Nepál: Miért mennek külföldre a nepáliak, és ládában küldik haza őket?

Amikor 2017-ben ezt a cikket írtam az aktuality.sk portálnak, két és fél millió ember hagyta el Nepált jobb kereset keresése céljából. Azóta számuk újabb millióval nőtt. Állítólag a nepáliak legnépszerűbb dala a Suna Saili. Egy Katarban dolgozó fiatal nepáli nőről van szó, aki feleségére és hazájára gondol. De hányan fognak valaha hazatérni?

A halál túl hamar jött utánuk

Soha nem mondtam egy férfinak, hogy a főnököm bottal ütött meg - az egyik nepáli lány beszélgetett, amikor a nepáli Sindhupalchowka faháza előtt ültünk. Süt a nap, és nem sokkal az eső után szivárvány kandikált ki a dombok mögül. Shiza volt a neve, és egy öt hónapos kisgyermeket tartott a karjában.

Visszatért Malajziából, ahol olcsó munkaerőként dolgozott. Eredetileg bébiszitterként dolgozott, de megérkezése után az öv mögé helyezték elektromos készülékek gyártására. Szerencséje, szerencséje volt a nehézségekben. Legalább egészségesen, testben és lélekben tért vissza onnan. Közülük sokan nem szerencsések, és mentálisan és fizikailag megsemmisülten térnek vissza külföldről. Vagy halott.

A legmegbízhatóbb helyi média, a The Himalayan Times szerint átlagosan két külföldi munkavállaló - mellkasban - tér haza Nepálba naponta. Közel 6000 ember halt meg az elmúlt hét évben Nepálon kívül kilenc országban, miközben munkáját végezte. A valós számok valószínűleg sokkal magasabbak.

emberek
Chandra és Sahita Tamang egyéves fiukkal. Fiuk és két lányuk egy földcsuszamlás során haltak meg 2014-ben. Chandra kamionos, árukat szállít Kínába. Sahita külföldön is dolgozott.
Fotóforrás: Archívum Szidhupalchok közösségi szórakoztató és politikai helyszíne. Itt vettünk részt az emberkereskedelemről folytatott nyilvános vitában.
Fotó forrás: Saját archívum

Ha nem mentem volna el

Shiza 18 éves korában hagyta el szülőföldjét Nepált. Mindig arról álmodozott, hogy saját női ruházati és ékszerüzlete lesz. Egy faluban, ahol az emberek többnyire a földeken dolgoztak, és sokaknak még pénzük sem volt arra, hogy gyermekeiket iskolába küldjék, nem látta a jövőjét. Ha nem léptem volna ki a házból, megvolt volna a bolt - mondta akkor egy szomorúan egy 26 éves nő.

Nepál legnagyobb exportcikke a munkaerő, és bár a migrációs jövedelem eléri a bruttó hazai termék 30 százalékát, az országon belül 40 százalékos a munkanélküliség. A hivatalos statisztikák szerint a fent említett három és fél millió nepáli külföldön dolgozik, ami a lakosság több mint tíz százaléka.

Rajaram helyi újságíró szerint azonban a valós számok sokkal magasabbak. Népeink ezrei lépnek naponta ellenőrizhetetlenül Indiával a nyitott határon - magyarázta nekem akkor. Senkinek nincs fogalma arról, hogy mire mennek, és hogy ezek az emberek visszatérnek-e és hogyan.

Ilyen kisgyerekek is részt vettek az emberkereskedelemről folytatott nyilvános vitában. Szó esett emberi szervek értékesítéséről, prostitúcióról és drogokról.
Fotó forrás: Saját archívum

Millió ember

Különösen a fiatalok utaznak illegálisan Indián keresztül, leggyakrabban Malajziába, Szaúd-Arábiába, Katarba és Kuvaitba. Így elkerülik azokat a kormányzati korlátozásokat és a foglalkoztatás előtti ellenőrzéseket, amelyeket Nepálban hajtottak végre a fehér hús kereskedelem és a Perzsa-öböl kizsákmányolásának megfékezése érdekében.

Mindenki, aki engedéllyel külföldre utazik, jogosult egészségbiztosításra és számos előadásra a célországban végzett munkáról. Az azonban, aki illegálisan emigrál, nem kapja meg ezeket az információkat. Shiza egy bejegyzett munkaügyi ügynökség szolgáltatásait vette igénybe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkahelyen tartózkodó embereket az aláírt megállapodás szerint fogják kezelni.

Egy ügynökségben, ahol a volt főnök emberkereskedelem miatt van most börtönben, Shiza nagyon sok pénzt fizetett 2012-ben vízumért és munkavállalási engedélyért az utazáshoz. Eredetileg máshol kellett volna dolgozni, bébiszitter akart lenni. Malajziába érkezése után azonban elektronikai alkatrészeket gyártó cégbe helyezték. Megcsalták, mivel más nők és férfiak ezreit csalják nap mint nap.

