kötelező oltást. "Lehet, hogy az eredeti törzsek ismét keringenek régiónkban, és a be nem oltottak esetében a mumpsz súlyosabb lefolyású lehet" - figyelmeztet.
Természetes védelem
Érdekes módon a jelenlegi fertőzés csak minimálisan érintette a harmincöt évnél idősebb embereket, akiket egyáltalán nem oltottak be. A mumpsz valószínűleg gyermekként spontán felülkerekedett, így egész életen át immunitást nyert. "A gyermekkori betegségek a gyermekkorhoz tartoznak, ideális esetben a negyedik és a tizedik év között. Az igazi kollektív immunitást csak a betegség természetes legyőzése biztosítja, nem pedig oltás. A bizonyíték az oltottak magas aránya a betegek között ezekben a járványokban "- mutat rá a cseh orvos és a MUDr oltás ellenzője. Ludmila Eleková. Szerinte az oltás, amelynek védőhatása tíz-tizenöt év elteltével megszűnik, csak akkor váltja fel a felnőttkori mumpszra való hajlamot, amikor a betegség kockázatosabb lefolyású. "Valóban jellemző, hogy minél később betegedik meg a gyermekkor első évei után, annál nehezebb a betegség lefolyása, különösen felnőttkorban. Az oltás azonban mindig emlékezetbe kerül az immunrendszerben, és a kórokozóval későbbi érintkezés esetén az immunrendszer azonnal reagál, nagy aktivitással és védelemmel. Egy lehetséges betegség lefolyása összehasonlíthatatlanul enyhébb, mint amikor egy vad vírus meg nem oltott egyedgel találkozik "- állítja ellen a MUDr. Šimurka.
Gyerekek és felnőttek veszélyeztetett kanyaró: Be kell oltani vagy sem? »
Félnie kell?
1987 óta kötelezően beoltották a mumpsz ellen. Az "injekció beadásáig" a gyermekek körülbelül kilencven százaléka túlélte a mumpszot tizenöt éves koráig. A betegség általában nem túl súlyos, és cseppfertőzés útján terjed. Láz nyilvánul meg, fejfájás vagy végtagok, a mumpsz duzzanata és a szájüreg gyulladása lehet. A mumpsz vírusra nincsenek gyógyszerek, a kezelés általában fekvésből és láz elleni gyógyszer szedésből áll. Öt-nyolc napig tart, és a betegség legyőzésével egész életen át immunitást szerez a mumpsz ellen. Sokkal rosszabb, ha a mumpsz bonyolódik. "Bizonyított, hogy sok férfi meddő marad a mumpsz legyőzése után egy viszonylag gyakori szövődmény, a herék gyulladása miatt. Gyakori szövődmény a vírusos agyhártyagyulladás is, amely általában kórházi kezelést igényel "- mutat rá Dr. Šimurka. "Sok más, bár ritka komplikáció van, de járvány esetén a viszonylag alacsony szám jelentősvé válik. A szívizom, a vesék, az agy gyulladásától a súlyos halláskárosodásig. "
Nem kell döntenünk
Az oltás ellenzőinek egész sora van többé-kevésbé kényszerítő érvekkel. Hivatkoznak például a Nemzetközi Védőoltási Bizottságra, amely szerint az MMR vakcinával beoltott és nem oltott személyek egészségi állapotáról nincs tanulmány, így előnye megkérdőjelezhető. Rámutatnak az egész világon járványokra, amelyek általában az oltottak körében fordulnak elő, és figyelmeztetnek arra, hogy az oltás autizmust vagy autoimmun betegséget válthat ki a gyermekeknél. Ellenkezőleg, a gyermekkori fertőző betegségek spontán leküzdését hasznosnak tartják az immunitás szempontjából, sőt rákellenes potenciált tulajdonítanak ennek. A szlovákiai szülőknek feltett kérdések ellenére a gyermekek oltásának kötelezettsége továbbra is érvényes. Talán ez megváltoztatja az Alkotmánybíróságot, amely annak benyújtásával foglalkozik, hogy az oltás kötelező-e a gyermek alapvető jogainak és szabadságainak megfelelően, és hogy ez nem ellentétes-e alkotmányunkkal.
Szakértői vélemény
MUDr. Pavol Šimurka, PhD, gyermekorvos
Miért.
. kétszer kell oltani, és csak az MMR vakcina első adagja nem elegendő?
Egy oltás után néhány százaléka van olyan embereknek, akik különféle genetikai vagy szerzett okokból nem reagálnak az oltásra, és nem alakulnak ki antitestek. Hasonlóképpen, az oltóanyag érzékeny a szállításra, tárolásra és kezelésre, és hatékonysága csökkenhet, ami nem szabványos választ eredményezhet az oltásra.
. az oltás utáni védelem nem olyan állandó, mint a betegség spontán legyőzése után?
Az élő oltások, például az MMR, egész életen át védelmet nyújtanak legalább a memória immunsejtjeinek, és ha a fertőzés hosszú évek után jelentkezik, a betegség enyhe lefolyásúvá válhat. Ezért újra vakcinázzák, akkor "emlékeztető hatás". Az ilyen újraoltás után az immunválasz még gyorsabb, és a betegség nagyon enyhe lefolyású megszerzése kivételes.
. Szlovákiában mumpsz, rubeola és kanyaró elleni oltással csak tizenegy éves korban oltják be, amikor az Egyesült Királyságban csak négy hét múlva, Csehországban pedig hat-nyolc hónap után vakcinázzák második dózissal.?
Ez a hosszú távú járványügyi helyzeten, az egyes fertőző betegségek jelenlegi előfordulásának tendenciáin és elemzésén alapul. Nagy-Britanniában rossz a helyzet a kanyaró és a mumpsz jelenlétében. A kanyarójárvány miatt nagyon hamar újra beoltják. Hasonlóképpen, Csehországban a hosszabb távú intézkedések elsősorban a mumpsz előfordulásának köszönhetők. Szlovákiában a helyzet a magas oltási lefedettség miatt kedvező, a kanyaró nálunk nem fordul elő, a magas immunizálás biztosítja a kollektív immunitást, a vírus nem kering, és így még azok a gyermekek sem kerülnek veszélybe, akik nem rendelkeznek védelemmel. Ha az oltási arány körülbelül 92 százalék alá csökken, akkor fokozatosan kialakul a fogékony egyének közössége, akik terjeszthetik maguk között a betegséget, keringésben tarthatják a vírust és keringésben tarthatják a vírust, és kisebb járvány is kialakulhat. Minél később újravakcinázzuk, annál később stimuláljuk az immunválaszt, következésképpen az antitestek hosszú távú szintje magasabb, mintha a második életévben vakcináznánk. Az eredmény az, hogy a betegség nem fordul elő nálunk, ami gyakorlati támogatást nyújt a későbbi újraoltás igazolásához is.