A méhnyakrák incidenciájának első csúcsát harmincöt és negyvenöt éves kor között, második csúcsát pedig 65 és 75 év között éri el. A méhnyakrák előfordulása évente körülbelül 16 új betegség/100 000 nő.
Korábban a méhnyakrák a nemi érés időszakában volt a leggyakoribb, jelenleg idősebb nőknél fordul elő. Ezt az elmozdulást a megelőző ellátás javulása magyarázza.
A fiatalabb nők gyakrabban keresik a nőgyógyászokat, mint a régiek, nemcsak a megelőző vizsgálatokra, hanem a vényköteles fogamzásgátlásra, a terhesség kizárására vagy a meddőségre is. Ilyen esetekben gyakran kimutatható a nyaki diszplázia vagy a carcinoma in situ, és az egész területet műtéti úton eltávolítják. Ezt követően nem alakul ki méhnyakrák. Éppen ellenkezőleg, a nők túlnyomó többsége, akik nagy invazív daganattal érkeznek a nőgyógyászati ambulanciára, soha nem vettek részt, vagy hosszú ideig nem voltak szakszerű nőgyógyászati vizsgálatokon.
A méhnyakrákra hajlamosító tényezők a nemi élet korai kezdete, a szexuális partnerek nagy száma, a nemi úton terjedő betegségek, az immunhiányos állapotok és az emberi papillomavírus-fertőzés. Mivel a HPV-fertőzés 99% -ban izolálódott a méhnyakrákos sejtekben, a méhnyak humán papillomavírussal történő humán papillomavírus-fertőzése ennek a rosszindulatú daganatnak közvetlen oka lehet.
Több mint száz emberfaj létezik, amelyek közül mintegy negyven faj megfertőzi a férfiak és nők nemi szervét. A méhnyakrák fokozatosan alakul ki. Kezdetben enyhe dysplasia van, amely fokozatosan mérsékelt dysplasiavá és súlyos dysplasiavá változik. Ezek olyan állapotok, amelyeket rák előtti elváltozásoknak neveznek. Súlyos dysplasia után a méhnyakrák már kialakul. A fejlődés fokozatos, az enyhe dysplasia-tól a méhnyakrákig 10-12 évig tart. Nem minden nő, aki emberi papillomavírussal fertőződik meg, méhnyakrákot kap. A betegség kialakulása sok tényezőtől függ, különösen az immunrendszer válaszától. A fertőzéstől a méhnyakrákig körülbelül 30% fertőzik meg.
Enyhe diszpláziák és mikrokarcinómák szabad szemmel nem mutathatók ki, amikor a méhnyakot hüvelyi tükrökben vizsgálják. Nagyon fontos diagnosztikai módszer az onkológiai citológia eltávolítása, hogy a nyaki sejteket mikroszkóposan értékeljük.
A kifejlődött méhnyakrák már makroszkóposan látható.
Tünetek: az első tünet a menstruációs ciklustól független vérzés, különösen nemi aktus után, kemény széklet után, valamint sárgás és később véres váladékozás. Semmilyen más rosszindulatú daganat nem diagnosztizálható és kezelhető olyan gyorsan és gyorsan, mint a méhnyakrák. Ha egy nő rendszeresen megelőző vizsgálatokat végez, akkor észlelhető a méhnyak sejtjeiben bekövetkező változások az enyhe dysplasia stádiumában.
A méhnyakrák megelőzésének tökéletesítése érdekében már négyféle papillomavírus elleni vakcinával rendelkezünk. A papillomavírusok két típusa a HPV 16 és a HPV 18 - ezek a típusok méhnyakrákot okoznak az esetek legnagyobb százalékában. A másik két típus a HPV 6 és a HPV 11, amelyek szemölcsöket okoznak mind a férfiak, mind a nők külső nemi szervén.
Összefoglalva tehát: a méhnyakrák rendszeres nőgyógyászati megelőző vizsgálatokkal és korai oltással megelőzhető.
Szerző: MUDr. RADMILA SLÁDIČEKOVÁ
Fotó: Isifa