Rövid leírás

1 MENDEL EGYETEM BRNO-ban AGRIOMIKA KAR BACHELOR TÉZISEK BRNO 2012 WEISER TIBOR2 M.

bachelor

Leírás

MENDEL EGYETEM BRNO-ban AGRONOMY KAR

Brünni Mendeli Egyetem Mezőgazdasági Kar Állattani, Halászati, Hidrobiológiai és Méhészeti Tanszék

Különböző takarmányalkalmazások hatásának értékelése a közönséges ponty (Cyprinus carpio L.) tótenyésztésében. Szakdolgozat

Vezető: doc. Dr. Ing. Jan Mareš.

Felkészítő: Weiser Tibor

NYILATKOZAT Nyilatkozom, hogy diplomamunkát készítettem a "Különböző takarmányalkalmazások hatásának értékelése a közönséges ponty (Cyprinus carpio L.) tótenyésztésében" témában. "Önállóan dolgoztam ki, és csak azokat a forrásokat használtam fel, amelyeket idézek és felsorolok a mellékelt irodalomjegyzék. Az alapképzés iskolai munka, és kereskedelmi célokra csak az alapszakdolgozat témavezetője és a brünni Mendel Egyetem Mezőgazdasági Karának dékánjának hozzájárulásával használható fel. …………………………… aláírás ………………

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ily módon elsősorban a családomnak szeretnék köszönetet mondani, amiért támogatták és lehetővé tették számukra a brünni Mendel Egyetemen történő tanulmányokat. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az alapdolgozat témavezetőjének doc. Dr. Ing. Jan Mareš szakmai útmutatásért és értékes tanácsokért az alapdolgozat elkészítésében. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani minden barátomnak és a brünni Mendel Egyetem Halászati ​​és Hidrobiológiai Tanszékének dolgozóinak odaadásukért és segítségükért az alapszakdolgozat megvalósításában. Az alapszakdolgozat az 1. sz. Kutatási terv támogatásával készült. MSM6215648905 "A kezelt ökoszisztémák fenntarthatóságának biológiai és technológiai vonatkozásai és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás" a Cseh Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériuma által.

ÖSSZEFOGLALÁS A munka tartalma szakirodalmi áttekintés a takarmányozás kérdéséről és a takarmánykészítés lehetőségéről. 2010 őszén takarmánytesztet hajtottak végre, amelynek során megvizsgálták a természetes táplálékkal ellátott takarmány különféle változatainak termelési hatékonyságát. A munka célja az volt, hogy értékelje a préselt búza és a feldolgozatlan búza takarmányozásának hatékonyságát természetes táplálék jelenlétében és hiányában. A ponty (Cyprinus carpio L.) a Rybnikářství Pohořelice a.s. A takarmánytesztet a brünni Mendel Egyetem Halászati ​​és Hidrobiológiai Tanszékén végezték 42 napig. A teszt végén monitorozták a hossz- és súlymutatókat, a külső, a kondicionáló, a növekedési és a takarmány-átalakítási mutatókat. Ezenkívül a szövetek kémiai elemzését végezték a zsír-, fehérje- és szárazanyag-tartalom meghatározására. Az eredmények alapján határoztuk meg a takarmányváltozatok gyártási hatékonyságát. Az eredmények statisztikai kiértékelésénél a kimutathatóság szintjén P˂ 0,05 nem mutatták ki a felhasznált takarmányváltozatoknak a hossz- és súlyparaméterekre, a külső és fitnesz mutatóira gyakorolt ​​hatását az izom fogyasztási értékére és kémiai összetételére. Kulcsszavak: ponty, etetés, gabonafélék,

