A szlovák nyelv rövid szótára
2. szállássz. mn. telefon hívás. gondolkodás, szemlélődés, gondolkodás, vélemény eredménye: r-y adása, séta valakinek r-y után
● elveszti r. hagyja abba az érvelést;
→ jön r.;
beteg legyen r. choroidalis;
járni, mint egy r-u, akit megfosztanak a vakmerő cselekedettől;
valakit eljuttatni az r-u-hoz, hogy megfelelően irányítsa cselekedeteit;
kap r. bölcsnek lenni, komolynak lenni;
(nem) van r. (nem) ésszerű;
elkap, vesz, vesz r. maroknyi intenzíven gondolkodni;
→ mozgassa az r-t;
az egészséges r ellen indokolatlanul cselekedni;
→ jöttem r.;
r. nem tudja megérteni;
r-yeket húzni valakitől, hogy felvegye;
tölcsér öntsön r. (a fejéhez) a) tanítani b) tanácsolni a tudatlanokat;
kifejez mit r. takarít? a) nem gondolkodik józanul b) lélek jeleit mutatja. betegségek;
1. hogy megbüntesse az értelmet, valaminek az értelmét: r. po) szlovák, (po) német;
ner-m, mit mondasz;
ner. egy szót sem
2. hogy legyen valakinek valami megértő, megértő: r. egy vicc;
a felesége nem ismerte, ezért szakítottak
3. megérteni (mit), megérteni (mit, mihez) szakértő lenni valamiben, tudni valamit: r. autók, futball;
r. politikával, politikába
4. megérteni, gondolkodni valamiről egy bizonyos módon, érteni: mit (alatt) jelent r-te? mindegyik jelszó r-l másképp
5. megérteni, hogy megegyezzenek a véleményekben, hobbikban, hogy legyen megértésük valakivel kapcsolatban: testvérek, akkor jók, ha pártiak, ha a lakossággal vagytok
● → néma (gyermek) vagy saját, hogy ner-ie legyen;
r-ie (magától értetődő) meggyőződésről van szó;
kifejez r. hogy megértsen valami olyasmit, mint a sört
ésszerűen: r. viselkedni, r. menedzselni;
1. Ésszerűség szerint cselekedni, bölcsen, bölcsen alkalmazni az értelmet: r. ember, r-é gyermek
2. racionális érvelés alapján, annak alapján: r-é szavak, r-á beszéd, r. javaslat, r-á tanács;
szellemi: r-é tulajdonságok, r-á oktatás, r-é ismeretek;
- mit, micsoda alatt) megérteni, valamiről bizonyos módon gondolkodni, valamit jelenteni: A férje megértette, hogy ha előbb meghal, nem kap vitorlát. (Taj.) A nemzetiségi szlovákok nem tudtak mást, csak szlovákot. (Vaj.) Mit értesz alatt (alatt)? - Ez a szó nem azt jelenti, ami általában van. (A. Mat.)
5. (mit) (a nem akarni igével kapcsolatban) figyelmen kívül hagyni, valamit nem tudomásul venni, valamivel nem érteni egyet: Az orvos nem akarta megérteni könyörgését. (Tim.) Harcolok egy darab kenyérért, és nem akarod megérteni. (Rozs.)
1. Valamit megértenek (gyakran magával a kifejezéssel együtt) magától értetődő, egyértelmű: Világos: Megértik, hogy mindenki szeme rá van kötve. (Šolt.) Végül is magától értetődik, hogy azt tesszük, ami a mi erőnk. (Jégé) Természetesen (hogy festeni fog) olajat. (Vaj.)
2. hívás. (mire, mire) szakértő lenni valamiben, szakértő, tudni valamit: r. zene, irodalom, főzés, földművelés;
r. a politikába;
Megértette az asztalosmunkát és egy kis kovácsmunkát. (Taj.) Nem ért semmit. (Jil.)● pl. r. valamire (valamibe), mint a liba a sörbe, mint a kecske petrezselyem, mint a tehén szerecsendió, hogy egyáltalán ne értsen semmit, ne tudjon semmit;
3. kissé elavult. (kivel és nem közvetlenül.) megegyezni valakivel véleményben, hobbiban stb., valakivel jól kijönni, megérteni egymást: Számomra úgy tűnik, hogy a lányod megérti Levickýt. (Cal.) Az esküvő után nem értették meg egymást. (Taj.) Jól megértettük egymást. (Švant.)
|| megérteni (kivel) megegyezni valakivel véleményben, hobbiban stb., jól kijönni: Az öreg jól kijött Vendellel. (Jil.) A katonák kijöttek a lakossággal. (Tomasc.)
közember és egy ember. r. kifejez aki szereti a mélységet, gondolkodik, szokás. feleslegesen és öncélúan, aki érti, kavarog, mudrlant;
józan ész, -és közép. üres ásás, sár
1. bölcsen alkalmazza az egyensúlyt, az értelmet, az ésszerű viselkedést: r. ember, r. gazda, r-é gyermek, r-á lény, személy, r. teremtmény;
2. bölcs egyensúly alapján, bölcs egyensúly alapján: r-é szó, r-é okok, r. ítélet;
r-á életvezetés;
r. terv, ötlet, r-á tanács;
Ez ésszerű beszéd (Kuk.) Helyes, testhezálló, megfelelő;ésszerűség, nők. r. annak minősége, aki ésszerű: Tudjuk, hogy az ok nem kizárólag a férfiakhoz kötődik. (Solt.)