A hazai és nemzetközi adatok megerősítik a szegény gyermekek és a marginalizált szlovákiai roma közösségek lakóinak beilleszkedésének hiányosságait. Az oktatás területén ezeket a csoportokat gyakrabban zárják ki a szokásos oktatási pályáról, és lényegesen rosszabb eredményeket érnek el, mint a lakosság többi része. Ennek eredményeként munkanélküliek vannak, akik közül a legszegényebbek kevésbé hatékony segítséget kapnak, és sokan viszonylag alacsony szintű szociális segélyhálózatba tartoznak. Ezenkívül az anyagi szegénységhez az egészségi állapot is rosszul társul, részben az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés miatt. E politikák jobb meghatározása e csoportok bevonásával nagyon magas megtérülést jelenthet.

A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés közvetlenül fenyegeti a kisebbséget (pontosabban Szlovákia lakosságának 16,3% -át), de kihívást jelentenek az egész társadalom számára. Nem csupán a marginalizálódott emberek alapvető jogairól van szó. Kiosztásuk jelentős gazdasági költségeket jelent az emberi potenciál fejlesztésének kiaknázatlan lehetőségei formájában, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez és az életszínvonal általános növekedéséhez.

Annak ellenére, hogy Szlovákia általában jobb teljesítményt nyújt, mint az EU átlag, a népességnek vannak olyan csoportjai, amelyek veszélyeztetettebbek, mint mások, még a többi ország azonos csoportjaihoz képest is. Ezek elsősorban szociálisan hátrányos helyzetű, társadalmi körülmények között élő gyermekek, akik nem ösztönzik eléggé a fejlődésüket, és a marginalizált roma közösségek (MRC) lakói. A két csoporttal foglalkozik továbbá a szegénység vagy társadalmi kirekesztés által fenyegetett csoportok kiadásainak felülvizsgálatáról szóló közbenső jelentés, amelyet a Value for Money Unit nemrégiben tett közzé.

A helyzetet feltérképező időközi jelentés megerősíti a helyszínen és a felmérésekben szereplő számos megállapítást. Hozzáadott értéke, hogy következtetéseit átfogó adminisztratív adatokra alapozza, amelyeket az állam gyűjt a közpolitikák végrehajtása során. Az elemzés eredményei a legkiszolgáltatottabb csoportok társadalmi befogadásának hiányát jelzik kora életkortól kezdve. A magas munkanélküliség és a társadalmi rendszertől való függés a népesség bizonyos rétegeiben ennek a kudarcnak az eredménye, és egyúttal a szegénységet és a társadalmi kirekesztést is átadja a jövő generációinak.

A kirekesztés az iskolákban kezdődik, gyakran a magasabb kiadásokkal együtt…

A korai életkorban az emberi tőkébe történő befektetések magasabb megtérülést mutatnak, mint a későbbi életszakaszokban végrehajtott beruházások. Ennek ellenére az anyagi rászorultságban (PHN) részesülő háztartásokban élő 3-5 éves gyermekek képzési aránya csak 43%, az MRC-környezetben pedig csak 32%. Az országos átlag 75% -os. Azok a gyermekek, akik legalább egy évig elvégezték az óvodát, kisebb mértékben járnak a nulla évfolyamra, és így nagyobb mértékben az általános iskola első évébe lépnek (1. ábra).

1. ábra: A kötelező iskolába járást kezdő gyermekek aránya a nulla évben a 2017/18-as tanévben (%)

segítjük

Forrás: ÚHP a Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériumának, az ÚPSVR és a roma közösségek atlasza információs rendszerének adatai alapján

Megjegyzés: A PHN olyan családokban élő szegény diákokra utal, akiknek anyagi szükségleteikben segítséget nyújtanak, és a marginalizált roma közösségek MRC hallgatóira.

Az általános iskolákban a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat gyakran külön-külön oktatják más tanulóktól. Az első évben a nulla év végzősei gyakran ugyanabban az osztályban koncentrálódnak - átlagosan osztálytársaik akár 63% -a is teljesítette a nulla évet, ami majdnem háromszor több, mint egy hasonló hallgatói csoportban, akik az elsőbe léptek év. Ugyanakkor a tanuló nulla év alatti oktatása körülbelül negyedével drágább, mint az óvodai oktatás (összesen csaknem 2,7 millió euró).

Az MRC-ből származó gyerekeket gyakran a különféle osztályokba és iskolákba osztják be a rendszeres folyamattal. A roma gyermekek területi szegregációja Szlovákiában szélesebb körben elterjedt, mint más nagy roma kisebbséggel rendelkező EU-országokban. Az is igaz, hogy a társadalmi-gazdasági háttér jobban befolyásolja a hallgatók eredményeit, mint más fejlett országokban.