ÖSSZEFOGLALÁS A munka tartalma irodalmi áttekintés az etetési problémákról és a takarmány esetleges módosításáról. Az etetési tesztet 2010 őszén hajtották végre, amelynek során a természetes táplálékkal ellátott különböző takarmányváltozatok termelési hatékonyságát vizsgálták. A munka célja a zúzott búzával történő táplálás hatékonyságának értékelése volt és kezeletlen természetes táplálék jelenlétében és hiányában. A vizsgálathoz a Pohořelice haltenyésztő gazdaságból származó közönséges ponty (Cyprinus carpio L.) sütését használták. Az etetési tesztet a brünni Mendel Egyetem Halászati ​​és Hidrobiológiai Tanszékén végeztük. A teszt után megfigyeltük a paraméterek hosszát, súlyát, kültéri állapotát, fitneszét, növekedési mutatóit és takarmányátalakulását. Az izom következő kémiai elemzését a zsír, a fehérje és a szárazanyag meghatározására végeztük. Az eredmények alapján megállapították a takarmányváltozatok produktív hatékonyságát. Az eredmények statisztikai kiértékelésénél a bizonyíthatóság szintjén ˂ P 0,05 nem volt kimutatható, hogy befolyásolja a takarmányváltozatokat a hossz- és súlyparaméterek esetében a külső és kondicionáló indikátorok esetében az izom fogyasztási értékére és kémiai összetételére. Kulcsszavak: közönséges ponty, etetés, gabonafélék

TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS. 9 2 A MUNKA CÉLKITŰZÉSEI. 10 3 IRODALMI ÁTTEKINTÉS. 11 3.1 Közös ponty (Cyprinus carpio L.). 11 3.2 Ponty táplálkozás. 12 3.2.1 A ponty táplálkozási követelményei a takarmányban. 12 3.3 Természetes táplálék. 15 3.3.1 Tápanyagtartalom a természetes táplálékban. 17 3.4 Kiegészítő takarmány. 18 3.4.1 Gabonafélék kiegészítő takarmányként. 19 3.4.2 Összetett takarmányok. 19 3.4.3 Takarmánykészítés. 21 3.5 Etetés. 22 3.5.1 Etetési terv és takarmányfogyasztás. 23 3.5.2 Az etetés intenzitása és gyakorisága. 24 3.5.3 Etetési technika. 25 3.5.4 Pontyetető rendszer. 26 4 ANYAG ÉS MÓDSZERTAN. 28 4.1 Előteszt. 28 4.2 A minta feldolgozási eljárása. 30 4.2.1Megtekintett paraméterek. 30 4.3 Kémiai elemzések. 32 4.3.1 A nitrogéntartalom meghatározása. 32 4.3.2 A zsírtartalom meghatározása. 32 4.3.3 A szárazanyag meghatározása. 33 4.4 Az eredmények statisztikai feldolgozása. 33

5 EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉSEK. 34 5.1 A termelési mutatók eredményei. 34 5.2 Hossz - tömeg paraméterek. 36 5.2.1 Hosszúsági paraméterek. 36 5.2.2 Súlyparaméterek. 37 5.3 Külső és fitnesz mutatók. 38 5.4 A kémiai analízis eredményei. 38 6 KÖVETKEZTETÉS. 40 7 A FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE. 41 8. TÁBLÁZATOK FELSOROLÁSA. 44.

2 A MUNKA CÉLKITŰZÉSEI E munka célja irodalomkutatás feldolgozása a pontyok etetésének kérdésében gabonafélék és takarmánykeverékek felhasználásával, a gabonafélék halak etetésére történő módosításának lehetőségével és alkalmazásuk különféle technikáinak alkalmazásával. Végezzen etetési tesztet, majd értékelje a mechanikusan kezelt búza és a kezeletlen búza etetésének hatását természetes táplálék jelenlétében és hiányában. Az elért termelési mutatók értékelése standard mutatók és módszerek alkalmazásával. A takarmány termelési hatékonyságának értékelési módszereinek, valamint a hidrokémiai paraméterek alapvető meghatározásának és a szövetek kémiai elemzésének elveinek elsajátítása. A kapott adatok feldolgozása alapvető statisztikai módszerekkel.

