Az endometriózis okai, tünetei és kezelése.

endometriózis gócainak

2004. március 5., 21:57 (frissítve 2018. február 19., 14:00 órakor) Primar.sme.sk

Az endometriózis az egyik olyan betegség, amely a fogamzóképes nőket érinti.

A betegségben a méh nyálkahártyájának lerakódásai vagy a méh más szöveteiben, például az izomban, vagy a méh üregén kívül helyezkednek el. Jelen lehetnek a petevezetékben, a petefészekben vagy a test más szerveiben.

A kimozdult méhszövet részt vesz a méh normális ciklikus változásaiban, ezért nehézségeket okoz, különösen a menstruáció során. Az endometriózis fő tünete a fájdalmas menstruációs vérzés.

Egyéb nehézségek, mint például a derékfájás, a fájdalmas közösülés, a medencefenék fájdalma, valamint a vér jelenléte a székletben vagy a vizeletben attól függ, hogy mely szervek találhatók a kimozdult méhszövetek.

A tünetek a nő hormonális ciklusához kapcsolódnak, és általában a menopauza elérésekor eltűnnek. Különféle elméleteket vizsgálnak felül a betegség okaként. A kezelés többnyire az endometriózis gócainak műtéti eltávolításából áll, amelyet a hormonális ciklus gyógyszerblokkolása kísér.

Mi az endometriózis

A méh legbelső rétege, az endometrium egy nő hormonális ciklusán megy keresztül, amelyet körülbelül 28 naponta ismételnek meg. Az endometrium női hormonok, például ösztrogének és progeszteron hatására alakul ki. Biztosítania kell a megtermékenyített petesejt fészkelését a terhesség alatt.

Ha a petesejt az ovuláció után nem megtermékenyül, az endometrium megszűnik menstruációs vérzéssel. Azonnal új ciklusban kezdődik a méh nyálkahártyájának felépítése.

Az endometrium kifejezés a méh belsejében lévő nyálkahártyáról görögből származik, és a méterből (méh) és az endo (belülről) áll. A méh szót a 16. század óta használják, és az ó-felső-német gibberan-ból származik, jelentése: "szülni, szülni, szülni. A méh kifejezés - a méh latin eredetű, jelentése "has, anyaméh".

Az endometriózis pedig a méh nyálkahártyájának (endometrium) jelenlétére utal más szövetekben. Megjelenhet a méh izomában, vagy a méh üregén kívül a test különböző szerveiben. Az elmozdult szövet képes működni és normális méhnyálkahártyaként vesz részt a menstruációs ciklusban.

Attól függően, hogy hol helyezkedik el a méh nyálkahártyája, különbséget tesznek a belső (belső) és a külső (külső) endometriózis között.

Az endometriosis interna uteri esetében az endometriózis gócai a méh belsejében helyezkednek el az endometriumtól eltérő rétegekben, például a méh izomzatában.

Az endometriosis externa uteri-ban viszont a gócok a méhen kívül jelennek meg más szervekben. Elvileg minden szervben előfordulhatnak. Leggyakrabban azonban a méh közvetlen közelében, a kismedence szerveiben fordulnak elő, például a petevezetékben és a petefészkekben, illetve a bél és a méh hátsó része közötti hasüregben (Douglas-tér).

Az endometriózis nagyon súlyos fájdalommal társulhat, sőt bélelzáródáshoz vezethet.

Az endometriózis okai

Különféle elméletek léteznek az endometriózis kialakulására. Például a múltban megbeszélték, hogy az endometriózis gócai más típusú szövetből történő transzformációval, úgynevezett metapláziával jönnek létre.

Más elméletek az endometrium sejtjeinek a méhből történő bevezetésén alapulnak a véren vagy a nyirokereken keresztül, például a tüdőbe.

Manapság az úgynevezett retrográd menstruációt az endometriózis lerakódások kialakulásának másik fontos tényezőjének tekintik. Ebben az esetben a menstruációs vérzésről úgy gondolják, hogy az endometrium sejtjei elterelődnek a méhből, például a petevezetékbe.

