A szlovák nyelv rövid szótára

N-vel és anélkül;
G seba D si A sa L sebe én magam, predl után. és hangsúlyosan D maga És maga

nevetek

1. jel a történet ötletgazdájával megegyező tárgy: fésülködik, tükör elé néz, megvárja magát, nehéz nap áll előtte, nem tudja megmondani;
ne vásárolj meg, vedd meg magad!

2. él. alany mn. Mark kölcsönösség, kölcsönös tevékenység: a testvérek szeretik egymást, harcolnak, féltékenyek egymásra;
egészségre vágynak, esküt tettek, össze fognak állni

3. csak D kiv. haszon al. hátrány (előnyös D): keressen egy lányt, rendezzen lakást, rendeljen nekik egy sört és egy málnát

4. csak D exc. előirányzat (privl. D); az övé: szüleit keresi, letépte az ingét

5. csak D exc. érzés (etikus D): engedje, hogy a saját útját járja, énekeljen (kedvére), élvezze a világot

● emlékezni;
legyen (teljesen) tehetetlen a) eszméletlen b) ideges, zavart;
(ismét) vitatkoznak, harcolnak és így tovább.

A. mint különálló alakformáló morféma része

1. megfordítás. kötelezettségek: a tettest átkutatják, a füvet júniusban kaszálják, a televíziót éjszakára nézik;
A szószhoz fűszert kell adni

2. neos. megfordítása. emberek alakja. sloves: reggeltől estig dolgozott, bevásárlás egy szupermarketben;
séta a jobb oldalon járni

1. mint külön szóalkotó morféma a megfordulás kialakulásához. értelmű sloves. a) feltétel al. állapotváltozások: kiteljesedni, lehűlni, dühös lenni b) a maga módján megnyilvánulni: megfeketedni, megrázni, elhalványulni c) mozogni: dobni, gurulni, viselni d) a történet megfordulása megalkotójának: adni (szolgáltatásoknak), megjelenni, megtalálni e) változatosan módosító jelentéseket. orig. igék: kitartás, elengedés, könyörgés, nyújtás f) nem szándékos cselekvés: fulladás, öngyilkosság (balesetben), bántás

2. összefüggő szóalkotási eljárás részeként. előtag: repülni, olvasni, ásni, vacsorázni, égni, beszélgetni, kelni

3. mint különálló verbális morféma (tisztán perverz igékkel): félni, nevetni, venni, tetszeni, viselni, törekedni, foglalkozni, nevetni

IV. részével. telefon hívás. (elliptikus mondatokban) a bátorítást, a cselekvésre való felhívást hangsúlyozza: gyertek ide, fiúk! kések kerülnek bele!

sabat -u m. mert a zsidók számára a hetedik, a hét szombata a szombat

szablya -e -fehér/-vak w. fegyver vágása és leszúrása, egyik oldalán pengével: éles, török ​​w.;
viselj sh-u-t, verte sh-u-t;
Sport. kerítés sh-ou;

szablya -év b. parti madár, közel a gólyához, állatkert. Recurvirostra

  • A szlovák helyesírás szabályai

    N-vel és anélkül; G sa, seba D si, seba A sa, seba L seba I mysá zá m. megfordítása.

    Sabinov ‑a m.; Sabinovčan ‑a mn. Mia m.; Sabinovčanka ‑y ‑niek ž.; sabinovsky

    szablya-fehérje/-blí ž.; szablya; šablička ‑y ‑čiek ž.

    Szlovák szótár (1959 - 1968) 1

    valami megengedett al. megerősíti, beleegyezik: az indítvány benyújtása s-hez, az állásfoglalás s-iu hivatal alá tartozik;
    val vel. szerződések;
    hivatalos p., előzetes, további p.

    megfordítható zár. személyek. (1. oldal nélkül, maga 2. oldal, maga 3. oldal, si, maga 4. oldal, sa, maga 6. oldal, maga 7. oldal)

