BIOSZFÉRA

spojená

Bioszféra - a tájnak az a része, ahol növények és állatok élnek, a Föld "élő" burkolata

Az élő szervezetek alaptudománya - biológia, növény- és állatvilág az ország részeként biogeográfia (Ez fel van osztva fitogeográfia a állatföldrajz). Megvizsgálja az élőlények és környezetük, valamint az élőlények közötti kapcsolatokat ökológia.

Biocenosis - egy bizonyos területen koncentrált organizmusok (biotóp), amelyekre saját együttélési szabályaik vonatkoznak ( fitocenózis - növényközösség, pl. bükkerdő és zoocenosis - állatközösség)

Biotóp - olyan hely, amely biztosítja a szervezet számára az életkörülményeket (pl. tó, erdő, rét.)

Geobiocenosis (ökoszisztéma) - növények, állatok és nem élő környezet

  1. természetes (erdő, tőzegláp, tó,.)
  2. mesterséges - emberi beavatkozás által létrehozott (kert, park, tó, mező.)

A növények a környezetük szerint, amelyben élnek:

  1. a hőmérséklethez viszonyítva - termofil, hidegen szerető
  2. a fény kapcsán - fényszerető, árnyalatszerető
  3. víz - víz-hidrofiták (fehér tavirózsa, tengeri moszat)
  4. nedves helyek - nedvességet kedvelő hygrophyták
  5. száraz helyek - aszálykedvelő xerophyták (pozsgás növények - kaktuszok, aloe vera)
  6. átmeneti helyek - mezofiták (bükk, komló)
  7. nitrogén talajok - nitrofil (kétlaki sás, fekete alap)
  8. meszes talajok - meszesedett (alpesi penész)
  9. savas talajok - acidofil (brurusnica, áfonya)
  10. sós talajok - halofiták (mangrove)

SZILÁRD ANYAGOK BIOKLIMATIKUS ÖVEZETEI (GEOBIOMÁK)

(Egyenlítőtől a pólusig)

  1. TRÓPUSI ESŐERDŐ

-egyenletes hőmérséklet (25˚C), 2000-3000 mm csapadék évente

-buja, sűrű, változatos összetételű (1 ha = 400 fafaj), több emeletből (emeletből) áll

-sok rovar, gazdag madarak - papagájok, kolibri

-3 terület: - Dél-amerikai (Amazóniai alföld) - lajhár, hangya

- afrikai (Kongói-medence) - gorilla, csimpánz, krokodilok, vízilovak

  1. Könnyű trópusi erdők

-a csapadék mennyisége a trópusok felé csökken

-Dél- és Dél-Ázsia - a trópusi monszunok zónája

-lombhullató fák száraz területeken, rizst termesztenek, trópusi gyümölcsök, teafák, fűszerek

-emlősökben gazdag fauna - tigris, hiéna, farkas, gazella, antilop, orrszarvú, medence (Dél-Kína)

  1. SAVANY

-szavanna - gyep szétszórt fákkal és cserjékkel

-3 terület: -afrikai - baobab, antilop, zebra, zsiráf, oroszlán, leopárd, gepárd, elefánt, termeszek, szöcskék, kígyók

- ausztrál - eukaliptusz, papagáj, barna emu

- Dél-amerikai - érzékeny szigetek

  1. SIVATAG

-magas hőmérséklet, rendkívüli szárazság

-A szárazföld 14% -a (Szahara - a legnagyobb sivatag, 9 millió km 2)

-sivatagok: sziklák (hamady), kavics (serira), homokos (ergy, kumy)

-vezet - száraz medrek

-oázis - a talajvíz felszínre való kilépésének pontján képződik (datolyapálma, gabona, gyümölcs, zöldség termesztése)

- szegény növényzet - pozsgás növények (kaktuszok, agavék), kígyók, gekkók, rovarok

-elsivatagosodás - sivatagi kiterjesztés a növényzet túlzott legeltetésével (tevék, juhok, kecskék)

  1. Szubtrópusi keménységű fák

-enyhe tél, meleg száraz nyár

-a fák nem ejtik el a leveleket

-mostohaanya - sűrű cserjék - tölgy, hanga, rozmaring (mediterrán)

-kukoricát, citrusokat, olajbogyót, szőlőt, pamutot, dohányt, parafatölgyet termesztenek

-madarak, gyíkok, kígyók, rovarok, kaméleon

  1. STEPI

-lépés - mérsékelt égövű lágyszárú képződmény a füvek túlsúlyával - Ukrajna DNy-i részén keresztül Oroszországon át V-Ázsiáig (lépés), Észak-Amerika belterületén (préri), Dél Amerika (pampa)

-fekete föld - búzát, kukoricát (világgabona) termesztenek

-évelő füvek és hagymák

-rágcsálók, farkasok, hiúzok, túzokok, fácánok, sztyeppei sasok, bölényállományok (préri), ​​nanda (pampák)

-nagyobb csapadékkal rendelkező terület - lesostep

  1. Enyhe zónás erdők

-az északi félteke, a déli félteke nagy területei - S Chile, S Új-Zéland, Tasmania

-3 terület: - lombhullató erdők (melegebb és nedvesebb területek)

- szarvas, őz, medve, vaddisznó, vak, kígyó, gerinces (Eurázsia, Távol-Kelet)

-oposzum, mosómedve, skunk (Észak-Amerika)

-vegyes erdők (hidegebb területek)

-tűlevelű erdő - tajga - a legnagyobb erdőterület (12 millió km 2)

-fenyő, luc, luc

-medve, farkas, róka, hiúz, vaddisznó, szarvas, jávorszarvas, őz, madarak, nyest

-prémes állatok tenyésztése és vadászata

  1. TUNDRY

-szubpoláris területek, havi átlaghőmérséklet 10˚C alatt, csapadék évi 200 mm

-a tajga és a tundra között - lesotundra

-tundra: cserjés (törpe nyír és fűz, áfonya), moha, zuzmó

-szegény fauna - havas bagoly, sarki róka, mezei nyúl, rénszarvas

  1. A POLAR AKARATOK

-alacsony hőmérséklet, állandó hótakaró, jegesedés

-fauna és növényvilág - a tengerben, a tengerparton

-plankton (az állat jelentős aktív mozgás nélküli része), halak, tengeri madarak, rozmár, fókák, pingvinek (Antarktisz)

-mohák, zuzmók, algák

KÖZÉP-EURÓPAI BIOKLIMATÍV MEGHATÁROZÁSOK

  1. ALACSONY (200 m-ig)
  • tölgyesek
  • mezőgazdasági terület
  1. DOMOK FOKJA (200-500 m)
  • tölgy és tölgy-gyertyános erdők
  • kulturális, mezőgazdasági táj
  1. PODHORSKÝ STUPEŇ (500-800 m)
  • bükk és fenyő-bükk erdők
  1. HEGYI SZINT (800-1200 m, Kárpátok 1500 m-ig, Alpok 1800 m-ig)
  • alsó helyzetben fenyő-tölgyesek, magasabb fenyőerdőkben, amelyek az erdő felső határáig nyúlnak (vonal, ahol a folytonos erdőterület nem erdővé válik - facsoportok)
  1. SZUBALPIN SZINT (1200-1900 m)

6. ALPIN SZINT (1900-2200 m)

- fű és lágyszárú növényzet

7. SZUBNIVÁLIS SZINT (2200-2500 m)

-növényzet nélküli sziklák (Alpok, Kárpátok)

8. NIVÁLIS (HÓ) FOK (2500 m felett)