3 IRODALMI ÁTTEKINTÉS 3.1 Közönséges ponty (Cyprinus carpio L.) A közönséges ponty (Cyprinus carpio L.) a pontyhalak (Cyprinidae), a kis sorozatú (Cypriniformes), a magasabbrendű csontos halak (Teleostei,) réti uszony alosztályába tartozik. (Actinopterygii) és a csontos halak (Osteichthyes) osztályai (Dubský, 2003). Eredeti otthona a Fekete- és Kaszpi-tenger medencéjének tekinthető, az Aral-tenger, Ázsiában a Csendes-óceán medencéje és Kelet-Ázsia folyói Amurtól északra Junanig és délen Burmáig (Kostormarov, 1958). A Cseh Köztársaság pontyja a kedvező éghajlati viszonyoknak köszönhetően nagyon gyors növekedést mutat. Ez a tulajdonság sok olyan tényezőtől függ, amelyek negatívan vagy pozitívan befolyásolják. A legfontosabbak a halak örökletes eredete és kora, a bemutatott természetes táplálék és takarmány mennyisége és minősége, a tenyésztési technológia, az etetési technika, a víz hőmérséklete és kémia. (Čítek et al., 1993). Az egyes korosztályok hozzávetőleges átlagos darabsúlyát Čítek et al. (1993) Tab. nem. 1 Átlagos darabsúly az egyes korosztályok szerint. Korosztályok

Darab súly (g)

A ponty mint termofil hal az életfolyamataihoz melegebb vizet igényel. A táplálékbevitel és -felhasználás optimális hőmérsékletéhez Egert et al. (1984) és Dubský (2003) a 20 - 26 ° C, Kostomorav (1958) a 17 - 25 ° C tartományt veszi figyelembe. Mares és mtsai. (1970) szerint a ponty 20-28 ° C-on táplálkozik legintenzívebben táplálékkal. Amikor a hőmérséklet felfelé vagy lefelé ingadozik, az emésztés lelassul és leáll bizonyos hőmérsékleten. A keltető és a piaci halak abbahagyják az evést, amikor a víz hőmérséklete 7-8 ° C alá csökken. Amikor e határ alá esnek, abbahagyják az evést, lelassítják az anyagcserét és elkezdik használni testük tartalékait. Kivételt képez a sütés, amely alacsony hőmérsékleten is aktív, és 4 ° C-on továbbra is ételt fogyaszt (Dubský, 2003). 11.

A ponty mérsékelten igényes a víz oxigéntartalmára. Az intenzív gazdaságokban az optimális mennyiség 6-7 mg.l-1 O2. A kamrázáskor, amikor az anyagcsere lelassul, tolerálja a 3-4 mg.l-1 O2 mennyiségét is. A víz oxigénhiánya esetén az anyagcsere romlik, és ezáltal a növekedés lelassul. A víz oxigéntartalma számos tényezőtől függ, például: időjárástól, légköri nyomástól, hőmérséklettől, állománymérettől, szerves vízterheléstől és másoktól (Čítek et al., 1993).

3.2 A ponty táplálása A ponty, mint más állatok, az új szövetek kialakulásához szükséges tápanyagokat, testellátást és a szervek megfelelő működéséhez szükséges energiát fogyasztja (Mareš et al., 1970). A táplálék keresése és bevitele szerint a ponty egészségtelen mindenevőnek tekinthető. Főleg állati eredetű táplálékkal táplálkozik, de jól emészti a növényi eredetű ételeket is. Állati eredetű táplálékból elsősorban a vízi gerinctelenekre összpontosít, amelyek a zooplankton és a bentosz részei. A Cseh Köztársaságban a pontytermesztés alapja a tó ökoszisztémáiban előforduló természetes táplálék, amelyet kiegészítéssel egészítenek ki, különösen gabonafélék és takarmánykeverékek alkalmazásával (Mareš et al., 2012). A hatékony és gazdaságilag előnyös etetés előfeltétele

a ponty táplálkozási szükségleteiről életkorának, szaporodási körülményeinek és a szervezet élettani terhelésének függvényében (Čítek et al., 1993). 3.2.1 A ponty táplálkozási követelményei a takarmányban

