cola

Amikor a fogyasztó semmit sem tud az ital történetéről, semmi szörnyűség nem történik. Ha azonban a reklámügynökségnek is vannak hiányai ebben az irányban,
ami egy márkakampányt hoz létre, nagy rendetlenség szaga lehet. Pontosan ezt sikerült előállítania a Coca-Colának tavaly a Fanta ital 75. évfordulójának megünneplésére. Megjelent egy reklámfilm, amely azt állította, hogy a Fanta-t "a régi szép időkben" hozták létre. Nos, mint kinek. A fantomot közvetlenül Hitler Németországában találták ki 1940-ben!

Az ital vészhelyzetből származott. Noha a világban már tombolt a világháború, miközben megbízható kapcsolat állt fenn az Atlanti-óceánon, a Coca-Cola szirup még mindig az Egyesült Államokból a náci Németországba utazott. Az Atlanti-óceán blokádja azonban megállította ezt az átutalást, így Max Keith, a Coca-Cola Deutschland főnökének sietve elő kellett állnia egy újabb itallal a kedvenc Coke helyére. Háború idején ráadásul csak olyan összetevőket kellett használnia, amelyeket senki sem fog hiányozni. Ezért kidolgozta a gyümölcskomponens kombinációját, amely a hulladékból képződött, miután a gyümölcsöket gyümölcslévé és tejsavóvá préselte. Ez egy sárga-zöld folyadék, amely viszont a sajt gyártásának mellékterméke. Gyorsan kitaláltak egy új italt - egy kreatív találkozón. Keith mindenkit kihívott maga elé, hogy használja fantáziáját - és így az ital nevét - Fanta.

Tekintettel arra, hogy Hitler absztinens volt, teljesen lehetséges, hogy az új német alkoholmentes termék az étkezőasztalára is kerülhet. Ezt azonban nem lehet megerősíteni. Ezenkívül a Führerről azt mondták, hogy az egészséges táplálkozás mániája, ezért egyáltalán nem kellett élveznie az ital magas cukortartalmát. Tehát Hitlert és Fantát csak néhány ironikus fotókollázs köti össze az interneten.

Hitler veresége után a háború alatt teljesen függetlenül működő Coca-Cola Deutschland gyár visszatért az amerikaiak kezébe. Átkozták az új náci italt. Amikor azonban a Pepsi versenye az 1950-es években új ízek sorozatával kezdte támadni a Coca-Cola helyzetét, amely magával ragadta a piacot, a Coca-Cola-ban egy régi németül írt receptet is leporoltak. És Fanta még 1955-ben volt.

Kofolát kettős tányéron tesztelte

Míg Hitlernek semmi köze nem volt a Fanta feltalálásához, a Kofola felállítására vonatkozó parancs a legmagasabb városokból a szocializmus alá került. Egyébként a Fante megalkotásának története meglehetősen hasonló volt. A Coca-Cola szállítását a csehszlovák piacra már nem a szövetséges hajók és az atlanti német tengeralattjárók közötti csaták akadályozták, hanem a vasfüggöny. A Coca-Cola és a Pepsi is nemkívánatos árucikk volt hazánkban, ezért az elvtársak tudományos kapacitásokat bíztak meg azzal, hogy a hazai alapanyagokból készítsenek kólát. A nyilvánosság előtt természetesen egy szót sem szóltak a "Coca-Cola cseréjéről". Elhangzott, hogy a Kofolát azért hozták létre, hogy az állami gazdaságban hatékonyan felhasználja a kávé pörköléséből származó koffeinfelesleget.

Így az italt nem egy magáncég laboratóriumában hozták létre, hanem az Országos Gyógynövénykutató Intézetben. Talán ezért nem egy ötletbörze, hanem kétéves kísérletek és előkészületek kérdése volt Zdeněk Blažek docens vezetésével. A Kofolát teljesen pártos körülmények között hozták létre, Blažek úr különféle gyógynövényeket kevert és dupla tányéron főzött saját lakásában! Végül Jaroslav Knap gyógyszerésszel együtt létrehozták a Kofo szirupot, amely még mindig az eredeti keverék alapja. Tizennégy gyógynövény- és gyümölcsösszetevőből áll.

