Az újonnan diagnosztizált daganatok száma pajzsmirigy az elmúlt harminc évben több mint kétszeresére nőtt. A tudósok és az endokrinológusok hiányzik a válasz arra a kérdésre, hogy miért növekednek folyamatosan a leletek.

operáljuk

Szakértőnkkel, az egyetemi kórház sebészével beszélgettünk hazánk helyzetéről a besztercebányai F. D. Roosvelt Poliklinikán., MUDr. Vladovich Péter (fotón).

Orvos, meg tudja erősíteni a gyakorlatából a pajzsmirigyrák növekvő trendjét? Mit mondanak a statisztikák a szlovákiai előfordulásáról?

A pajzsmirigyrák az összes rák kb. 2% -át teszi ki. Az emberi endokrin rendszeren belül a pajzsmirigy a rosszindulatú betegség által leggyakrabban érintett szerv (több mint 90%).

A populáció női részét többször gyakrabban érinti ez a betegség, mint a férfit. Tapasztalatom szerint - ez a százalék körülbelül 70:30 a nők kárára.

A pajzsmirigyrák előfordulása nemcsak a világon, hanem Szlovákiában is növekvő tendenciát mutat. Ennek oka az emberi testben lévő gének károsodása, amelyek felelősek a sejtek képződésének ellenőrzéséért, amelyekből rosszindulatú daganatok származnak.

Az emberi civilizáció különféle forrásaiból (energia, hadiipar, környezetszennyezés, mérgező anyagok bevitele az élelmiszerekben) származó radioaktív sugárzás káros hatással van az emberi genetikai berendezésekre. A pajzsmirigyrák statisztikailag megnövekedett előfordulásának másik tényezője az a tény, hogy az elmúlt években a pajzsmirigy betegség diagnózisa jelentősen javult, és ezáltal nőtt a kezelt betegek száma.

A rák összefüggésében fontos a műtéti kezelés korai javallata és döntése, mivel csak így lehet elérni a sikert. Ezt megerősítik azok a statisztikák is, amelyek azt mutatják, hogy bár a pajzsmirigyrák előfordulása növekszik, a halálozás nem növekszik.

A pajzsmirigyrákot általában a "legjobb" típusú ráknak tekintik. Egyetért ezzel az állítással? A pajzsmirigyrák túlélési aránya magasabb, mint más daganatok esetében?

A pajzsmirigyrák elve a pajzsmirigyet alkotó sejtek tumor "megdöntése". A rák olyan sejtekből származhat, amelyek az ún tüszők, a pajzsmirigy alapvető anatómiai - funkcionális struktúrái és az ún A kalcitonin hormont termelő C-sejtek.

Egy másik tényező, amely az átfogó kezelés után meghatározza a beteg prognózisát, a tumorsejtek differenciálódása, azaz érettsége, vagy a tumorsejt bizonyos mértékű eltérése a fiziológiás (egészséges) pajzsmirigyszöveti sejtektől. Minél kisebb ez az eltérés, annál differenciáltabb a tumorsejt, annál érettebb, mint a normál sejt, és annál jobban reagál a posztoperatív kezelésre, ami javítja a beteg későbbi életre vonatkozó prognózisát.

Ha egy betegnek olyan rákja van, ahol differenciált daganat (rák) van, akkor ez a betegség kezdeti szakasza, és azt mondhatjuk, hogy esélye van arra, hogy akár 90-95% -ig is meggyógyuljon. Ebből a szempontból ez a ráktípus a legkedvezőbb, tekintettel a következő élet prognózisára.

Bár sokat leírtak a pajzsmirigyről, sokan még mindig nem tudják, hol van, mire használják ...

A pajzsmirigy a nyakon helyezkedik el, a légcső elején fekszik, a pajzsmirigy porcja alatt, kinyújtott szárnyú pillangó alakú. Mindkét szárny a jobb és a bal lebenyt képviseli, és összekapcsolódik az ún híd.

Mikor alakul ki a rák valójában? Többféle típus létezik?

Az endokrin rendszer és az idegrendszer együttesen olyan szabályozási mechanizmust alkot, amely szabályozza, ellenőrzi és harmonizálja az emberi test összes szervrendszerének aktivitását. Az endokrin rendszer funkcióját meghatározott kémiai vegyületek - hormonok - révén látja el. A pajzsmirigyhormonok ebben a rendszerben pótolhatatlanok, nélkülük az emberi test normális működése nem lehetséges. A pajzsmirigyhormonok szabályozzák az emberi test minden sejtjének anyagcseréjét, és a sejt minden szerv alapvető építőköve.