Különösen az immunológiai folyamatok tűnnek döntő fontosságúnak az endometrium sejtek méhen kívüli lerakódása szempontjából. Azt mondják, hogy a bevitt sejtek csak akkor nőhetnek más szervekbe, ha az immunrendszer túlterhelt vagy nem működik eléggé. Az endometriózis kialakulásának pontos folyamata azonban még nem ismert.

Endometriózis előfordulása

Habár az endometriózis világméretű betegség, annak előfordulására vonatkozóan nincsenek nemzeti vagy globális adatok. Azonban az endometriózis az összes nőgyógyászati ​​műtét körülbelül 10-25 százalékában fordul elő.

Pontos adatok a betegség előfordulásáról nem állnak rendelkezésre, mert sok érintett nőnek nincsenek problémái, és a betegség nem jelenik meg.

Az endometriózis valószínűsége az életkorral a menopauza kezdetéig növekszik, majd gyorsan csökken. A diagnózist általában 20 és 40 éves kor között állapítják meg.

Az endometriózist kísérő tünetek

Az endometriózis okozta nehézségek a nő hormonális ciklusához kapcsolódnak, ezért a menopauza kezdetével megszűnnek.

A betegség súlyosságának mértéke és a nehézségek intenzitása nem feltétlenül függ össze. Az érintettek fele tipikus tünetektől mentes. A felmerült nehézségek elsősorban az endometriózis elváltozásának helyétől függenek.

A fő tünet a fájdalmas menstruációs vérzés (dysmenorrhoea). A fájdalom nem sokkal a menstruációs vérzés kezdete előtt kezdődik, és a vérzés első két napján fokozódik. Bizonyos körülmények között olyan súlyosak, hogy a betegek manapság továbbra sem tudnak dolgozni.

Néha a fájdalom hosszú ideig fennáll, vagy a ciklustól függetlenül jelentkezik. Úgy gondolják, hogy ezt a tartós fájdalmat a szövet károsodása okozza, amelyben az endometriózis lerakódások találhatók. Különösen olyan helyeken, ahol a vér anatómiai okokból nem tud kifolyni, az ismételt vérzés irritációt okoz.

Az endometriózis lerakódása, amely a bél és a méh közötti hasüregben fekszik, keresztfájáshoz és fájdalomhoz vezet a nemi aktus során.

Egy másik fontos tünet a menstruációs vérzés rendellenességei. A betegek gyakran panaszkodnak vérzésre és foltosodásra. Ha az endometriózis lerakódásai a méhizom rétegében helyezkednek el, a menstruációs vérzés súlyos és általában hosszú ideig tart.

További kevésbé gyakori problémák a vér a vizeletben és a vizelési nehézségek a hólyag endometriózisában. Vérrögök a székletben és ürítési rendellenességek fordulhatnak elő a végbél endometriózisában. Ezenkívül előfordulhat bélelzáródás.

Terhesség alatt a nehézségek általában enyhülnek vagy teljesen megszűnnek, mert a menstruációs vérzés leáll. Szülés után azonban általában azonnal visszatérnek.

Lehetséges szövődmények

Az endometriózis elváltozásainak ismételt vérzése olyan helyeken, ahol a vér nehezen ürülhet ki, állandó szöveti irritációhoz vezet.

Az eredmény adhézió és hegesedés lehet, ami súlyos fájdalomhoz és a szervek működésének korlátozásához vezet. Például a ciszták a petevezetékekben az endometriózis gócain képződnek, amelyeket a tárolt vér színének megfelelően csokoládé cisztának nevezünk. A hegesedési folyamatok szűkületet okozhatnak a petevezetékekben.

Az endometriózis gyakori szövődménye a meddőség, vagyis a sterilitás. Egyrészt valószínűleg a terhesség szempontjából fontos szervek, például a petevezeték és a petefészek növekedése és hegesedése. Másrészt úgy gondolják, hogy az immunológiai folyamatok okozzák az endometriózist.

Az endometriózis célzott és időben történő kezelése megszüntetheti a sterilitást.