A gyógypedagógiában a tanulók aránya csaknem négyszer nagyobb az EU átlagánál. A speciális iskolák és speciális osztályok tanulóinak többsége (71%) enyhe értelmi fogyatékos. A speciális általános iskolákban láthatja az összefüggést az MRC-hez tartozás és az enyhe értelmi fogyatékosság diagnosztizálása között (2. ábra). Az MRC tanulóinak 16,1% -a speciális oktatásban részesül, enyhe mentális fogyatékosság diagnózisával, amely ötször magasabb, mint a teljes népességnél (3,2%). Az MRC-tanulók túlreprezentáltsága az enyhe értelmi fogyatékossággal élő tanulók körében 8,1 millió euróval növelte az oktatási kiadásokat a 2017/18-as tanévben.

2. ábra: A hátrányos helyzetű tanulók aránya az eperjesi és kassai régiók speciális iskoláiban a 2017/18-as tanévben

Forrás: ÚHP a Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériumának, az ÚPSVR-nek és a roma közösségek atlaszának információs rendszeréből származó adatok alapján

Megjegyzés: A buborék mérete arányos az iskola méretével

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nyolcszor gyakrabban, az MRK-ból pedig tízszer többször ismételik az évet a többi hallgatóhoz képest. A társadalmi háttér hatása az ismétlési arányra Szlovákiában az egyik legmagasabb a fejlett országokban, még akkor is, ha figyelembe vesszük a hallgatók tesztelésen elért eredményeit. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók több mint egyharmada egy év ismétlésének eredményeként hagyja abba a kötelező iskolát, mielőtt elhagyná az általános iskolát. Az ismételt tanulókra fordított állami kiadások megközelítőleg 19 millió eurót tettek ki a 2017/18-as tanévben.

Míg a tanulók átlagosan 80% -a folytatja tanulmányait a tankötelezettség után, addig az anyagi rászorultságú rendszerek tanulóinak csak 61% -a, az MRC környezetéből származó tanulóknak pedig még kevesebb, mint a fele. A befejezett általános iskola nélküli tanulók számára kevésbé igényes, de az általános iskolához képest körülbelül kétszer drágább középiskolai tanulmányi területeket szánnak, amelyek elvégzése azonban nem biztos, hogy megkapja az alapfokú oktatás megfelelőjét.

A szegény gyermekek oktatásának pénzügyi támogatásának fő eszközei a szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett gyermekek kevesebb mint felét fedik le. Az oktatási rendszerben (az egyetemeket leszámítva) támogatás nélkül mintegy 90 000 gyermek és fiatal van, akiket a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés fenyeget.

Pokračuje és folytatja a munkaerőpiacon

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók és más tanulók közötti jelentős különbségek az oktatási utakban az oktatás befejezése után mélyreható különbségeket okoznak a munkaerőpiacon. Szlovákia egyike azon három országnak az EU-ban, ahol a legnagyobb százalékos különbség van az alacsony iskolai végzettségűek és a felsőfokú végzettségűek munkanélkülisége között. Felmérések szerint a romáknak a földrajzilag közeli többséghez képest többszörösen kevesebb esélyük van elhelyezkedni a munkaerőpiacon, még az iskolai végzettségük figyelembevétele után is. Az UNDP felmérése szerint a befejezett középiskolával rendelkező romákról harmadszor kisebb az esélyük, hogy munkát találjanak, mint többségi szomszédaik, befejezetlen általános iskola nélkül!

A munkanélküli segély eszközei szintén nyilvánvaló hiányosságokat mutatnak. Más anyagi jelentkezőkhöz képest az anyagi rászorultságú rendszerben az álláskeresők kevesebb mint egyharmada vesz részt az aktív munkaerő-piaci intézkedések eszközeiben, amelyek pozitív hatással vannak a foglalkoztatásra. A legkevésbé hatékony eszköz az aktiváló munka formájában, amely nem nyújt megfelelő készségeket és nem növeli a foglalkoztatási lehetőségeket, a legszegényebb munkanélküliekre irányul (3. ábra közvetlen munkahelyteremtés címszó alatt). A résztvevőknek lehetőségük van arra, hogy megnöveljék jövedelmüket azáltal, hogy anyagi rászorultságú támogatás keretében jogot szereznek az aktiválási támogatásra, ami azonban ezt az eszközt a szociális segítségnyújtás egyik formájává teszi az aktiválástól, nem pedig a munkaerő-piaci integráció eszközétől. .

3. ábra: Az aktív munkaerő-piaci intézkedések eszközeinek szerkezete részvétel szerint (a résztvevők teljes számának% -ában), 2017

Forrás: ÚHP az ÚPSVR és a Roma Közösségek atlaszának adatai alapján

Megjegyzés: A PHN olyan családokban élő szegény emberekre vonatkozik, akiknek anyagi szükségleteikhez és a marginalizált roma közösségek lakóinak MRC-jéhez nyújtanak segítséget.

Ennek eredménye egy (nem túl nagylelkű) társadalmi rendszertől való függés

Az elégtelen oktatás, a hatékony munkaerő-piaci integrációs eszközökhöz való korlátozott hozzáférés és a romák esetében a munkaadók általi megkülönböztetés a kiszolgáltatott emberek jelentős részét a szociális segítségtől és a szociális támogatástól teszi függővé. Ez nem csak "roma probléma" - az MRC-ben élők a háztartásokban élőknek kevesebb mint a felét (42%) teszik ki anyagi szükségben.