A karcinóma akkor fordul elő, amikor a pajzsmirigy sejtje kontrollon kívül forog és kontroll nélkül szaporodni kezd. Az érettség mértéke vagy a normál sejttől való eltérés szerint a karcinómák differenciált, rosszul differenciált és differenciálatlan.

A medulláris carcinoma különleges helyzetben van, mert amellett, hogy eltérő szövettani eredetű, az ún. A pajzsmirigy C-sejtjei, amelyek a kalcitonin hormont termelik. Ez a mellékpajzsmirigyekkel együtt szabályozza a kalcium anyagcserét, és előfordulhat szórványosan - véletlenül, de része lehet az ún. többszörös endokrin neoplázia, amely egy daganatcsoport együttes előfordulása egyes endokrin szervekben. Ezt nevezik családi eseménynek, és örökletes. A medulláris carcinoma előfordulása a többi pajzsmirigydaganat között körülbelül 10%.

Olvassa el még:

Mely kockázati tényezők növelhetik a betegség kialakulásának valószínűségét?

Mint említettem, a kockázati tényezők közé tartozik a genetikai átvitel - öröklődés, mint a medulláris carcinomában. De még a családi papilláris karcinóma esetében is kimutatták az örökletes átvitelt - bár még nem találtak olyan gént, amelynek mutációja az ilyen típusú karcinóma előfordulásához kapcsolódna.

A külső kockázatok közé tartozik a sugárzás, amely nemcsak az atomerőmű baleseteinek szivárgásából származik, amely radioaktív jódot juttat a környezetbe, amelyet elsősorban a pajzsmirigy "csapdába" ejt, hanem sajnos az orvosi célokra használt sugárzást is. A szakmai besugárzás azonban szerepet játszik.

A biopszia valószínűleg az egyetlen módja a rák végleges diagnosztizálásának. Mely tesztek segítenek meghatározni?

A rák végleges diagnózisa csak a lebeny végleges hisztopatológiai vizsgálata alapján, ill. a teljes pajzsmirigy, amelyet aztán műtéti úton eltávolíthatunk. Preoperatív biopszia, ill. a citológiai mintavételnek csak tájékoztató jellegű, tájékoztató értéke van a vizsgáló orvos számára, mert az ilyen szövetgyűjtés nem biztosítja a patológus számára a mikroszkópos vizsgálatot mindazon adatokkal, amelyekre szüksége van a 100% -os diagnózis felállításához. A biopszia eredménye, ill. a citológiai mintavétel lehetővé teszi a hamis pozitivitás, de a negativitás bizonyos jelentős százalékát is.

Mely szerint meghatározzák a betegség stádiumát?

A pajzsmirigy rosszindulatúságának stádiumát mindig csak műtét és végleges hisztopatológiai lelet leadása után határozzák meg. Az operatív megállapítás és a részletes hisztopatológiai vizsgálat képezi az alapot a betegség posztoperatív klinikai stádiumának meghatározásához. Ez meghatározza a megismétlődés feltételezett kockázatát, és meghatározza a további kezelés menetét, miközben a beteget hosszú ideig figyelemmel kíséri. Különleges, ún TNM onkológiai osztályozás, a beteget egy bizonyos kockázati csoportba sorolják, amely szerint pontosan megtervezett posztoperatív eljárás következik.

Mitől függ a pajzsmirigyrák kezelése? Milyen formákat használnak jelenleg hazánkban és a világon?

A pajzsmirigyrák kezelése mindig azzal a művelettel kezdődik, amely a legfontosabb a kezelési eljárás során. A műtét után, a daganat típusának és a betegség stádiumának meghatározása után újabb algoritmus következik. Ez csak egy endokrinológus által végzett betegellenőrzés lehet, amely a pajzsmirigy elhelyezkedésének területén végzett nyak ismételt USg-vizsgálatából áll, de a nyaki nyirokrendszer vizsgálatából, a vérben lévő markerek monitorozásából vagy radiojód-kezelésből is állhat.