és a jelenlegi hírcsatornák (Čítek et al., 1993). A ponty egyes életkori kategóriáinak minőségileg azonos, de mennyiségileg eltérő tápanyagigénye van. A kisebb halakra a gyorsabb anyagcsere jellemző, ezért egységnyi súlyra több tápanyagra van szükségük (Jirásek et al. 2005,). Fehérjék A fehérjék a sejt protoplazma egyik fő alkotóeleme, és pótolhatatlanok enzimek, hormonok és tartósítószerek előállításában (Pokorný et al., 2003). A halak növekedéséhez 25-50% fehérje szükséges. Proteolitikus enzimekkel emésztve a fehérjéket aminosavakra (AMK) bontják. A fehérjéket a 12. tartalom szerint osztják fel

AMK teljes és hiányos. Teljes értékű tartalmazza az összes nélkülözhetetlen (nélkülözhetetlen) AMK-t. Ezek a fehérjék általában állati eredetű takarmányokból származnak. A hiányos fehérjék nem tartalmazzák az összes esszenciális AMK-t, és többnyire növényi eredetű takarmányokból származnak (Dubský, 2003). A halak fehérje 40-70% -át természetes táplálékból nyerik. A fehérje emészthetősége 75-95% körül mozog. A kiegészítő takarmányban a fehérje iránti igény a természetes táplálék rendelkezésre állásától függ. Intenzív gazdaságokban meleg vízzel, természetes táplálék jelenléte nélkül, a fehérje fogyasztást súly szerint különböztetik meg (Jirásek et al., 2005): - sütés 50 g-ig

- 500 g-os adagig

- ponty 500 g felett

A takarmányban energia hiányában a fehérje egy részét a test energiaigényére fordítják az új borjúszövetek képződésének rovására. A fehérje a takarmány legdrágább összetevője, ezért az ilyen felhasználási forma nem kívánatos (Jirásek, 1995). A szükséges energiát szénhidrátok, hiányos fehérjék és zsírok fedezik, amelyek a kiegyensúlyozatlan takarmányban találhatók. Az így természetes táplálékból nyert fehérjék felhasználhatók a növekedéshez (Szumiec, 1999). Szénhidrátok A ponty egy mindenevő hal, amelyben a szénhidrátok lehetnek az elsődleges energiaforrások. Az amilolitikus enzimek, például az amiláz és a maltáz szekréciója lehetővé teszi a gabonafélékben lévő keményítő emésztését (Dubský, 2003, Spurný, 1998). A pontyban a kezeletlen keményítő emészthetőségi együtthatója (KS) eléri a 70-75% -ot. A szénhidrátok emészthetősége és felhasználása hidrotermikus kezeléssel (Jirásek, 1995) akár 90% -ra is növelhető (Przybyl és Mazurkiewicz, 2004).

A fűben a szénhidrátokat egyszerű cukrokra bontják, amelyek azonnali energiaforrást jelentenek a szervezet számára. A takarmánytáplálékok 40-50%, az idősebb halak esetében pedig 70% kezeletlen szénhidrátot tartalmazhatnak. A túlzott szénhidrátbevitel a takarmányban lipogenezist okoz a pontyokban. A pontyok nem képesek megemészteni a rostokat. Ezért a nyersrost mennyisége a pontyban 6% -ra korlátozódik (Jirásek et al., 2005). Čítek és mtsai. (1993) szerint a nyersrost aránya a K 0-1 és K1-2 takarmányban nem haladhatja meg az 5% -ot, az idősebb kategóriák takarmányában pedig a 8% -ot. 13.