A kommunista párt vezetése 1960-ban elégedett volt. A dolgozó emberek végül nemcsak vörös málnát és sárga limonádét, hanem egy sötét italt is vásárolhattak, amelyen nem az ördögi kapitalista Coca-Cola felirat volt, hanem egy új hazai sláger, a Kofola!

Színtelen szovjet Coca-Cola

A Coca-Cola még akkor sem habozott együttműködni Hitlerrel, amikor már egyértelmű volt, hogy teljes vérű ördög. Később azonban megpróbálta népszerűsíteni a kólát, mint olyan italt, amely energiát (véééľa, véééľa cukrot) szolgáltat a szövetségeseknek. Nemcsak amerikai, brit vagy kanadai katonákat ért el a fronton, de népszerű volt a front másik oldalán is - a Vörös Hadsereg katonái között. Népszerű volt a második világháború egyik katonai híressége - Georgy Zhukov szovjet marsall is.

Mivel azonban a második világháborút szinte azonnal felváltotta a hidegháború, a Coca-Cola nemcsak Csehszlovákiában, hanem a Szovjetunióban is tabu volt. Zsukov marsall azonban nem akarta elveszíteni kedvenc sötét italát. Ugyanakkor tudta, hogy ha valaki meglátja egy üveg vörös és fehér Coca-Cola címkével, az nagy botrányt okoz az országban. Mivel Zsukov katonai hős volt (az ő hadserege hódította meg Berlint), és elismerte a szovjetek elismerését és Amerika legfelsőbb köreinek tiszteletét, Cola-t marsallnak tervezték, hogy elkényeztesse magát és ne rontsa az ellenséges hatalmak hírnevét.

Zsukov miatt a tudósok megtalálták a módját a tipikus sötét szín eltávolítására a Coca-Coláról. Az eredeti íz megmaradt, de a folyadék tiszta volt. A jellegzetes formájú palackot egy teljesen közönségesre cserélték, és piros kupak helyett egy fehér vörös csillaggal állt elő. Hogy mennyire készült ilyen "fényes" Cola, nem tudni. De mivel Zsukov marsall a háború befejezése után három évtizeddel élt, bizony kevés volt belőle.

A kommunisták elbocsátották, majd Vineuvá tették

A hetvenes évek voltak Kofola aranykora. Két éve öt éve egyértelmű, hogy a Coca-Colával való versengés sikeres volt. A Coca-Cola és a Pepsi azonban évek óta nem csábítja el az alapvető sötét italait, hanem új gyümölcs limonádét is készít. Csehszlovákia is újdonságot akart. 1974-ben a megbízás a pezinoki Pincészetre esett. A szőlőmust alapú italt ismét összekeverte egy tudós - Ján Farkaš. Ebben a helyzetben az a pikantéria, hogy negyed évszázaddal ezelőtt a kommunisták államosították Farkaš úrhoz a modrai családi borvállalatot, majd később feleslegként elbocsátották az állami borvállalattól is…

A 70-es években azonban megragadta az esélyt és nagy sikerrel. Egy évvel az indulás után a Vinea díjat kapott a brünni Nemzetközi Élelmiszer Szalonban. Talán a dollár szimbólumok már ugrottak az elvtársakban a diákok helyett. Külföldön a Vinea új ízű volt. Ezért devizaként kezdték kínálni az USA és Kanada piacán, ahol a marketingesek hangsúlyozták bűnös eredetét, de alkoholmentes jellegét (a szlogen az Ellegance alkohol nélkül) volt. Vinea azonban kívül annyira népszerű volt, hogy nem maradt elég tartaléka a hazai piacra. Szülőföldjén, Szlovákiában az 1980-as években szűkös pult nélküli termék lett. Ezért érthetetlen, hogy ez a népszerű üdítő szinte eltűnt a 90-es években…