    II. a hangsúly nélküli igék számára. Az alaknak a következő funkciói vannak:

    1. transzitív igék esetén a 4. esetben a szubjektumot képviseli;

    a. kifejezi, hogy a cselekvés ügynöke beavatkozik önmagának cselekedetébe (az élet tárgyában): a fiú mos, öltözik;
    krémmel bevont;
    a tükörben látható;
    felakasztani, megmérgezni, megfulladni;
    berúgni;
    meggyőződni valamiről;
    egészségesnek érezze magát;
    feketedik, porzik, könyörög;
    védekezni;
    Négy fal között nem lehet bezárni. (Vaj.) A fenevad hamarosan megpihen. (Neked.) Összezavarodott. (Taj.);
    megsértődni;
    [Lány] tőlem kérdez. (Jégé) Jerguš elsöpörte a vizet. (Ondr.);

    b. nem élet alany esetében spontán cselekvést, természetes tevékenységet fejez ki: víz, folyó gurul;
    Úgy esett az eső, mint egy kupac. (Dobš.);
    a notesz elveszett;
    a szív megállt;
    Gyógyultak a sebei. (Jégé) Adam megrázta a fejét. (Jégé) Megfordult a gyomra. (Jégé) Geržová asszony szíve is kinyílt. (Fogak.) A hó a lábához tapadt. (Ondr.) A sötétség átterjedt a sarkokon. (Kuk.) (Könyörgött), hogy a sziklának meg kell mozdulnia. (Dobš.)

    2. nem tranzitív igék esetén kifejezi, hogy a cselekvés szereplője a tevékenységet egy önmagán kívüli tárgyra összpontosítja (általában a 2. o.), Míg ennek az objektumnak a közvetlen közelében: megragadni, megtartani a korlátot;
    pren. ragaszkodjon a mesterségéhez, hogy a maga területén dolgozzon;
    ragaszkodni meggyőződésükhöz;
    Tudta, mit kell tennie (te.) Mit kell kezdeni;
    megszabadulni, feladni valakit al. valami;
    megérinteni valamit;
    A szél mindent elfújt, amibe csak botlott. (Ön.);
    lopást, törvénysértést követ el;
    haragudni valakire, megítélni valakire;

    3. az átmeneti igékben kölcsönösséget, kölcsönös, kölcsönös cselekvést fejez ki;

    a. minden egyes alany mn-ben. nem. ige által összefoglalt tevékenységet végez, és felváltva a cselekvés tárgya és tárgya;
    egymást, egymást: a fiúk verekednek, üldöznek, nyújtózkodnak, szemrehányások;
    a barátok átölelnek, megcsókolnak;
    a gyerekek jól tolerálják;
    barátok találkoztak (az utcán), üdvözölték egymást;
    Régóta nem láttuk egymást;
    az emberek szeretnek, gyűlölnek;
    vezetni valakivel, kezet tartani valakivel;

    b. alanynál j. nem. a történet második résztvevője a 7. esetben fejeződik ki az elöljáróval: az apa átölelte a fiát (= az apa és a fiú átölelte egymást);
    Köszöntöttem a barátomat. - Janko egy osztálytársával beszélget. -

    c. alanynál j. nem. ez a kölcsönös aktivitás ellipszis kifejezése (a partner kifejezéstelen marad): a tanuló ver, beszélget, szórakozik (tanítás közben);

    d. alanynál j. nem. a cselekvés jellemzője kifejeződik: a fiú még mindig ver, ő harcos;
    dühös gyermek haragszik;
    Ne haragudj! ne legyél bújós;

    4. intranszitív és szubjektív igék esetén kerekséget, kölcsönösséget fejez ki: összejönni, szakítani valakivel;
    konzultálni, gondolkodni, vitatkozni valakivel;
    versenyezni, beilleszkedni valakibe;
    beszélni valakivel;
    megosztani valakivel;
    az emberek futottak valahova, a madarak elrepültek;
    Nem tetszik;
    nem búcsúzhatnak;
    A vendégek lemennek a földszintre. (Kuk.)

    5. kifejezi a passzív hangot (a nyelvtani téma a cselekvés tárgya, a cselekvési tényező ki nem fejeződik): a ház épül;
    az oldatot szűrjük;
    a kérelmet elutasítják;
    üzletek nyolc órakor nyitnak;
    a könyvet olvasják;
    A találkozóra polgárokat hívnak össze. - A szülőknek ajánlott figyelniük gyermekeikre. - A munkaerőt felveszik. - Elkövetőt keresnek. - Nagyra értékelik a nagy erőfeszítéseket. - Ki kell derítenie az igazságot. - Megpróbálhatja.

