A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben történő beadásuk esetén bizonyíthatóan jótékony hatással vannak a gazdára (recipiensre). Lényegében ezek olyan baktériumok, amelyek a testben való jelenlétükkel elnyomják a kórokozó mikroorganizmusok szaporodását az emésztőrendszerben.

milyen

A probiotikumok alapvető tulajdonsága a bélnyálkahártya sejtjeihez való tapadás és ezáltal a kórokozók kiszorítása. Ugyanakkor a probiotikus baktériumok és a bél nyirokszövet (GALT) sejtjeivel való érintkezés miatt számos immunmechanizmus aktiválódik. Ennek következménye az emberi testre gyakorolt ​​hatása.

Mi a probiotikus kezelés célja?

A fertőzéses és posztantibiotikus hasmenés, valamint a besugárzás utáni hasmenés a probiotikus kezelés tipikus célpontja. Hatásuk miatt idiopátiás bélgyulladás kezelésében, a Helicobacer pylori fertőzés kezelésében és megelőzésében, az allergiák és az atópiás dermatitis megelőzésében is alkalmazzák őket. Egyéb hatások közé tartozik a karcinogenezis megelőzése, a lipid anyagcserére gyakorolt ​​hatás, valamint az újszülöttek nekrotizáló enterocolitisének megelőzése, valamint a fogszuvasodás megelőzése.

Különböző a hatás, ha természetes probiotikumokat fogyasztunk az étrendben és a tablettákban?

Eredetileg a probiotikumokat tejtermékekből nyerték. Természetes formájában a pasztörizálatlan tejtermékekben találhatók. Jelenleg a tejtermékeket pasztőrözik, így nem jelentenek fertőzésforrást. Ez megöli a bennük lévő probiotikus mikroorganizmusokat is. Emiatt a probiotikumokat mesterségesen adják a tejtermékekhez. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az életképes csírák mennyisége a savanyú tejtermékekben lényegesen alacsonyabb, mint egy adott gyógyszerforma étrend-kiegészítők esetében, ráadásul mennyiségük a gyártósorról való kilépés óta fokozatosan csökken. A probiotikus ételek, de különösen a meghatározott egészséget elősegítő fajok/törzsek bejelentett mennyiségű táplálék-kiegészítők bizonyíthatóan jótékonyan hatnak az emberre.

Károsíthatják a "jó" baktériumokat is (például túlzott fogyasztás esetén)?

A probiotikumokat általában biztonságosnak tekintik, mivel nem patogén mikroorganizmusok. A beteget azonban mindig tájékoztatni kell a különféle kereskedelmi forgalomban nem tesztelt étrend-kiegészítők szedésének lehetséges kockázatáról, amelyek nem mindig felelnek meg a probiotikus kezelés követelményeinek.

A legnagyobb kockázat a probiotikumok hosszú távú alkalmazása olyan betegségek vagy állapotok esetén, amelyek potenciálisan lehetővé teszik a bélből a testbe történő továbbadásukat, és a másodlagos fertőzés későbbi kialakulása (megváltozott bélpermeabilitással járó állapotokban (pl. Hasmenés, immunszuppresszív terápia, besugárzás) A potenciális kockázatok közé tartozik a probiotikumok nagy dózisainak beadása autoimmun betegségben szenvedő betegeknél, csecsemőknél és újszülötteknél, csökkent immun- és bélpermeabilitású embereknél, valamint éretlen vagy súlyos immunrendszerben szenvedő betegek (különösen koraszülöttek, AIDS-betegek) beadása.

Elvileg azonban ezek csak ritka esetek, és a probiotikus kezelés leírható fiziológiásnak. Javasoljuk, hogy a probiotikum adagját fokozatosan emeljék a teljes dózis eléréséig, hogy elkerüljék a lehetséges mellékhatásokat, különösen legyengült egyéneknél (fejfájás, puffadás, étvágytalanság, dyspeptikus rendellenességek, fáradtság vagy bőrallergia).

Tetszett neked ez a tanács MUDr. Renéta Szépeová, az Egészségügyi Világkórház Žiar nad Hronom munkatársa? Inkább orvosunktól olvashat az egészségről szóló blogban.

Próbálja ki a ProCare Doctor 24 szolgáltatásunkat. Telefonos szakértőnk a hét minden napján, minden nap 24 órában áll rendelkezésére.

A DôveraLinka24 minden biztosítottnak eljuttatja az orvos bizalmát telefonon, a nap 24 órájában, a hét minden napján. Tanácsot adhatnak neki, hogyan kell eljárni egészségügyi problémák, az ajánlások megértésével kapcsolatos problémák esetén a vizsgálat után vagy a szakorvosával történt beavatkozás után, vagy ha kétség merül fel az előírt kezeléssel és a gyógyszerek mellékhatásával kapcsolatban.