viszketést

Az ősz és a tavasz az az időszak, amikor az ekcéma állapota, de a gyulladásos bőr különböző megnyilvánulásai is romlanak. Gyakran a nyári szünetben olyan új lerakódások jelennek meg, amelyek irritáltak, viszketőek, érdesek vagy szárazak. Egy kutatás még azt is megállapította 12 emberből 1 (még egészséges ember, bőrbetegségek nélkül) az ősz folyamán súlyosbodott bőrviszketést tapasztal, hát mit tehetünk ellene?

Az ételekben előforduló egyes anyagok túlzott viszketést okozhatnak, súlyosbítva az ekcémát atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknél. Kimondják, hogy az ekcémában szenvedők akár 90% -a érzékeny bizonyos természetes vagy kémiai vegyületekre. Ez nem egy klasszikus allergiás reakció, mert képesek ezeknek az anyagoknak egy bizonyos mennyiségét problémamentesen elviselni, ezért nem szükséges teljesen elkerülni az említett ételeket, csupán az egyedileg tolerált mennyiséghez kell igazítani a bevitelüket.

Szalicilátok

A szalicilátok természetesen megtalálhatók a növényekben, ahol a rovarok és a betegségek elleni védelmet szolgálják, sok higiéniai termék részét képezik, és az acetilszalicilsav olyan gyógyszerek hatóanyaga, mint az acilpirin vagy az aszpirin.

A szalicilátok szinte minden gyümölcsben megtalálhatók, néhány zöldségben, gyógynövényben és fűszerben. A legnagyobb mennyiségű szalicilát a citrusfélék, a bogyós gyümölcsök, mint a málna, az áfonya és a szeder, a paradicsom és a mentából készült gyógynövények. Különleges eset a kukorica, amely ugyan nem tartalmazza a legmagasabb mennyiségű szalicilátot az egyéb nyersanyagok között, de más mechanizmusok hatására is irritálja az ekcémát, ezért jobb elkerülni a kukoricát, a kukoricalisztet és a kukoricából készült egyéb termékeket gluténmentes liszt kukoricát vagy kukoricalisztet tartalmaz. keményítő). A gyümölcsökben a szalicilátok a bőrben koncentrálódnak leginkább, így a bőr eltávolításakor a szalicilát-tartalom jelentősen csökken.

MSG

Az MSG, azaz a nátrium-glutamát vagy a glutaminsav különféle más sói természetes módon megtalálhatók az élelmiszerekben (fehérjékben kötődnek és fokozatosan szabadulnak fel), vagy hozzáadják őket az íz fokozása érdekében.

Az MSG felelős az ún Kínai éttermi szindróma, amelyben az érzékeny egyének olyan problémákkal küzdenek, mint ekcéma, csalánkiütés, légszomj, a száj körüli bőrpír, migrén, gyomorpanaszok, bizsergés vagy égés, az asztma tüneteinek súlyosbodása és még sokan mások, miután étkeztek ezekben a létesítményekben. Ugyanakkor az ekcémás betegek 35% -a súlyosbodik az MSG után. Bár a kínai konyha szindrómájáról beszélünk, az íz-javítás érdekében szinte minden feldolgozott élelmiszerhez adnak MSG-t, összetételében olyan nevek rejtik el, mint élesztő kivonat, különféle szója izolátumok, hidrolizátumok, fehérje hidrolizátok, E 620-622 és a tetszik.

Bár jelentős különbség van a glutamát, ill. az élelmiszerekben természetesen megtalálható glutaminsav és a glutamát szintetikus formája, az MSG természetes formáinak túlzott fogyasztása is ronthatja az ekcémát a fogékony egyéneknél. Ezért a szintetikus MSG teljes kizárásának és a természeti erőforrások ideiglenes korlátozásának magától értetődőnek kell lennie. Természetes forrásokból nagy mennyiségű glutamát tartalmaz szójaszószt, érlelő sajtot, paradicsomot és gombát.

Aminok

A biogén aminok az élelmiszerekben lévő fehérjék lebontásával jönnek létre. Az aminoknak többféle típusa létezik, például tiramin (sajt), hisztamin (bor), feniletil-amin (csokoládé), putreszcin, kadaverin (a hús bomlásával keletkezik), spermidin, adrenalin, szerotonin, dopamin és még sok más. Általában a biogén aminok mennyisége arányos az élelmiszer tárolásának hosszával, azaz. minél frissebb az étel, annál kevesebb amin, különösen a halak és más húsok esetében. Logikus, hogy nagy mennyiségű amin tartalmaz pl. érlelt sajtok vagy feldolgozott húskészítmények, de pl. erjesztett zöldségek, például savanyú káposzta. Az aminok migréneket, emésztési zavarokat, központi idegrendszeri rendellenességeket okozhatnak a fogékony egyéneknél, valamint súlyosbíthatják a viszketést és általános súlyosbíthatják az ekcémát.. A sajtokban, a borban, a csokoládéban, a sörben, az élesztőben, de például az avokádóban is sok az amin.

Tehát mit kerüljön el?

Ezek a vegyületek szinte minden ételben megtalálhatók, így természetesen nem lehet mindent elkerülni, de egyes összetevők mind a három potenciálisan irritáló típusú anyag kombinációját tartalmazzák, így néhány hétig az étrendből való eltávolításuk jelentős javuláshoz vezethet tüneteiben.

Természetes, feldolgozatlan alapanyagokból készülnek nagy szalicilátforrások, MSG és mazsolaminok (frissen is, de főleg szárítva), paradicsom (különösen ketchup és szószok formájában), sötétzöld zöldségek (brokkoli, spenót és kelkáposzta), Szárított gyümölcs (a szalicilátok, aminok és MSG mellett általában irritáló kén-dioxidot is tartalmaz). Az aminok és szalicilátok közé tartozik a citrusfélék, az avokádó és a kivi.

Külön csoportot alkotnak tejtermékek. Az ekcémás betegek 38% -ában allergia vagy intolerancia fordul elő a tejfehérje ellen, a betegek 40% -ában pedig laktózérzékenység. Kisgyermekeknél az esetek 50% -ában tejtermék intolerancia felelős a vérszegénység kialakulásáért. Az ekcéma súlyosbodásának időszakában ezért ajánlott kizárni a tejet, a tejszínt, a joghurtot, a sajtot és a vajat, és amikor az állapot javul, lassan adja vissza az egyes összetevőket az étrendbe, és ellenőrizze a reakciót.

Kapcsolódó cikkek:

A webhelyen megadott információk nem helyettesítik a gyógyszer használati utasítását, és nem helyettesítik az orvos látogatását. A gyógyszer szedése előtt gondosan olvassa el a betegtájékoztatót.