A súlygyarapodás nemcsak kapzsiság, hanem gyakran stressz is.
Mindannyian tudjuk, mire hízunk. Ha több kalóriát fogyasztunk, mint energiát égetünk el. Ez az egyenlet igaz, de nem kínál választ az érdekesebb kérdésre: Miért is eszünk valójában túl?
Miért érezzük a késztetést arra, hogy megegyük azt a darab süteményt vagy csokoládét, bár tudjuk, hogy néhány perccel később megbánjuk? Ez csak a kapzsiság, vagy valami más történik bennünk?
Amint arról a BBC News beszámol, fontos az önellenőrzés, de egyre több bizonyíték van arra, hogy a stressz fontos szerepet játszik a súlygyarapodásban.
A stressz a súlygyarapodás másik oka
A krónikus stressz megzavarja az alvást és emeli a vércukorszintet. Ez az éhség rohanásához és az élelem megkereséséhez nyújt vigaszt. Ennek eredményeként további alvászavarok, még magasabb stresszszintek és még jobban romlottak a vércukorszintek. Idővel ez nemcsak egészségtelen testzsírmennyiséghez vezethet, hanem a 2-es típusú cukorbetegséghez is.
Ha eszünk, emelkedik a vércukorszintünk. Egészséges embereknél ez gyorsan normalizálódik. Egy nemrégiben készült tanulmány kimondja, hogy amikor az ember stresszt szenved, három órába telik, amíg a vércukorszint visszatér. Körülbelül hatszor hosszabb, mint egy stresszmentes nap alatt.
A test a "fuss vagy küzdj" beállításba kerül
Ennek oka az a tény, hogy stressz esetén a test a "menekülj vagy harcolj" helyzetbe kerül. Más szavakkal, a test azt hiszi, hogy támadás célpontja, és felszabadítja a glükózt a véráramba, hogy energiát szolgáltasson az izmoknak védekezés vagy a biztonság elől való menekülés érdekében.
Ha nincs szükségünk erre az energiára, hogy biztonságba menjünk, a hasnyálmirigy inzulint küld a szervezetbe, hogy ismét csökkentse a cukrot.
A megnövekedett inzulinszint és a csökkenő vércukorszint miatt éhesek leszünk. Ez az oka annak is, hogy az embernek ellenállhatatlan étvágya van valami édesre stressz alatt. Ugyanez történik, amikor rosszul alszunk éjszaka.
A túl sok kalória alvási rendellenességet is jelenthet
A King's College London kutatóinak nemrégiben végzett tanulmánya szerint alváshiány alatt naponta átlagosan 385 kalóriát fogyasztanak el, mint általában, ami nagyjából megegyezik a nagy muffinban található kalóriákkal.
Ellenállhatatlan étvágy is kísért a gyerekeket, ha nem alszanak eleget. Egy másik nemrégiben készült tanulmányban a kutatók egy kis csoportot vettek fel három- és négyéves gyerekekből, akik mindannyian ebéd után szoktak aludni.
Nemcsak nem engedték meg nekik, hogy ebéd után szundítsanak, hanem körülbelül két órával tovább hagyták őket, mint amennyit a gyerekek általában lefeküdtek.
Másnap a gyerekek 20 százalékkal több kalóriát ettek, mint általában, főleg több cukrot és szénhidrátot. Másnap aludhattak, ameddig csak akartak. Ennek ellenére másnap 14 százalékkal több kalóriát fogyasztottak a szokásosnál.