Az anyagi szükségletekben nyújtott segítség rendszere nagyrészt a kedvezményezettek aktivizálását célozza. Az aktiválási támogatásra jogosult programokhoz való hozzáférés azonban nem garantált mindazoknak, akiknek anyagi szükségük van. Így egyes esetekben az "aktiválás" és a segítségnyújtáshoz való hozzáférés így inkább az önkormányzatok és az önkormányzatok aktivitásának függvénye a kellő lehetőségek biztosításában, mintsem maguk az emberek, akiknek anyagi szükségük van. Az anyagi szükségletek rendszerében az álláskeresők kevesebb mint fele jogosult aktivációs támogatásra.

A tevékenység motiválásának szükségességét a szociális támogatás alacsony szintje, amely az EU-ban a legalacsonyabbak közé sorolja (4. ábra), valamint a szociális segély és a foglalkoztatási jövedelem egyidejűségének javítása speciális hozzájárulás révén is indokolja. Becslések szerint a létminimum alatti jövedelemmel rendelkező több mint százezer ember nem volt jogosult anyagi szükségekben segíteni 2017-ben. Éppen ellenkezőleg, a speciális hozzájárulás támogatja az alacsony jövedelmű munkavállalók jövedelmét, és ezáltal motiválja őket a munkára anélkül, hogy elmélyülne a szegénység és a társadalmi kirekesztés a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjai között. Az adó- és szociális rendszer egésze viszonylag erőteljesebben ösztönzi az inaktivitásról a foglalkoztatásra való áttérést, mint az EU átlag és a szomszédos országok.

4. ábra: Minimális garantált jövedelem (Szlovákiában anyagi szükséglet esetén nyújtott támogatás) a gazdaság átlagos jövedelmének százalékában, 2016

Megjegyzés: Olaszországban nincs szociális ellátási rendszer garantált minimáljövedelem formájában.

Az anyagi szükségletekben nyújtott segítség rendszere nem veszi kellőképpen figyelembe a szegény gyermekes családok igényeit. Az anyagi szükségletekhez való segítségre való jogosultság a létminimum arányában csökken a gyermekek számával együtt. Ezenkívül a legszegényebb gyermekes családok az anyagi rászorultságú segélyek rendszerében nem részesülnek anyagi juttatásban a szülői támogatásból, mivel az anyagi rászorultságban nyújtott segítség mértéke arányosan csökken. A saját jövedelemmel nem rendelkező családok a gyermek születése után mélyebb szegénységbe kerülnek.

A befogadás nem kedvez a rossz egészségi állapotnak és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés akadályainak

A szociálisan hátrányos helyzetű csoportok gyengébb egészségi állapotban vannak, ami szintén csökkenti esélyeiket az oktatás és a munkaerőpiac sikerességére. Míg az átlagos várható élettartam 2015-ben 76 év volt a teljes népességben, az anyagi szükséglet rendszerében élők átlagosan csak 69 évet, az MRC-rezidensek pedig 70 évet éltek, ami nagyjából megegyezik a Szlovákia teljes népessége 1960-ban. Az MRC-ben a csecsemőhalandóság néhány körzetben eléri a fejlődő országokkal összehasonlítható szintet.

Az MRC-rezidensek egészségügyi kiadásai lényegesen alacsonyabbak, mint a lakosság körében, különösen a fiatalabb korosztályokban. Ez a megelőző egészségügyi ellátás alacsonyabb felhasználására és az akadálymentesítés akadályaira utal. Ide tartozik a betegek pénzügyi részvétele, főként gyógyszerek önfizetése formájában. Szlovákia legtöbb fejlett országától eltérően egyáltalán nincsenek intézkedések az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó alacsony terhek enyhítésére az alacsony jövedelem miatt. Szlovákia egyes településeiben is problémát jelent a legközelebbi egészségügyi intézmény távolsága, különösen azokban, ahol nagy a roma népesség (5. ábra).

5. ábra: A legközelebbi orvosi rendelőtől 10 km-re lévő vagy annál nagyobb községben élő népesség aránya (%)

Forrás: ÚHP a roma közösségek atlaszának adatai alapján

Mi van vele?

A probléma ismerete az első lépés annak megoldásához. A felülvizsgálat időközi jelentése új megállapításokat kínál, és lendületet ad a szakértőkkel és az érintett minisztériumokkal folytatott megbeszéléseknek azokról az intézkedésekről, amelyek elősegíthetik a szlovák állampolgárok számára a modern gazdaság és társadalom lehetőségeihez való egyenlőbb hozzáférés biztosítását. A javasolt megoldásokat a végleges felülvizsgálati jelentésben dolgozzuk ki, amelyet még ebben az évben közzéteszünk.

Ár-érték arány osztály, MF SR

Ha érdekel a munkánk, kövessen minket a Facebookon.