A pajzsmirigy elégtelen eltávolítása esetén, ha a bal szövet térfogatszázaléka meghaladja a radioaktív jód elpusztítását, a beteget meg kell ismételni, és a maradék szövetet eltávolítják. Természetesen a daganat minden típusát nem kezelik radioaktív jóddal a műtét után. A leggyakoribb ráktípus azonban kezelhető vele, és kedvező prognózissal.

A műtét a pajzsmirigyrák kezelésének alapja. Milyen kockázatokkal jár a műtét? Hogyan tudjuk ezeket enyhíteni?

A műtéti kezelés kockázatait fel lehet osztani ún általában ické műtéti beavatkozások, amelyek összefüggésben állnak a páciens testének általános érzéstelenítés alatt végzett műtéteivel és a beteg kapcsolódó betegségeivel, mint pl. szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség vagy magas vérnyomás.

A pajzsmirigy műtét az anatómiai struktúrák nagyon finom, fiziológiai előkészítését igényli. A pajzsmirigy intim közelségében létfontosságúak az anatómiai struktúrák, például a fej és az agy vért ellátó nagy erek, a mellékpajzsmirigy, a nyelőcső, a légcső, valamint a hangszalagokat irányító felső és reverzibilis gégeidegek. Ha a mirigy nagyon nagy, és eléri a mellkasot, arra kényszerít minket, hogy a mellkasot részben nyissuk ki a szegycsonton keresztül, és a sebész kapcsolatba kerülhet a szívből és a mellhártyából származó fő erekkel, ami a tüdő összeomlását fenyegeti. .

A működési kockázat mérséklését és minimalizálását a műveletről történő időben történő döntés határozza meg. Ezért ne késleltessük a műveletet, amikor azt a legjobb megoldásnak találták.

Szükség van-e a kezelés utáni nyomon követésre? Mi ennek a betegségnek a visszatérése?

Az átfogó kezelés befejezése után, ha nincsenek a betegség kiújulásának jelei, a beteg ún. remisszió. Ennek a szakasznak az elérése és a beteg lehető leghosszabb ideig tartása benne van a rák kezelésének célja.

Ha a mögöttes rák ebben a szakaszban újra megjelenik, akkor a betegség megismétlődéséről beszélünk. Megjósolni lehet a betegség megismétlődésének valószínűségét azáltal, hogy meghatározzuk annak stádiumát a műtét idején, vagyis az érintett pajzsmirigy eltávolításakor, és fontos a rák szövettani típusa is.

A pajzsmirigyrák kapcsán már folynak az új diagnosztikai és terápiás eljárások kutatása. Ez érdekelt téged?

Az elmúlt 20 évben jelentős előrelépést tapasztaltunk a pajzsmirigy betegség diagnosztizálásában és kezelésében. Ennek oka a technológiai fejlődés előrehaladása - az ultrahang megjelenése, a pajzsmirigy kis fokális elváltozásainak diagnosztizálásával, a pajzsmirigy műtétjének jelentős javulásával és az erek gyors bezárására, a vérzés leállítására és az anatómiai struktúrák megzavarására szolgáló eszközök kifejlesztésére. .

Az invazív műtétek óriási elmozdulása, de a szintetikus pajzsmirigyhormonok kifejlesztése is, amelyek minőségi hormonpótlást biztosítanak, lehetővé teszi számunkra a radikális megközelítést, vagyis a teljes érintett szerv eltávolításának képességét - a hormonhiány egész életen át tartó következményeinek nélkül, mint a múlt. Pajzsmirigyet operáló sebészként érdeklődésem a modern műtéti módszerek iránt. Ez a fő cél a beteg műtéti terheinek minimalizálása, a testen bekövetkezett traumák, a műtéti és posztoperatív szövődmények minimalizálása és a kórházi tartózkodás időtartamának rövidítése.

Besztercebányán legalább 7 éve működtetjük a pajzsmirigyet a minimálisan invazív módszerrel (úgynevezett MIVAT), miközben a filozófia egyértelmű: akkor kell a pajzsmirigyet operálni, amikor még nincs megnagyobbodva, ill. kissé megnövekedett, mert akkor a rosszindulatú daganatok maradandó irreverzibilitásának elérésének valószínűsége 90-95%.

Köszönöm az interjút.

Hagy egy Válasz Mégse választ

Sajnáljuk, be kell jelentkeznie, hogy megjegyzést írhasson.