    6. az ún határozatlan reflexív igék, amelyeknél a tényező nem határozható meg: A ház összeomlott. - A lövés elesett. - A baba megfulladt. - Elesett és megölte magát;
    megfulladni, megsebesülni, sztrájkolni;
    A bor elmúlt. (Taj.) Ragyog az ívből. (Jégé) A kémények füstöltek. (Ondr.)

    7. lehetővé teszi egy történet kifejezését egy általános, határozatlan al-al. elhanyagolható alany: mondják, mondják;
    valahol jól főz, jó;
    régóta megy oda;
    a vásárlás valahol olcsó, a dohányzás itt nem megengedett;
    javasolt, kérjük, hogy mutassák be ezt.;
    kiderült.;
    a munka folytatódik;
    Ismeretes, hogy kitart a mester mellett. (Zgur.) Kinek szól az engedély? (Ráz.) Addig vízzel járkálnak. acc. Ahogy a hegyet hívják, úgy hallatszik a hegyről is. acc.

    8. nem tantárgyi mondatokban lehetővé teszi a szubjektív érzések személytelen kifejezését: enni, aludni, énekelni akarok;
    jól dolgoztunk, utaztunk;
    Minél jobban élhetnénk a világon. (Fog.) Könnyű megmondani;
    kicsi volt;
    ez tetszik.;
    nekem úgy tűnt, álmodtam;
    Nem lusta semmit sem csinálni. - Lassan elhagyja az udvart, ahol boldogságot és örömet tapasztalt. (Laz.)

    9. verbális reflexív igék esetén lehetővé teszi az alany tulajdonságának cselekményét: az ing elfehéredett, a fű zöld, a hegy fekete;

    10. intenzitást és kifejező értéket ad hozzá az ige jelentéséhez: könyörgöm! - húzni, húzni, nyújtani valamivel;
    turkálni, dübörögni valamiben;
    aggódni, haragudni, haragudni valakire al. valami;
    táplálkozni valamivel;
    valamit önteni;
    megjelenni, kihúzni;

    11. a do-, na- előtagú előtagok esetén, ezekkel az előtagokkal együtt, kifejezési eszköz a nagyfokú cselekvés kifejezésére: öregségig élni;
    várom valamit;
    dolgozni valamin;
    valamit nem lehet kiszámítani;
    Nehéz odaérni;
    valamit követelni;
    pótolni, sírni, nevetni;
    beszélni;
    valamit keresni;
    beszélni, megfelelni;
    táncolni, sírni, futni;

    12. mint a szubjektumra mutató formális utótag, az ige egyik jelentésének állandó részévé válik, míg az ige jelentése és kapcsolata megváltozik (a szubjektív ige szubjektívvé válik): vágtával indul neki. (Jégé) Sírt. (Dobš.) Elindult a görbe járdákon. - Honnan jöttél? (Dobš.) Adam észrevétlenül eltűnt. (Jégé) Megáll az edények előtt. (Te.) Jerguš a csörgők harangjaira ébredt. (Ondr.) Óvakodj tőle. (Skult.) Visszatért az ekéhez. (Kuk.) Nem tehetett megrázkódni. (Kuk.) Ne haragudj! (Ondr.);
    autóval közlekedni;
    fordulat;
    mozogni (a helyéről);
    dobni valahova;
    hívni, hívni, hívni;
    olvadni;
    jel;
    Nem kavarhat a kettő között. (Kuk.);
    házasodni, házasodni, válni;

    13. egyes igéknél al. bizonyos értelemben az igék állandó formális részük (reflexív tantum): nézni, boldogulni, tenni;
    csodálkozni, rácsodálkozni valamire;
    megérinteni valamit;
    raj;
    mérkőzés;
    válaszolni;
    örülni, örülni, nevetni;
    megbántani, vétkezni;
    megtörténni;
    valami tartozik, nem tartozik;
    válni;
    félni, félni valamitől;
    vándorol;
    pályázni valamire;
    jól megy;
    imádkozik;
    sügér;
    gondoskodni valamiről;
    kérdez;
    panaszkodni valamire;
    csinálni;
    besötétedik, elsötétül, felvillan;
    ragyog;
    elpirul, elpirul;
    Vacsora volt. (Ondr.);
    szülni, megszületni;
    A hó enyhült. (Ondr.) Konopkára nézett. (Jég);
    átváltoztatni;
    tudni valamit;
    szolgáljon valakit;
    menni, menni valahova;
    valamit követelni;
    nézni valamit;
    vigyen valakit;
    hanyatlás;
    gyűjteni (sebekről);

