A horkolás olyan hang, amely alvás közben jelentkezik a garatban, és ez a felső légúti elzáródás első jele. Minden gyermek néha horkolhat, pl. akut náthában vagy torokfájásban. Hosszan tartó horkolás, minden este ismételt ébredéssel és zihálással szükséges azonban a vizsgálathoz és a kezeléshez. Mert súlyos betegségeket, akár alvás közben halált is eredményez.

horkolnak

Az alvás nem homogén esemény, alvás közben a REM (gyors szemmozgás) és a nem REM fázis váltakozik. Az alvás nem REM szakaszának négy szakasza van az alvás mélységének. A REM alvási fázisban magas az agyi aktivitás (pl. Álmodunk), de csökkent a felső légúti izom (HDC) aktivitása, és ezért a HDC minden olyan elzáródása, amely nem okozhat nehézséget napközben, horkolást eredményez alvásban.

A horkolás oka

Gátja a légutaknak, amely funkcionális vagy anatómiai lehet: a klimatikus, garat- és nyelvizmok elégtelen tónusa (feszültsége) (pl. Down-szindróma esetén), amelyek nem képesek fenntartani a szabad légutakat a légzés (belélegzés) belégzési fázisában. vagy garat-kitöltő tömegek (pl. megnagyobbodott klematisz, megnagyobbodott orr-garat mandulák, elzáródások az orrban, a nasopharynxben, túl nagy nyelv, a garat daganatai és cisztái, a hosszú lágy éghajlat vagy a kúp csoportjai, ezáltal csökkentve a kúpot a nasopharynx anteroposterior dimenziója inhaláció során).

A zsír alvás közben a nyakon lévő zsír miatt a légutakat nyomja, de a különféle arc-rendellenességek alvás közben a légutak szűkülését is okozzák. A horkolás és az apnoe (légszomj) leggyakoribb oka a gyermekeknél a hipertrófiás mandulák és az adenoid vegetáció.

A horkolás különböző intenzitású és súlyosságú lehet. A súlyosság mértékét egyéjszakás alvásvizsgálattal, poliszomnográfiával (PSG) lehet meghatározni, amely az EEG, az EKG, az EOG, az EMG, az oxigéntelítettség rekordja. A horkolás jóindulatú lehet, gyakorlatilag nem károsítja az alvás minőségét, de egyes gyermekeknél fennáll az obstruktív apnoe szindróma (OSAS) kialakulásának veszélye, ami azt jelenti, hogy a gyermek horkolás közben néhány másodpercig ismételten leállítja a légzést.

A horkolás összefüggésbe hozható az alvásból származó ismételt ébredésekkel, ami azonban nem jelent igazi ébredést, és csak alvás közbeni éjszakai elektroencefográfiai (EEG) feljegyzésekkel fedezhető fel, az úgynevezett felső légúti rezisztencia szindrómának. Az ébredést meghatározó fő tényező a magas intratoracalis nyomás, amely a felső légúti elzáródás (HDC) megnövekedett légzési (légzési) erőfeszítésének eredménye.

Az ébredés növeli az izomtónust, ezzel eltávolítja a légutak elzáródását. Az ismételt ébredés azonban csökkenti az alvás minőségét, klinikailag abban nyilvánul meg, hogy a gyermek fokozott fáradtságot és álmosságot okoz a nap folyamán.

A horkolás és az obstruktív alvási apnoe legsúlyosabb foka az obstruktív alvási apnoe szindróma, amelyet részleges vagy teljes légutak elzáródása jellemez, ezt követi a test elégtelen oxigénellátása és az alvás klinikai jelei. Ébredés után és hosszú távú kitartással, az alvás krónikus HDC-obstrukciójának különböző klinikai tüneteivel és következményeivel is.

Az alvás klinikai tünetei

Jelentős légzési erőfeszítések láthatók a horkolás során (a sapka visszahúzódása, a szegycsont, az apnoe szünetei, az alvásból való ébredés, az ágyban való keverés, szokatlan alvási helyzet, vizeletürítés vagy gyakori vizelés alvás közben, ijesztő álmok, túlzott izzadás). A csökkent alvásminőség és az agy elégtelen oxigénellátása miatt az ismételt légzésleállás (apnoe) esetén akár 30 másodpercig is előfordulhat, hogy a gyermek reggeli fejfájástól szenved, napközben álmos. Másrészt egyes gyermekek hiperaktívak (jelentősen megnövekedett aktivitás), ingerlékenyek, figyelemhiányos rendellenességek vannak, ezért kevésbé járnak jól az iskolában.

Gyermekeknél első látásra gyakran nyilvánvaló, hogy napközben szájon át lélegeznek, nehezen nyelik a szilárd ételt vagy akár a gyomor-nyelőcső refluxját (a gyomortartalom visszatérése a szájba). A szájon át történő hosszantartó légzés és az alvás közbeni horkolás eredményeként fokozatosan kialakul egy hosszúkás arc, gótikus éghajlat, harapási rendellenességek, mellkas deformitások, gyakran a gyermek nem boldogul (alacsonyabb testalkatú és kisebb súlyú).

Az alvás során ismétlődő apnoe szünetek éveken át tartó mentális retardációt, magas vérnyomást és a jobb szív hipertrófiáját (megnagyobbodását) eredményezhetik. Gyakran az orvos első pillantásra látja, hogy a gyermek szája nyitva van, majd célzott kórtörténet áll rendelkezésre arról, hogy a gyermek hogyan alszik. Különösen akkor, ha a gyermek bármely más tünettel rendelkezik (pl. Alvás közbeni vizelés, mellkas deformitása stb.).

A legfontosabb a fül-orr-gégészeti és endoszkópos vizsgálat a felső légutak akadályának kimutatására, röntgen. vizsgálat, pulzus oximetria vagy egynapos poliszomnográfiai vizsgálat (PSG). A kezelés attól függ, hogy hol van a légutak elzáródása és hogyan lehet eltávolítani. Az orrnyálkahártya duzzanata esetén helyi cseppeket adnak az orrba, vagy kortikoidokat, elhízás, endokrinológiai vizsgálat és elhízás kezelése esetén.

Ha a felső légutakban elzáródás van, a kezelés műtéti, kivéve, ha anatómiai elzáródásról van szó, vagy ha az elzáródás nem távolítható el (veleszületett csontrendszeri rendellenességek), orr-pozitív, pozitív légúti nyomásmérő eszközzel történő kezelést jeleznek. Egy ilyen eszközt az éjszakai megfigyelés (PSG vizsgálat) eredményei alapján jeleznek.

Az első lépés azonban, ha a gyermek minden este horkol, egy otorinolaryngológus vizsgálata van, aki észleli és lehetőség szerint eltávolítja a légutak elzáródását. Minden éjszaka hosszan tartó horkolás, ismételt ébredés és apnoe-szünetek esetén meg kell vizsgálni és kezelni, mert ez később súlyos változásokat eredményez a gyermek testi és szellemi fejlődésében. Ezért soha ne becsüljük le a gyermekeknél a horkolást!