Jogi diplomát szerzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. Korábban ügyvédi irodában dolgozott, jelenleg a járási bíróság vezető bírósági hivatalnokaként dolgozik.
Milyen mértékben rendelheti el a munkáltató a munkavállalót ügyeletre? Milyen igényeket támaszt az ügyeleti időt teljesítő alkalmazott?
Egyes munkakörök elválaszthatatlanul kapcsolódnak a munkavállaló ügyeleti idejéhez. Ügyeleti idő nélkül veszélybe kerülhet az adott munkakörhöz kapcsolódó szükséges feladatok ellátása.
A munkavállaló ügyeleti idejének kérdését a Munka Törvénykönyve szabályozza (a 311/2001. Sz. Törvény 96. cikke). A törvény vonatkozó rendelkezése meghatározza, hogy mikor lehet beszélni a munkavállaló ügyeleti idejéről, de szabályozza a munkavállalók ügyeleti idő teljesítésére vonatkozó követeléseit (javadalmazását) is.
Amikor az alkalmazott ügyeleti időt teljesít
Az ügyeleti idő kifejezés azt jelenti, hogy a munkavállaló készen áll arra, hogy e munka elvégzésének pillanatában azonnal meg tudja kezdeni a munkát. Ügyeleti idő esetén a munkavállalónak elsősorban a munkáltató számára könnyen elérhető helyen kell tartózkodnia. Ha a munkavállaló nem tartja be az ügyeleti idő szabályozását, akkor beszélhetünk a fegyelem megsértéséről.
A Munka Törvénykönyve előírja, hogy az ügyeleti idő abban az esetben áll fenn, ha a munkáltató indokolt esetben elrendeli a munkavállalót a szükséges feladatok megszervezésére, vagy megállapodik vele, hogy a munkarenden kívül marad, és meghaladja az előre meghatározott heti munkaidőt. munkaidő-beosztás kijelölt helyen és munkaszerződés alapján kész volt munkát végezni.
A fentiekből következően az ügyeleti idő feltételei:
- ügyeleti idő szabályozása vagy megállapodás az alkalmazottal,
- az ügyeleti idő szükséges a szükséges feladatok biztosításához,
- a munkavállaló tartózkodása egy bizonyos helyen és egyidejűleg készség a munka elvégzésére,
- az ügyeleti idő kívül esik a munkarend hatályán és meghaladja a megadott heti munkaidőt.
Példa az ügyeleti időre:
Adrián orvosként dolgozik egy orvosi intézményben, hétfőtől péntekig 8:00 és 16:00 óra között, normál munkaidővel. Munkáltatója azonban megparancsolta, hogy minden második szombaton otthon legyen 8: 00-12: 00 között, és készen álljon dolgozni, ha sürgős műtétre van szükség. Ebben az esetben az ügyelet teljesítésének minden feltétele teljesül.
Példa olyan helyzetre, amikor nincs ügyeleti idő:
Adrián orvosként dolgozik egy orvosi intézményben, hétfőtől péntekig 8:00 és 16:00 óra között, normál munkaidővel. Egy nap Adrián önként maradt tovább a munkahelyén. Az adott esetben nem lehet ügyeleti időről beszélni, mivel az ügyeleti idő munkáltatói megrendelésének feltétele, ill. a munkáltató és a munkavállaló között nem volt megállapodás az ügyeleti időről.
Az ügyeleti idő inaktív része
A munkavállaló ügyeleti idejét inaktív és aktív részre kell osztani. Ebből más tények is következnek, pl. a munkavállaló követelései az ügyeleti idővel kapcsolatban, vagy hogy az ügyeleti időt munkaidőnek tekintik-e.
Az ügyeleti idő inaktív részének kifejezés alatt azt az időtartamot kell érteni, amely alatt a munkavállaló készen áll a munkavégzésre, de nem végez munkát. Az ügyeleti idő inaktív részét két esetre lehet felosztani, ha:
- az alkalmazott tartózkodik munkában és készen áll a munka elvégzésére, de nem ő végzi a munkát - ez az idő munkaidőnek számít. Ilyen esetben a munkavállalót az ügyelet minden órájáért az alapbér-összetevő arányos részének, de legalább a minimális órabér összegének illetménye illeti meg. A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval az ügyeleti idő kompenzációs szabadságának biztosításában. Ebben az esetben a munkavállalót az első mondat szerinti fizetés illeti meg, és ennek az ügyeleti időnek az egy órájára egy óra kompenzációs szabadság jár. A kompenzációs szabadság igénybevételének idejére azonban a fizetés már nem tartozik rá, fizetés nélküli kompenzációs szabadság.
