tibetbe

Ha meg szeretné tudni, hogy a felszínesen álcázott kínai zaklatás milyen hatással van Tibetre, nyúljon Cchering Özer könyvéhez.

Cchering Özer költő, középpontjában a tibeti jegyzetek (Verzone, 2015) komoly, koncentrált és zárt költészet áll. Lassan és ismételten el kell olvasni. Koncentrált és tömörített írás. A zarándoklaton térképi reflexiókkal lát el bennünket, helyi neveket olvas, álmodik a nevükről. Személyes térképek átgondolása - vonalakkal és jelölőkkel, jegyzetekkel - a felfedezők zarándokainak térképein.

"Ha ezek az emberek térképeket akartak, az biztosan nem gyakorlati mutatók keresése volt, hanem inkább az érzelmekkel telített utazási jegyzeteik valamilyen kiegészítése, amelyek szövege és képei e világ csodálatos történeteit mesélik el. Valódi térképük a tiszta öröm érzése volt az emberi képzelet univerzumának végtelenségétől. ”A szerző idézi Michael Taylor Tibet: A Marco Polótól Alexander David-Néelig című könyvéből.

Fele tibeti, fele kínai

Özer jegyzeteiben gyakran figyelembe veszi az azonosságot és a hitelességet. Félig tibeti és maga kínai nő. Amikor Tibetbe érkezik, úgy érzi, hogy itt nincs otthonabb, mint a turisták vagy külföldiek, akiket vonzott ide a buddhizmus iránti érdeklődés. Tibetről alkotott képe azonban a turizmus és a hit, az arany és a talmi, a történelem és a modernség ötvözete is.

Ma is szerzetesek és apácák csoportjai utaznak Lhászán keresztül "az úgynevezett zuhanó séta útján, saját testükkel mérik az utat", másrészt egy olyan hely, amelyhez olyan nehéz volt hozzáférni - kínai uralom alatt - a legkönnyebbé vált város elérni Tibetben.

"Csengduból, Pekingből és Hszianból közvetlen járatok közlekednek, ezért csak néhány órányi repülésre van szükség az idejutáshoz. A lhasai utcán az ember ugyanúgy érzi magát, mint bármely más város a kínai hátországban ”- idézi Özer Wang Li-siung kínai írót.

Lhasa nyitott kapuval

Lhasa, amely 1950 előtt "három négyzetkilométert tett meg, mára ötvenegyre nőtt". Azt is hozzáteszi, hogy a tibeti zarándokok itt kisebbségnek számítanak, szemben a különböző "bevándorlókkal Kínából, turistákkal és kínai üzleti tisztviselőkkel, akik üzleti úton vannak".

Wang Li-siung azt mondja, hogy a múltban a lhászai zarándoklat volt a sok tibeti legnagyobb vágya, ezért nem haboztak gyakran tönkretenni az egész családot. A nyugatiak számára pedig Lhasa volt Tibet megtestesítője. Akiknek nem sikerült elérniük - az általában szokatlanul fájdalmas úton - vereséggel tértek haza, mintha még Tibetben sem lennének.

Ma azonban szerinte Lhasa nemcsak a szent város glóriáját veszíti el, hanem sok szempontból elveszítette tipikus tibeti jellegét is. "Tehát, ha valaki csak Lhasát látogatja meg, ma azt lehet mondani, hogy mintha nem is lenne Tibetben."

Tibetben a levegő ritka, mint a pókháló

Tibet mindig vonzotta a külföldieket. A 18. században egy keresztény misszionárius "különböző országok hordáit" írta le. "Voltak kínaiak, mongolok, indiánok, nepáliak, kasmírok és sötét buthanánok, és újra és újra a dzsindzsik (nyugati emberek) hatoltak ide álruhában."

Az író leírja, hogy egy lhasai teaházban találkoztak egy francia tibetológussal, aki folyékonyan és kínaiul beszél tibeti akcentussal három helyi nyelvjárást. Amikor Tibet iránti mély érdeklődéséről kérdezték, azt válaszolta: "Én ennek a világnak az embere vagyok, és világunk közös bennünk."

Tibet, a világ teteje annak ellenére vonzza a zarándokokat, hogy a levegő itt "gyér, mint a pókháló". De még így is Lhasa utcáin "nyugati szőke embereket látsz biciklivel. És úgy bicikliznek, mint senki más. Megvan a sárkány ereje és a tigris mozgékonysága, a megfelelő hajtás és könnyedén lovagolnak, amikor feneküket leemelik az ülésről, szó sem lehet alpesi betegségről. ".

A tiltott könyv állítólag tiszteleg a Dalai Láma előtt

A Tibetből származó Notes cseh kiadásának előszavában a szerző tágabb kontextusba helyezi a könyvet - először 2003-ban jelentek meg "egy liberális kínai kiadóban", az olvasók figyelmét később a hatóságok felkeltették, és így a könyvet betiltották Kínában és Tibetben.

A kínai vélemény szerint a könyv eltúlozza és szépíti a vallás pozitív hatását a társadalomban, nyíltan kifejezi szimpátiáját és tiszteletét a dalai láma iránt, és szűken nacionalista.

Az ilyen típusú ajánlások elolvasása emlékeztetheti a volt Csehszlovák Szocialista Köztársaság polgárait saját múltjukra. Díszítetlen. Valami, amit szem előtt kell tartani. A mérgezés miatt megőrzött tanúskodások és dokumentumok. Papír. A Tibetben készült külön papírnak ennek a tulajdonságának köszönhető, hogy a kolostorokban megőrizték a kiterjedt buddhista kánont tartalmazó ősi írásos dokumentumokat.

Az erősen mérgező papír nem vonzza a rovarokat vagy férgeket

"Állítólag a Steller chamaejasme nevű növény gyökeréből készül. Rostos és erősen mérgező is. A földből ásva hosszú ideig vízben kell áztatni, majd szuszpenzióvá kell őrölni és szódával elkeverve ragadós masszát képeznek, amelyet vékony rétegben visznek fel. Ezt többször megismételjük, amíg egy barnás, viszonylag durva, de puha papír meg nem hajlik. ”

Mivel azonban nem élvezi és nem vonzza a rovarokat, férgeket vagy rágcsálókat, és hosszú ideig érintetlenül tárolható, ideális szent szövegek nyomtatásához.

A feljegyzésekben a szerző gyakran gondolkodik az otthon vagy az "őshonos régió" fogalmán. Tibeti zarándoklatán azonban már nem találja annak a háznak a romját, ahol a családja eredetileg élt. Lebontották és helyébe egy állami fotóstúdió és bolt került.

Azt mondja, hogy "problémás" megosztó kínai-tibeti származásával egész életét egyfajta szűk sávban fogja egyensúlyba hozni, örök magányra kárhoztatva az embert. "Vannak, akik egyik vagy másik oldalra húzzák, másik része pedig kiszorítja az övből, nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt és eligazodni."

Annak kiderítéséhez, hogy a felszínesen álcázott kínai zaklatás milyen hatással van Tibetre, mi a különbség a mennyei temetés és az a föld között, ahol a leveleken tibeti betűkkel növő fa nő - mindenképpen érje el Cchering Özer jegyzeteit Tibetből. Tibet tiszta "láthatatlan formájában" jelenik meg.

Ideális hely egy igazi karácsony túlélésére.