érdemes

Az agyról is gondoskodni kell. A tudósok szerint állapotát az étrend is befolyásolja.

Ételek, amelyek jót tesznek az agynak

1 | Leveles zöldségek

A Neurology folyóiratban szereplő tanulmány szerint a zöld leveles zöldségek az ifjúság elixírjévé válhatnak az agy számára. A kognitív képességek az életkorral természetesen csökkennek. A chicagói Rush Medical Center kutatói azonban azt állítják, hogy az agy öregedése lelassítható. Napi legalább egy adag zöld leveles zöldség segíthet. A leveles zöldségek antioxidánsokat tartalmaznak, beleértve a béta-karotint és a folátot (B9-vitamin), valamint gazdag K-vitaminban is, amelyre szükség van az agysejtek membránjainak kialakításához.

2 | Zöldségek

Számos flavonoidot és vitamint tartalmaz, például E-vitamint és B9-vitamint (folát). Egy 2012-es tanulmányban az Alzheimer-kórban szenvedő és magasabb foláttartalmú nőknél kevesebb volt a demencia tünete. A zöldségekben gazdag antioxidánsok is találhatók, amelyek eltávolítják a méreganyagokat az idegrendszerből, így segítik az emlékezet védelmét és helyreállítását. Az antioxidánsok lassítják a szabad gyökök képződését is, hozzájárulva ezzel a kognitív funkciók javulásához, mint pl. memória, ítélőképesség vagy dedukció, vagy motorikus készségek.

3 | Bogyók

Egy több mint 16 000 felnőttből álló 20 éves vizsgálat során a legkisebb kognitív hanyatlási arány azok között volt, akik a legtöbb áfonyát és epret ették. A kutatók ezeket az eredményeket a gyümölcsök magas flavonoidtartalmának tulajdonítják, amelyek erősítik az idegsejtek közötti kapcsolatokat és megkönnyítik kommunikációjukat.

4 | Diófélék

A mandulában magas az E-vitamin, egy antioxidáns, amely felszívja az agysejteket körülvevő káros szabad gyököket, míg a dió gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavakat tartalmaz. Ezek lehetővé teszik az idegsejtek közötti kommunikációt, megkönnyítik a jó érzéseket kiváltó neurotranszmitterek, például dopamin és szerotonin bejutását a sejtbe és a sejtből, valamint támogatják a memóriát és a gondolkodást. Rendszeres fogyasztásuk az idegrendszer különféle rendellenességei, például demencia vagy Alzheimer-kór esetén ajánlott.

5. | Gabonafélék

A barna rizs, a zab, a hajdina, az amarant, a tönköly, a quinoa, a búza és mások magas magnéziumtartalommal rendelkeznek, ami segíti az agysejtek energiafelhasználását.

6. | Hüvelyesek

A hüvelyesek gazdag fehérjékben, amelyek felelősek az idegsejtek és a neurotranszmitterek fejlődéséért, míg a vas felelős az idegsejtek oxigénellátásáért. Együtt javítják az intellektuális állóképességet, a koncentrációt, a mentális frissességet. A bab és a csicseriborsó egyaránt gazdag magnéziumban, ami segíti az agysejtek energiafelhasználását.

7. | Olivaolaj

Nagyon sok egészséges zsírt és polifenolt tartalmaz, és küzd a szervezet gyulladásával, amely megakadályozhatja a koncentrációt vagy akár migrénhez is vezethet. A kutatók közel 450 férfit és nőt követtek nyomon, akiknek átlagos életkora 67 év volt. Négy évig alacsony zsírtartalmú vagy mediterrán stílusú étrendet fogyasztottak, dióval és egy liter extra szűz olívaolajjal. Ezen időszak elején és végén tesztelték hosszú és rövid távú memóriájukat és egyéb kognitív képességeiket. Az étrendben a jó zsírok alacsony tartalma az agy működésének csökkenését okozta, míg a mediterrán étrend éppen ellenkezőleg. Az olívaolaj polifenolokat is tartalmaz, amelyek megvédhetnek a demenciához vezető belső folyamatoktól. Az ajánlott napi adag napi három evőkanál extra szűz olívaolaj.

8. | Baromfi

A baromfi kolinban és B-vitaminban gazdag, ami fontos az agy fejlődése szempontjából, és egy 2019-es tanulmány szerint védelmet nyújthat a demencia ellen. A kolinról kiderült, hogy a későbbi életben befolyásolja az optimális agyfejlődést, tehát a kognitív funkciókat. A szervezet kolinhiányának első jelei a koncentrálóképesség romlása, feledékenység vagy fejfájás.

9. | A hal

A hal kiváló omega-3 zsírforrás, amely csökkenti a gyulladást. Martha Clare Morris és munkatársai által a chicagói Rush Medical Centerben megjelent új tanulmány 554 chicagói lakosra összpontosított, akik részt vettek egy tízéves tanulmányban. Haláluk után a kutatók boncolást végeztek, hogy közvetlenül az agyba keressék a fiziológiai változásokat, például a neurit plakkokat, ún. Alzheimer-tábla. A plakkok területén neurodegeneráció, neuronhalál és gyulladás lép fel. A kutatók egy kérdőív adatait használták fel, amelyeket életük során minden embertől gyűjtöttek. Az emberek rögzítették, hány halat ettek. Megállapították, hogy azoknál az embereknél, akik hetente legalább egyszer ettek tenger gyümölcseit és halakat, az Alzheimer-kór három különböző élettani tünete alacsonyabb volt, de csak az APOE ε4 néven ismert genetikai markerrel rendelkező embereknél, ami önmagában megnövekedett kockázatot jelent az Alzheimer-kórra. A vizsgálatban részt vevő emberek egyike sem szenvedett demenciában, amikor először regisztrálták magukat 1997-ben. A halfogyasztás tehát úgy tűnik, hogy ellensúlyozza ennek a káros genetikai mutációnak a hatásait.

10. | Bor

Paul Schimmel professzor, a kaliforniai Scripps Kutató Intézet kutatása kimutatta, hogy a vörösborban található szerves vegyület, a resveratrol aktivál egy kémiai utat, amely segít csökkenteni az agysejtekben a stresszt és a DNS károsodást, amely egyébként öregedéshez és különféle betegségekhez vezetne. A Rochesteri Egyetem Orvosi Központjának 2018-as tanulmánya azt találta, hogy az alkalmi borfogyasztás csökkentheti az agy gyulladását és elősegítheti a méreganyagok eltávolítását, beleértve a súlyos agybetegségekkel járó toxinokat is. A Johns Hopkins Medicine kutatás azt mutatja, hogy a vörösbor segít megvédeni az agyat a stroke után bekövetkező károsodásoktól.