Az endometriózis diagnózisa

Az endometriózis fennállásának első jelei a betegek tüneteinek leírásából származnak.

A menstruációs vérzés során jelentkező súlyos fájdalom, amely felnőttkorban jelentkezik, jellemző az endometriózisra. Másodlagos dysmenorrhoea-nak nevezik őket, ellentétben az úgynevezett primer dysmenorrhoea-val, amely már az első menstruációs vérzés utáni első hónapokban jelentkezik, és nem kapcsolódik a beteg szervelváltozásokhoz.

A fájdalom súlyosságának mértéke és a betegség mértéke között azonban nincs összefüggés.

Nőgyógyászati ​​vizsgálaton az endometriózis gócai láthatók a hüvelyben és a méhnyakban. A petefészek endometriózis esetén ezek általában megnagyobbodnak, és láthatóan tapintható noduláris változásoknak vannak kitéve.

Képalkotó módszereket, például ultrahangot vagy számítógépes tomográfiát szoktak használni a szervi változások mértékének meghatározására.

A diagnózist laparoszkópiával igazoljuk egyidejű szövetmintavétellel (biopszia), amelyet ezután mikroszkóposan értékelünk.

Hogyan kezelik az endometriózist

Az endometriózis kezelése az endometriózis mértéke és helye, illetve a beteg kora és gyermek iránti vágya szerint orientált.

Elvileg mind a műtéti, mind a gyógyszeres kezelés lehetséges, és sok esetben mindkét módszert kombinálják.

Sebészeti kezelés

A műtét a leghatékonyabb terápia. Az endometriózis gócok méretétől és helyétől függően különböző műtéti technikák állnak rendelkezésre.

Az endometriózis lerakódásait, amelyek a hüvelyen keresztül érhetők el, a nőgyógyász közvetlenül kivághatja (kivágás). A hasi téren belüli kisebb elváltozásokat lézerrel működtetik laparoszkópia alatt, vagy elektroszebészetileg szklerotizálják.

A laparoszkópia során végzett műtéti eltávolítás minimálisan invazív technikával (úgynevezett "kulcslyuk-műtét") szintén bebizonyosodott, hogy hatékony módszer az endometriózis gócainak eltávolítására.

Nagy vagy kedvezőtlen csapágyak esetén hasi bemetszésre van szükség.

Ilyen esetekben, vagy ha a nő már nem vágyik gyermekre, néha ajánlott a petefészkek teljes eltávolítása a beteg hormonális ciklusának és ezzel az endometriózis kísérő tüneteinek leállítására.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelést gyakran kiegészítő kezelésként alkalmazzák a műtét előtt vagy után. Lehetséges azonban önálló terápiaként is.

A cél a hormonális ciklus blokkolása, az endometriózis gócainak visszafejlődésével. Ezért ösztrogének és progesztogének kombinációit alkalmazzák. A gyógyszereket általában több mint hat hónapig kell szedni.

Jó eredményeket lehet elérni kisebb endometriózis gócokkal. Sok esetben azonban számos kellemetlen mellékhatáshoz vezetnek, például súlygyarapodáshoz, fáradtsághoz, álmatlansághoz, hangulatváltozásokhoz és kipiruláshoz.

Ezenkívül a legtöbb gyógyszer a betegség megismétlődésének nagy gyakorisága. A különálló gyógyszeres kezelés utáni első két évben ez általában 15 és 35 százalék között van.

Prognózis és megelőzés

Az endometriózis gócok teljes eltávolításával járó műveletek általában nagyon sikeresek, és sok esetben a tünetek eltávolításához vezetnek.

Az endometriózis következtében steril betegeknél körülbelül felüknek lehet vágya a gyermek iránt.

Különösen az exkluzív gyógyszeres kezelés után jelentős a betegség megismétlődésének kockázata. Csak a petefészkek teljes eltávolítása vagy a menopauza átmenete a menstruációs vérzés végével nyújt bizonyos védelmet az ismétlődés ellen.

Az olyan megelőző intézkedések, mint az endometriózis elleni védelem, nem ismertek.