- az alkalmazott a megbeszélt helyen tartózkodik a munkahelyen kívül és kész munkát végezni, de nem végez munkát - ez az idő nem számít munkaidőnek. A szolgálaton kívüli ügyeleti idő inaktív részének minden órájáért a munkavállaló a minimálbér 20% -ának megfelelő kompenzációra jogosult, óránként euróban.
Példa az ügyeleti idő inaktív részének fizetésére szabadságmegegyezés nélkül:
Peter útfenntartóként dolgozik, hat eurós órabérrel. Télen hétvégén ügyeletes. A munkáltató elrendelte, hogy maradjon a munkahelyen. Nem állapodtak meg abban, hogy a munkáltató kompenzációs szabadságot biztosít Peternek az ügyeleti időre. Egy nap alatt Peter 12 óra inaktív ügyeletet végzett a munkahelyen. Cserébe az alapfizetés arányos részének megfelelő fizetés jár, azaz 72 euró (12 óra x hat euró) összegben.
Példa kompenzációs szabadság nélküli ügyeleti idő inaktív részének bérére:
Peter útfenntartóként dolgozik, hat eurós órabérrel. Télen hétvégén ügyeletes. A munkáltató elrendelte, hogy maradjon a munkahelyen. Megállapodtak az ügyeleti időre szóló pótszabadságban. Péter 12 óra inaktív ügyeletet végzett a munkahelyen. Ilyen esetben Péter az alapfizetés arányos részének (ismét 72 euró) összegű illetményre jogosult, ráadásul minden ügyeleti órára egy óra kompenzációs szabadság, azaz összesen 12 óra kompenzációs szabadság. Péternek azonban nem jár fizetés a kimerült kompenzációs szabadságért, vagyis egy adott napért nem kap fizetést. Ha Pétert a kompenzációs szabadság igénybe vételéért is kifizették, az ügyeleti teljes díjazása az ügyeleti díjazás (az alapfizetés arányának megfelelő bér) és a fizetés összege lenne. kompenzációs szabadság igénybevételéért. Ez magasabb díjat jelentene az ügyeleti időért, mint maga a munka elvégzése.
Példa a munkahelyen kívüli ügyelet inaktív részének bérére:
Adrián orvosként dolgozik egy orvosi intézményben, hétfőtől péntekig 8:00 és 16:00 óra között, normál munkaidővel. Munkáltatója azonban elrendelte, hogy minden második szombaton 8: 00-12: 00 között legyen otthon, és készen álljon a munkába, ha szükséges. Nem értettek egyet az ügyeleti idő magasabb díjazásában. Egy hónapon belül Adrián nyolc órányi inaktív ügyeletet végez a munkahelyen, amelyre Adrián a minimális órabér 20% -a jogosult, ami 2019-re 2,989 EUR/óra (ennek 20% -a 0,5978 EUR) ). Nyolc órakor ennek a munkahelyen kívüli ügyeletnek a fizetése 4,78 euró.
Az ügyeleti idő aktív része
Másrészt, ha egy alkalmazott az ügyeleti időben ténylegesen munkát végez, akkor az ügyeleti idő aktív részéről beszélünk. Ezt a kifejezést úgy kell érteni, mint amikor a munkavállaló a megrendelt vagy egyeztetett ügyeleti idő alatt munkát végez. Az ügyeleti idő így a munka tényleges teljesítésére változik. Ez az idő túlórának számít. A túlmunkáról többet olvashat a Túlóra dolgozó munkavállalók cikkében - annak feltételei és hatóköre.
Ilyen ügyeleti idő esetén a munkavállalót 25% -os fizetés és bérkedvezmény illeti meg (35% -ig terjedő kockázatos munkavégzés esetén), vagy kompenzációs szabadság igénybevételére (valamint túlmunkára).