Két férfi pihen a folyó mellett.
Fotóforrás: Szindhupalcsoki archívumom.
Fotóforrás: Archívum

Talán a férjemet is megverik

Egyértelmű volt, hogy Shiza szégyelli tapasztalatait, nem volt könnyű vele beszélni. Nem is akarta, hogy lefényképezzük. Nagyon hálás voltam azonban neki, hogy legalább néhány információt ki tudtunk nyerni belőle. Munkaidője reggel nyolctól este nyolcig tartott, gyakran hétvégén. Aki lassan dolgozott, vagy engedély nélkül rövid szünetet tartott a munka során, vesszőt kapott a hátára.

Talán megverik a férjemet, ki tudja - gondolta akkor Shiza. Négyéves malajziai tapasztalat, bár nehéz, pozitív hatással volt egy fiatal nepáli nőre. Ezek a férje és a gyermeke. Egy közösségi hálón ismerkedtek meg. 2016-ban, amikor a Shizével szemben ültem a bádogház előtti lépcsőn, ő még mindig Malajziában volt.

Nagyszülők unokájával a város utcáján.
Fotóforrás: Archívum

Szerződést kellett teljesítenie a céggel, különben tetemes bírságot fizetne, ha nem teljesíti a megállapodást. Kenyérkeresőként nem engedhette meg magának. Shiza azonban úgy döntött, hogy fizet neki a kizsákmányolásból való szabadulásáért, amikor megtudta, hogy terhes. Szinte minden Malajziában megtakarított pénzt, csaknem 90 000 rúpiát (majdnem 2000 eurót) keserű mosollyal hagyott az asztalán főnöke előtt. Megkönnyebbült.

Ha gyermekem valaha úgy dönt, hogy külföldre megy dolgozni, nem kényszeríteném a maradásra. Ez az élete, nem dönthetek el érte - mondta Shiza. Alig várta a napot, amikor férje munkaszerződése lejárt, és hazatért. Tehát szeretném tudni, hogy ma már együtt élnek-e Nepálban. Sajnos nincs információm róluk.

Lányok az iskolában.
Fotóforrás: Archívum Egyes iskolákban a fiúk a lányoktól külön tanulnak, egyesekben egy osztályban tanulnak.
Fotóforrás: Archívum

fehér hús

Amikor aznap elhagytuk Shizát, nekem nagyon nehéz volt. Rajaram mesélt nekünk külföldi cégek, szállodák vagy idősotthonok állásajánlatairól, amelyek főleg fiatal lányokat vonzanak. Arról is, hogyan válnak ezekből az ajánlatokból fehérhús-bolt.

Rajaram szerint a kormány 1998 óta ígér intézkedéseket az ellene való küzdelemre. Akkor jóváhagyott egy nemzeti cselekvési tervet, de ezek nem tudják megállítani az emberkereskedelmet. Egyes régiókban a különleges rendőrök az illegális ügynökségek és a csempészek ellen is küzdenek. De nincs elég közülük a vállalkozás leállításához. Húsz évvel az akcióterv elindítása után a csempészek, valamint a célországok gyakorlata megváltozott.

A Shizy közelében élő nő szoptatja a babáját. Férje szintén otthonától távol dolgozik, csak pénzt küld a családnak és ritkán megy haza.

A jobb életet kereső lányok a legkönnyebb cél számukra. India mellett, ahol az ENSZ szerint évente több mint 23 000 lányt exportálnak Nepálból, a nők az Öböl-országokban és Afrika szubszaharai térségében is utaznak. Azok a nonprofit szervezetek azonban, amelyek ezekkel a lányokkal dolgoznak ezen a területen, legfeljebb 40 000 főt mondanak. A legrosszabb esetben a tisztességes munkára vágyó lányok szexrabszolgákká váltak. Minél fiatalabb a lány, annál több pénzt kapnak a csempészek érte. A legnagyobb pénzcsomag akkor vár rájuk, amikor a lány még szűz.

A nepáli fiúk és férfiak külföldön is kizsákmányolással szembesülnek, elsősorban azért, hogy pénzt küldjenek szüleiknek és gyermekeiknek. Főleg a vidéki és a hegyvidéki térségeket érinti, ahol hiányzik a munkaerő. Bár a férfiak helyébe nők lépnek, akik így magasabb pozíciót szereznek a közösségben, de a férjek, fiak és unokák hiányát senki sem pótolja.

Nők és fiatal lányok ünneplik a női ünnepet Tij Fast Katmanduban. Ez a nap csak nekik tartozik.
Fotó forrás: Saját archívum

A szerkesztő utazása az MVRO Platformmal együttműködve zajlott a 2015-ös Európai Fejlesztési Év: Média a fejlesztésért projekt keretében az Európai Bizottság és a SlovakAid pénzügyi támogatásával.