tények

Az ivási rendszer alapelveit mindenkinek el kell sajátítania.

Vélemények születtek arról, hogy az ivási rendszerhez való ragaszkodás csak divat sláger, és nem képviseli az emberi test valódi szükségleteit. Mi az igazság?

Az ivást általában szükségesnek tartják a test egészségének és megfelelő működésének fenntartásához. A víz a leggyakoribb anyag a testben, átlagosan a testtömeg 60 százalékát teszi ki, térfogata azonban 45 és 75 százalék között mozog, és főként az életkortól, nemtől és testösszetételtől függ. A test teljes vízmennyisége az életkor előrehaladtával csökken, a legmagasabb az újszülötteknél, a legalacsonyabb az 50 évnél idősebbeknél.

Ahol a víz elveszik

A víz környezetet teremt a testben, és optimális feltételeket kínál elképzelhetetlen számú kémiai és biokémiai folyamathoz. Segít a tápanyagok sejtekbe juttatásában, az oxigén pedig az agyba jut, felszívja az ásványi anyagokat, vitaminokat, aminosavakat, glükózt és más fontos anyagokat, szabályozza a test hőmérsékletét, kenőanyagként működik az ízületekben és az izmokban, lemossa a káros anyagokat és feloldja a salakanyagokat. Mindezen anyagcsere-folyamatok során természetes a vízveszteség, és az organizmus állandó feltöltődésétől függ, így a test tartalma gyakorlatilag ugyanaz marad.

Változó igény

Az ajánlott napi vízmennyiség országonként változó, de a szakértők egyetértenek abban, hogy a napi vízveszteség megfelelő hidratálásához és pótlásához napi 1,5–2 liter folyadékra van szükség, mert a mérsékelt éghajlaton kb. Annyit veszítünk, amikor lélegezünk, izzadunk, vizelet és széklet.
A valóban szükséges folyadékmennyiséget azonban számos tényező befolyásolja: életkor, testtömeg, étel összetétele és mennyisége, fizikai aktivitás, aktuális egészségi állapot, de a környezet hőmérséklete és páratartalma is. Az optimális napi folyadékbevitel néha napról napra változik. Esős ​​napon más lesz, ha a kanapén fekszel, egy másik pedig egy napsütéses nyári napon kirándulás vagy fűnyírás miatt, ezért kellő figyelmet fordítanod az ivási rendszerre.

Ajánlások

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napi 1,4–4,5 liter vízfelvételt javasol.
  • Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) napi 2–2,5 liter vizet ajánl.

Optimális összetétel

A táplálkozási szakemberek a forrásvizet és az ásványvizet javasolják az optimális iváshoz, a szükséges ásványi anyagok optimális összetételével, mert ezek felelnek meg legjobban testének napi igényeinek.

Az erősen mineralizált vizek nagyobb fizikai aktivitásra alkalmasak, ha az ásványi anyagok gyorsabban fogynak, vagy a kezelés részeként. Hosszú távú és rendszeres fogyasztással azonban negatív hatással lehetnek az egészségre, például magas vérnyomás, eltömődött erek vagy vesekő. Az egészségügyi problémák kockázata akkor is felmerülhet, ha csak egy vagy kétféle ásványi anyagot ivott, ezért ezeket váltogatni kell.

A napi iváshoz inkább a forrásvizeket részesítse előnyben, ahol az összes mineralizáció nem haladja meg az 1 gramm ásványi anyagot literenként. Vegye figyelembe a csomagoláson található összes mineralizációra és nátriumtartalomra vonatkozó információkat. Az ásványi anyagokban túl szegény víz ugyanolyan alkalmatlan, mint az erősen mineralizált víz.

Tudja a víztartalmat.
. a zsírszövetben (10%) alacsonyabb, mint a csontban (22%)?
. a májban a súly 68% -át, a vesékben pedig 83% -át teszi ki?
. az agyban körülbelül 75%, a vérben pedig akár 95%?

Azt tanácsolom: Minárik Peter gasztroenterológus

  • A következő egyszerű séma használható a legitim folyadékbevitel elősegítésére:
    07–10 év: 60 ml folyadék/testtömeg-kg,
    10 - 13 év:     50 ml/kg,
    14 éves és idősebb:     30–40 ml/kg.
  • Ezek a számok a bazális folyadékbevitelt fejezik ki, amely nem veszi figyelembe az egyéb okok miatt jelentkező megnövekedett igényt, például a sport vagy az izzadással járó fokozott fizikai megterhelést, de a szaunázást, a lázat és hasonlókat is. Akkor több folyadékot kell adnia a testének.