Példa az ügyeleti idő aktív részére és annak bérére:
Peter útfenntartóként dolgozik, hat eurós órabérrel. Télen hétvégén ügyeletes. Hat órán át a munkahelyen való tartózkodása után a munkáltató telefonon felveszi vele a kapcsolatot, hogy eljöjjön a munkahelyre. Hat órába tellett, amíg befejezte a munkáját. Hazatérése után még 12 órán át folytatja az ügyeletet. Ebben az esetben a 24 órából 18 óra jelenti az ügyelet inaktív részét a munkahelyen kívül (amelyre Péter a minimális órabér legalább 20% -ának megfelelő bérre jogosult), és hat óra az aktív része az ügyeleti idő, azaz a munka teljesítménye. Peter ezért a munkáért hat euró/munkaóra fizetést, de 1,25 euró/óra munkajuttatást is fizet (a hat euró összegének 25% -a).
Az ügyeleti idő mértéke
A Munka Törvénykönyve meghatározza az ügyeleti idő körét is, vagyis azt a maximális időt, amely alatt a munkavállaló ügyeleti időt végezhet. A munkáltató egy hét alatt elrendelheti az alkalmazottat, hogy legfeljebb nyolc órán át, egy naptári évig pedig legfeljebb 100 óráig ügyeljen. Ha azonban a munkavállaló megállapodik az ügyeletben, akkor ez a tartomány túlléphető, azaz a munkavállaló megállapodást követően pl. a munkahelyen kívül is végezzen ügyeletet heti 10 óra vagy naptári év 200 óra között.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a munkahelyi ügyeleti időt munkaórákra számítják, amelyek egy héten belül korlátozottak (max. 48 óra, az egészségügyi dolgozók esetében ez heti 56 óra). Az aktív ügyeleti időt túlmunkának tekintik, amely szintén korlátozott. Ezért annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve nem korlátozza az ügyelet idejét a megállapodásban, be kell tartani a heti munkaidő és a túlmunka korlátjait.
Példa az ügyeleti idő terjedelmére:
Egy naptári évre (52 teljes naptári hét leegyszerűsítése céljából) a rendelkezésre álló munkaórák száma a 85. § A Munka Törvénykönyve 9. cikke 2496 óra (52 x 48 - a munkavállaló átlagos heti munkaideje, beleértve a túlórát is, nem haladhatja meg a 48 órát). Heti munkaidőre, pl. 52 hét alatt 37,5 óra, az alkalmazott munkaideje 1.950 óra lesz (37.5 x 52). Így évente összesen 546 munkaórát (2496 - 1950 = 546) lehet igénybe venni a túlórákra és az ügyeleti időre. Ha teljes munkaidőben (400 óra) végzett túlmunkát, a munkahelyi ügyeleti idő (a munkahelyen kívüli ügyelet nem számít munkaidőnek) évente 146 munkaórát fog növelni (ez egyeztetett ügyelet) idő, mert évente legfeljebb 100 óráig rendelhető). Lényegtelen, hogy a munkavállaló valóban a munkahelyi ügyeleti idő alatt végezte-e a munkát, vagy sem, mert függetlenül attól, hogy inaktív vagy aktív részről van szó, ez az idő beleszámít a munkaidőbe.
Aki nem tudja ellátni az ügyeletet
Az ügyeleti időt egyetlen alkalmazottal sem lehet megrendelni vagy egyeztetni. A Munka Törvénykönyve kizár bizonyos alkalmazotti csoportokat, akik nem tudják ellátni az ügyeletet. Ez körülbelül:
- fiatalkorú munkavállalók, azaz 18 év alattiak,
- vállalkozók, azaz a munkaviszonyon kívül végzett munkáról szóló megállapodás alapján munkát végző alkalmazottak - megállapodások a munkavégzésről, a hallgatók részmunkaidős munkájáról és a munkavégzésről,
- terhes nő, nő vagy három év alatti gyermeket gondozó férfi, magányos nő vagy 15 év alatti gyermeket gondozó magányos férfi - ilyen alkalmazottat a munkáltató nem rendelhet ügyeletre. Az ügyelettel kapcsolatban azonban meg lehet állapodni velük, ezért bele kell egyezniük.