A növények mozgása más funkciót tölt be, mint az állatok mozgása. Az állatok mozgással biztosítják az élelmet, a védekezést és a szaporodást. A növények mozgása különböző formákat ölthet, és például a növénynek megfelelő helyzetet biztosít a fény vagy a magok felszabadulása ellen. Ezek általában az egyes testrészek mozgásai, csak az egysejtű algák esetében mozog helyről helyre.

növénymozgások

Fizikai mozgások

Ezeket a mozdulatokat a növény elhalt részei is elvégezhetik, és lényegük a szövetekben bekövetkező fizikai változások. Például. a kúpkúpok nedvesen zárva vannak, szárazon nyitva. A nyitó és záró kúpokat higroszkópos mozgásoknak nevezzük. A mozgás azon a tényen alapul, hogy a mérleg külső oldalán lévő sejtfalak több vizet kapnak, és így a daganat belső oldalán lévő sejtfalaknál is jobban megduzzadnak. Ezután a kúp bezárul. Amikor a kúp megszárad, a külső részek gyorsabban veszítik el a vizet, mint a belső rész, és a kúp kinyílik. A fizikai mozgás másik típusa az összetartó mozgás. Ilyen módon pl. a kidobott spórák elhalványulnak a spóráktól.

A spórák hátoldalán egy sejtsor található, amelyet gyűrűnek hívnak. Külső faluk vékony falú, belsőjük pedig érdes. Ezeknek a mozgásoknak a mechanizmusa a sejten belüli vízmolekulák nagy kohézióján alapszik. A víz tapad a membránra. Amikor a víz elpárolog (a spóra kiszárad), akkor a sejtfalat befelé húzza, különösen elvékonyodott területeken. A fal addig ömlik, amíg hevesen meg nem szakad és spórákat szór.

Létfontosságú mozgások

Ezek a mozgások a növény élő részeiben és egyes sejtekben az egész testben zajlanak. Mozgásszervi mozdulatok A mozdonymozgások - taxik - helyről-másikra történő mozgások.

Így mozognak pl. ostor segítségével vörösszemű. A geotaxia gravitációt, fototaxi fényt, termotoxi hőt és kemotaxi kémiai ingereket indukál. Ha a mozgás az azt kiváltó ingerre irányul, akkor pozitív taxiról beszélünk, ha negatív taxi ingeréről. Például. a vörös szem mozgása a fény mögött pozitív fototaxia, a hím ivarsejt mozgása a női ivarsejthez pozitív kemotaxis. Hajlító mozdulatok A hajlító mozgások (hajlítások) az egyes testrészek mozgásai.

Számos típus létezik: spontán reakciótropizmusok fordulnak elő

Spontán (autonóm) mozgások

csak belső okokból merülnek fel a külső ingerek közvetlen befolyása nélkül. Ők pl. növekedési mozgások, amikor egy növekvő növény szára megfordul és leng. Ezek a mozgások megváltoztatják a fitohormonok tartalmát a növekvő növény oldalán.

Irritáció okozta hajlítások - reakciómozgások valamilyen külső irritációra reagálva keletkeznek. Ha az irritáció egy irányba irányul, akkor tropizmusokról beszélünk, pl. geotropizmus, fototropizmus, termotropizmus, kemotropizmus, hidrotropizmus, tigmotropizmus (testtel egyirányú érintkezés okozta hajlítás - mászó növények indái).

A növények pozitív fototróp szervei a levelek és a szárak, a negatív fototrópok egyes növények gyökerei (mustár). A legtöbb növényben a gyökerek nem reagálnak a fényre. A gyökerek pozitívan geotrópok, és fordítva, a szárak negatívan geotrópok. Ha a növény hajlítását okozó irritációnak nincs iránya, akkor körirányú, diffúz, azaz nem orientált, körvonalakról beszélünk. Kiválthatja pl. hőmérsékletváltozás - termonasztia, a fényintenzitás változása (elsötétedés) - fotonasztia, a növény testének megrázása - seismonastia.