    III. a hangsúly nélküli igék számára. Az alaknak a következő funkciói vannak:

    1. a témát a 3. o. és kijelenti, hogy valami al javára történik. egy cselekvési tényező kárára (előnyös datívum);
    magát, magának: vásároljon, rendeljen valamit;
    akarni valamit;
    vegyen valamit;
    olvasni, leírni valamit;
    Nézd mit találtam. (Kuk.) A saját hibád. (Taj.) Nem tehetek róla. - Jano kapta meg a kerekeket. (Taj.) Talál egy lányt. (Taj.) Adósságért jöttél? (Hirtelen) Ő tartja a pénzt. (Zúb.)

    2. kölcsönösséget fejez ki egymásnak, egymásnak: jó reggelt kívántak;
    a karjukba estek;
    megígérték maguknak, hűséget esküdtek;
    egyenlőek;
    egymás szemébe néznek;
    a szomszédok segítik egymást;
    Beszéltünk a benyomásainkról.

    3. kisajátítást fejez ki, zavarodottságát képviseli: megmosni a szemét, az arcát;
    tépd le a ruhádat;
    kiüt egy fogat;
    megrúgta a bokáját;
    Felrúgta a szemét. (Dobš.) A szó mellett állok. (Izzás) A gyereket az állomásra kísérik. (Kuk.)

    4. Kifejezően fejezi ki. személyes érdeklődés a történet iránt (etikai dátum): ének, fütyülés;
    sóhajt, eszik, alszik, táncol;
    Kihagytuk a Jákob vásárt, most várhatjuk Galot. (Kuk.) Egy legénycsoport várt rá egyszer. (Fog.) Biztos, hogy nem szaladnak a városba. (Taj.) Ondrej elment a vásárokra. (Kuk.) Aki elveszett, nézze meg. Tartsd ott őket (nadrág). (Kuk.) Tedd, ahogy akarod! - Csak mondd el magadnak! - Menj, ahova akarsz. - kigúnyolni valakit;

    5. az al ige állandó formális része. az ige egyik jelentése: feküdni, elképzelni;
    valamire emlékezni, valamire támaszkodni;
    Egyik sem mer. (Kuk.) Mit keresel itt, bűnös ember? (Dobš.);
    elrugaszkodni;

    IV. részecske az al határozóval. a határozói kifejezés kifejezetten ösztönzi az al tevékenységét. Mozgás: Most menj a robotokhoz. (Jes.) Fiúk, itt vagyok! (Ráz.) Szántás a faluba! (Taj.) Harcolj! (Tim.) Okos civil ruhában. (Urb.) A csapatnak! (Tat.) Nos, csak menj (Taj.) Most siess oda.

    Sába, -y nők. r. bibliai föld: Sába királynője, a bibliai királynő, akiről azt mondják, hogy szépségében és bölcsességében kiváló volt, és Salamon barátja volt;

    1. a zsidók számára a hét hetedik napja, amelyet kultusz szertartások és teljes pihenés szentesít, szombat;

    2. elavult. régi népi babonák szerint a boszorkányok és az ördögökkel boszorkányok éjszakai orgiái;

    sabatný príd. m. elavult. a zsidó szombaton: a szombat asztalán (Vaj.)

    Sabbat hozzáférés m.: val vel. asztal, w. kaftán

    1. hosszúkás alakú vágó és leszúró fegyver, általában. kissé ívelt, csak az egyik szélén van penge: éles szélesség;
    Török, damaszkuszi, saraceni, S.;
    övezni sh-u, övezni sh-ou;
    rajzolj š-u-t, vágd bele valakibe (valamibe) š-ou, kerítsd meg š-ou;
    verje meg magát;

    2. záhr. harci š. sorta bab;
    Angol š. borsó fajta;

    szablya hozzá. m.: val vel. szablyatánc;

    šablička, -y, -čiek, nár. i sablenka, -y, -niek žen. r. zdrob. kifejez.

    szablya, -y, -év nők. r. egy kis gólyához hasonló, hosszú ívelt csőrű madár;
    zool. val vel. Kéklábú macska (Recurvirostra avosetta)