A fekélyes vastagbélgyulladás a vastagbél krónikus, egész életen át tartó gyulladásos betegsége. Tudjon meg többet a tüneteiről, diagnózisáról és kezeléséről a MUDr cikkében. Anna Krajčovičová-Gojdičová, PhD.

fekélyes

Colitis ulcerosa a vastagbél krónikus, egész életen át tartó gyulladásos betegsége, fellángolási időszakokkal (visszaesés) és a pihenőidő, amikor a beteg tünetmentes (remisszió). A gyulladást a vastagbél fekélyei jellemzik, amelyeket a bélbélés károsodása és az alatta lévő szövet expozíciója okoz.

Pontos ok a fekélyes vastagbélgyulladást még nem sikerült teljesen tisztázni, várhatóan számos olyan tényező összefoglalása várható, amely genetikailag hajlamos egyéneknél a bél károsodott immunválaszához vezet a vastagbél gyulladásának kiváltásával.

A leggyakrabban tünet A fekélyes vastagbélgyulladás hasmenés, gyakran a vér és a nyálka keverékével, a folyamatban lévő gyulladás intenzitásától függően. A hasmenést gyakran fájdalmas székletvágy kíséri, amely ürítés után általában alábbhagy. Ezenkívül a betegség súlyosabb formáit általában megnövekedett hőmérséklet vagy akár láz is kíséri (38 ° C felett). A betegség legsúlyosabb formája az ún. fulmináns fekélyes vastagbélgyulladás, tartós hasmenés jellemzi kiterjedt vérzéssel, lázzal, vérszegénységgel és a belső környezet megzavarásával. Ez az állapot sürgős kórházi felvételt és intenzív infúziós terápiát igényel. Megkülönböztetünk a vastagbél érintettségének mértéke szerint proktitis (csak a vastagbél végét érinti 10-15 cm-es tartományban), bal vastagbélgyulladás (a vastagbél bal felének érintettsége) a pancolitis (az egész vastagbél bevonása). A járvány kitörési fázisaiban a betegség súlyos fáradtsággal, depresszióra és vérszegénységre való hajlammal járhat.

Ha colitis ulcerosa gyanúja merül fel, kolonoszkópiát, vért és ürüléket jeleznek. Kolonoszkópia megbízhatóan meghatározhatja a gyulladásos változások jelenlétét és mértékét a nyálkahártyában, lehetőség van egy kis nyálkahártya-mintát venni szövettani vizsgálatra a vastagbél nyálkahártyájának akut vagy krónikus gyulladásának egyéb formái (fertőző vagy ischaemiás ok, Crohn-kór és mások). Vizsgálatot alkalmaznak a fekélyes vastagbélgyulladás aktivitásának monitorozására kalprotektin a székletben. A pozitív érték a gyulladás jelenlétét jelenti a bélben, míg a negatív érték nagy pontossággal kiküszöböli a gyulladást. A betegség aktivitását azonban klinikai és endoszkópos alapon is értékelni kell indexek (életminőségi kérdőívek, betegségtevékenységek, endoszkópos leletek).

Kezelés A fekélyes vastagbélgyulladás a betegség mértékétől és aktivitásától függ. A gyulladásos reakció elnyomásából áll mezalazint, kortikoszteroidokat, azatioprint és ún. biológiai kezelés. A betegség enyhe formáit a gyulladás mértékének megfelelően kezeljük mezalazint tartalmazó készítményekkel. A mesalazin tablettákat mérsékelt vagy súlyos aktivitású vastagbélgyulladás kezelésére használják, és általában kortikoszteroidokra van szükség. Az UC közepes és súlyos formáinak magas visszatérési aránya miatt a legtöbb esetben javallt fenntartó immunszuppresszív terápia (azatioprin, biológiai terápia). Ezt általában akkor jelzik, ha a betegség a kortikoszteroid-kezelés abbahagyása után ismét fellángol. Jelenleg a biológiai kezelést az immunszuppresszív terápia nagyon hatékony formájának tekintik.

Nál nél biológiai kezelés a betegek mintegy kétharmada hosszú távon kielégítő remissziót ér el, és nincsenek nehézségeik. Egy adott gyógyszerre vonatkozó döntés a páciens preferenciáitól (külön injekciók vagy infúziók a központban) és számos klinikai körülménytől függ, amelyet a kezelőorvosnak értékelnie kell (allergia a készítmény összetevőjére, a beteg egyéb betegségei). A biológiai gyógyszereket a beteg egészségbiztosítója szakosodott orvos javaslata alapján hagyja jóvá.

Sebészeti kezelés csak a gyógyszeres kezelés sikertelensége után javallt. Jelenleg a legtöbb beteg hosszú távú remissziót ér el megfelelő gyógyszerekkel, és a betegek életminősége összehasonlítható az egészséges populációval. Az immunszuppresszív terápia korszaka előtt a betegek legfeljebb felét meg kellett műteni a diagnózist követő első 5 évben.

Ezért a hosszú távú gondozás középpontjában a a súlyos szövődmények megelőzése például vastagbélrák, csontvékonyodás (csontritkulás), a hosszú távú kortikoszteroid kezelés szövődményei (cukorbetegség, magas vérnyomás, szürkehályog), a lehetséges fertőzések megelőzése és alapos kezelése.