Mítosz: A vegetáriánusok nem adhatnak vért.
Az a tény: Az a vegetáriánus, akinek az étrendjében elegendő mennyiségű hüvelyes hússal pótolják a húst, több zöldséget és gyümölcsöt is fogyaszt, vérszegénység, sőt rendszeres véradás esetén sem veszélyezteti.
Tévhit: A véradó a vérvétel során megfertőződhet
Az a tény: A transzfusiológusok szerint a donor fertőzésének megfertőzésének kockázata az elmúlt 15-18 évben nulla volt. A donor mindig csak eldobható anyagokkal érintkezik. Minden vérvételkor vizsgálatot végeznek 4 veszélyes betegség - B és C típusú fertőző sárgaság - átterjedésének megakadályozására, az AIDS terjedésének megakadályozására, ahol anti-HIV 1 és HIV 2 antitesteket tesztelnek, valamint a szifilisz megelőzésére.
Tévhit: A testnek hiányzik a 450 ml. Végül is csaknem fél liter.
Az a tény: Körülbelül 5-6 liter vér kering az emberi testben, súlytól függően. Ez az egyetlen oka annak, hogy a véradónak legalább 50 kg-osnak kell lennie. Fél liternél kevesebb vér (néha kevesebbet is vesznek) a térfogat 1/10–1/12-e. A test viszonylag gyorsan pótolja ezt az összeget.
Mítosz: Utoljára kizártak az adományból, így végül adakoztam.
Az a tény: A véradó átmenetileg vagy véglegesen kizárható. Számos kritériumtól függ, például a donort vérszegénység miatt vagy egyéb körülmények miatt, amelyek általában csak átmeneti állapotok, ideiglenesen kizárhatnak. Ha az ideiglenes kizárás oka megszűnt, a véradó ismét bekerül a véradók listájába.
Tévhit: Sokan adnak vért, így nekem nem kell.
Az a tény: Egy szívműtét során a betegnek öt transzfúziós egységre is szüksége van, autóbalesetben 50 egység vér fogyasztható el, a leukémia kezelésében pedig hetente nyolc transzfúziós egységre van szükség. A vér ritka, a véradók pedig pótolhatatlanok. Mindegyiküket szívesen látjuk.
Mítosz: Van mesterséges vér.
Az a tény: Bár a tudósok évek óta dolgoznak, a vérrel azonos tulajdonságú folyadékot még nem állítottak elő.