gazdagítsa a takarmányokat vitaminokkal. Jirásek et al. (2005) halak nagyobb mennyiséget igényelnek (100 mg és több 1 kg takarmányban): 1. aszkorbinsav (C-vitamin) 2. myoinisitol 3. kolin

3.3 Természetes táplálék A természetes táplálék viszonylag olcsó, de nagyon értékes takarmány a ponty számára, amely minden tápanyagot és biológiailag aktív anyagot megfelelő arányban és optimális formában tartalmaz. Fontos az esszenciális FA-k jelenléte és az a tény, hogy a ponty takarmánya megszerzi az ún az emésztésben alkalmazott autolitikus enzimek (Dubský, 2003). A kiegészítő takarmányok hatékony felhasználása a természetes táplálék rendelkezésre állásától is függ. A ponty takarmányozásakor félig intenzív gazdaságokban a természetes táplálék arányának legalább az élelmiszer-bevitel 50% -ának kell lennie. Gazdaságilag és gazdaságilag előnyös a természetes táplálék felhasználása a növekedéshez és kiegészítő takarmányokkal, különösen gabonafélékkel való kiegészítése (Čítek et al., 1993). Kialakul a ponty természetes tápláléka

zooplankton és zoobentos, kisebb mértékben

bizonyos mértékben a fitoplankton által is (Čítek et al., 1993). A zooplankton a természetes táplálék fontos eleme. Mérete és faji összetétele a legénység sűrűségétől függ. A Zooplankton reagál a ragadozó nyomásra, ha nagyobb fajokat kicserél, kisebbekre, ami Daphniában a legnyilvánvalóbb (Fiana, 1983). A leggyakoribb élelmiszer-összetevők az Infusoria, a Rotatoria, a Cladocera és a Copepoda. A zooplankton a legfontosabb az ivadékok étrendjében, de az idősebb korosztályok is elfogadják (Kostomarov, 1958). A Zoobentosz olyan állatok, amelyek szilárd hordozóhoz vannak kötve. Főleg szúnyoglárvákból (szabadalmak), kis sörtékből (kígyók, naidák) áll, és jelentősen puhatestűek és rákok is. Az év közbeni dögök száma ingadozik, a tavaszi képrepülés és a tojásrakás miatt. A halak étkezési nyomása szintén fontos tényező. A sűrű piaci pontyállományú tavakban a szúnyogokat tavasz végén eszik meg, és sövényekkel helyettesítik őket (Hartman et al., 1998). A növényi plankton (fitoplankton) cianobaktériumokból, algákból és kovafélékből áll. A ponty diéta során a fitoplankton sürgősségi táplálékként szolgál, de 15-vel együtt bevihető

a halak étkezési nyomásának csökkentésével

(Hartman és mtsai, 1998). Műtrágyaként használják őket

trágya ún.

műtrágyázás és ipari műtrágyák, például karbamid és szuperfoszfát (Janeček és Přikryl, 1982). A természetes táplálék jelenléte és minősége kimutatható rögzített anyagon (a tóból vett minták) vagy közvetlenül az élő halakban az emésztőrendszer öblítésével (Sukop és Heteša, 1984). Fiana (1983) munkájában részletesebben leírta ezt a módszert.

3.3.1 A természetes táplálék tápanyagtartalma A pontyok természetes táplálék formájában felszívják a könnyen emészthető fehérjéket. A szárazanyagban élő vízi gerinctelenek 55-70% fehérjét, a fitoplankton pedig 40-60% fehérjét tartalmaznak (Jirásek et al., 2005). Ennek az ételnek a kiváló minőségét vitaminok, esszenciális aminosavak és zsírok tartalma okozza, amelyek általában a zooplankton és a zoobentos emésztőrendszerében található algákból és baktériumokból származnak (Hartman et al., 1998). Tab. nem. 2 A természetes táplálék átlagos tápanyagtartalma Hartman és mtsai. (1998) Az élelmiszer típusa