1844-ben egy kis értelmiségi csoport Ľudovít Štúr vezetésével a szlovák nyelvet mint a közép-szlovák nyelvjárás alapján írott nyelvet hirdette. Még mindig használjuk.

elitjüknek

A 18. és 19. század fordulóján Ivan Petrovics Kotlyarevsky kiadta az Aeneida című epikus költeményt. Ez az első ukrán nyelven írt mű. Tarasz Sevcsenko sokoldalú művész követte, és ötvenmillió ember beszél ma ukránul.

Harmadikra, már 1864-ben, Franciaország lakosságának mintegy 60 százaléka nem beszélt franciául, vagy nagyon gyengén beszélt franciául. Bretont, provence-i, okszitán, baszk, flamand és német nyelvet hallottak az országban. Ma már magától értetődőnek tartják, hogy Franciaország minden népe beszél franciául.

Miért csalták meg a gael kakas ország lakóit, de a szlovákok nem lettek magyarok és nem törtek össze az ukránokkal? Nincs egyértelmű válasz - mondja Ladislav Vörös, a Szlovák Tudományos Akadémia történésze. Az elitek tevékenysége nagyon fontos volt.

Hogyan változtak annak a birodalomnak a határai, amelyhez tartoztunk:

A kontinensen keresztül

A lakosság egységesítésére tett erőfeszítések egész Európát érintették. Nagy-Britanniától Németországon át Franciaországig.

"A 19. és 20. század eleji francia nemzettudat megteremtésének része volt a francia kormányok közös törekvése a nyelvjárások felszámolására. Így, ahogy Magyarországon magyarosodás történt, Franciaországban a posztfrancializáció zajlott "- magyarázta Vörös.

Az Egyesült Királyság hasonló megközelítést követett a skót, a walesi és az ír kelta nyelvjárásokkal kapcsolatban. A németek megpróbáltak egy nagy lengyel kisebbséget németesíteni.

"Ez természetesen elkerülhetetlenül konfliktusokhoz és feszültségekhez vezetett, és végül egyes többnemzetiségű államok, például Magyarország felbomlásához" - jegyezte meg a történész.

Nem tettük le a telefont

Világos ok, amiért a szlovákok megtartották saját nyelvüket, és végül elérték saját államukat, de például Bretonsnak nem volt nehéz megtalálni. A történész szerint például nem alkalmazható az a gondolat, hogy a mai Szlovákia területe gazdaságilag olyan rossz volt a 19. században, hogy növelné a Magyarországtól való elszakadás motivációját.

A szegénység mindenütt ott volt. Bretagne gazdaságilag elmarad Franciaország legfejlettebb részeitől, még jobban, mint Magyarország leggyengébb régiói, a birodalom legsikeresebb területeitől.

Épp ellenkezőleg, a központi kormány hatalma nagy hatással volt a történésekre. A franciáknak szélesebb lehetőségei voltak ötleteik népszerűsítésére, mint a magyaroknak.

"Annak ellenére, hogy a népiskolákban az oktatás teljes magyarosítása elterjedt, Magyarország fennmaradásának végéig szlovák és szlovák nyelvű tankönyveket használtak a tanításhoz a szlovák többség etnikai területének többségében" - mutatott rá a történész.

Franciaországban az 1970-es évektől kezdve szisztematikusan támogatták a franciát az iskolarendszerben, csak francia tankönyveket használva.

Elit tevékenység

Vörös azonban döntő fontosságúnak tartja az elit aktivitást és a külső támogatást.

"Az elmúlt években a szlovák mozgalom erős támogatást kapott Ausztria-Magyarország részéről a cseh politikai, kulturális és részben gazdasági körök számára" - mondta Vörös. Az Egyesült Államokba érkező emigránsoktól is érkezett segítség.

"Annak ellenére, hogy a breton kulturális-nyelvi mozgalom létezett, vagy gyenge és elszigetelt volt, külső támogatottsága nem volt (a szlovákok esetében a cseh támogatáshoz hasonló)" - tette hozzá.

A párhuzam a ruszinok sorsában tapasztalható, a mai Lengyelország, Ukrajna és Szlovákia határán.

"Nem volt elég erős elitjük, nem volt külföldi támogatásuk, vezetőiknek nem volt gazdasági erejük, ezért a legtöbb ruszin a 20. század folyamán asszimilálódott" - zárta szavait.