A malignus lymphomák előfordulása az utóbbi évtizedekben Európában is növekszik. A betegség a nyirokcsomókat érinti. Leggyakrabban a nyaki nyirokcsomókat, a mellüreg csomópontjait és a hónaljokat érintik.

forduljon

Thomas Hodgkin angol orvos volt, aki a 19. században limfómás beteget írt le. A 70-es évek eleje óta a Non-Hodgkin-limfóma (NHL) előfordulása 80% -kal nőtt.

A betegség tünetei

A daganat által érintett csomópont megnagyobbodott.

A leggyakoribb tünet a nyaki nyirokcsomók fájdalommentes megnagyobbodása. Ha a mellkasüregben megnő a csomópont, akkor köhögés is kialakul, különösen megerőltető tevékenység (mozgás vagy egyéb fizikai tevékenység) során. A hasüreg nyirokcsomóinak megnövekedésével megnő a hasi nyomás, ami szintén kapcsolódik az emésztőrendszerhez és a kapcsolódó nehézségekhez.

Általános tünetek közé tartozik a láz, a fogyás, az izzadás, a bőrviszketés és ritkábban az érintett csomópontok fájdalma az alkoholfogyasztás után.

Hogyan terjed a betegség?

A betegség először a nyirokcsomók egy csoportját érinti leggyakrabban a nyakon, majd a test többi csomópontjára terjed. Egyes lymphomák veleszületett immunhibákkal és néhány autoimmun betegséggel társulnak.

Laboratóriumi vizsgálat

Az ülepedést, a vérszegénységet (vörösvértestek hiánya), az eozinofíliát (az eozinofil granulociták megnövekedett száma, a fehérvérsejtek típusa) és egyéb paramétereket laboratóriumi vérvizsgálattal vizsgálják.

Mikroszkópos vizsgálat

A szövetmintákat mikroszkóp alatt figyeljük a sejtek típusának figyelemmel kísérésére, amelyekből ezután megerősítik a rák megállapítását. Ha az eredmény pozitív, daganatos sejtek vannak a szövetben, és a rák típusát azonnal meghatározzák. A Hodgkin-limfómában számos más sejt található, de ezek nem daganatok.

Diagnózis

Limfómák esetén a diagnózist az alapján állapítják meg szövettani minták vizsgálata szövetből:

  • Csomópontok.
  • A szerv elváltozásának biopsziája.
  • Csontbiopszia.
  • Nyálkahártya biopszia.

Előfizetések

A helyes mintavétel alapfeltétele: kellően nagy mintát vesz a vizsgált szövetből. Ezért a kezelőorvosnak néha javaslatot kell tennie a páciensnek egy nagy műtét árán történő gyűjtésre. Néha meg kell ismételni a mintavételt.

A limfómák típusai

A limfóma osztályozás kérdése összetett, és az elmúlt húsz évben jelentős fejlődésen ment keresztül. A leggyakrabban használt felosztás két csoportra osztható:

  • Hodgkin-limfóma.
  • Non-Hodgkin limfóma csoport (ez a nyirokrendszer leggyakoribb rákja).

A vizsgálatot egészségbiztosítás fedezi.

A limfóma pontos típusának meghatározása nagyon fontos. Az intenzív kezelést a lehető leghamarabb el kell kezdeni, és a diagnózis néha hosszabb, pontosnak és többször ellenőrizni kell.