Általános áttekintés. A penészgombák bizonyos mértékben hasonlítanak a növényekre. Szilárd sejtfaluk van. A növényektől eltérően azonban nem képesek fotoszintézist végrehajtani. Bár csak körülbelül 100 faj okozhat betegséget az emberekben, a gomba királysága meghaladja a 120 000 fajt

penész

2004. január 22., 13:00 Primar.sme.sk

Általános áttekintés

A penészgombák bizonyos mértékben hasonlítanak a növényekre. Szilárd sejtfaluk van. A növényektől eltérően azonban nem képesek fotoszintézist végrehajtani. Bár csak körülbelül 100 faj okozhat betegséget az emberekben, a több mint 120 000 fajt tartalmazó gomba királyság nagyon kiterjedt. A gombák általában csak akkor veszélyesek az emberre, ha immunrendszere meggyengült.

Biológiai szempontból két csoport különböztethető meg. Fungi perfecti vagy úgynevezett "igazi penész" és a gomba imperfekti.

  • Tökéletes munkák - igaz gombák: Az igazi gombák a vegetatív testből és a gyümölcsöző szervekből állnak. A micéliumból gyümölcsöző szervek képződnek. A szaporodás nemi spórákon keresztül történik (aszkospórák, zigoszpórák, bazidiospórák).
  • Tökéletlen munkák - hamis gombák: A F. tökéletlenségeknek nincsenek szervei a nemi szaporodáshoz. Csak vegetatív aszexuális spórákat (konídiumokat, sporangiospórákat, artroszporákat, blasztoszpórákat, klamidoszpórákat) képeznek, különböző nemi magzati formákkal.

gombatenyésztés

Morfológia

A gombák alapkomponensei a hifák vagy az élesztő sejtek.

A hifák gombás sejtek, amelyek rostos, néha hosszúkás megjelenéssel rendelkeznek. Szerkezetüktől függően egységesek vagy elválasztó falakkal vannak felépítve. A válaszfalak központi hibával rendelkeznek. Az egyes sejtek így nincsenek teljesen elválasztva egymástól, de mindegyiknek egy sejtmagja van. Ezt a szerkezetet a gombák egyrészt táplálkozásként, másrészt szaporodás céljából használják. Számos hifa együtt kusza szálakból álló gömböt alkot. Ezt hívják micéliumnak. A micélium tápközegbe növekvő részét vegetatív micéliumnak nevezzük. A tápközeg fölött növő részt légi micéliumnak nevezzük. Néhány gomba csak ebben a szerkezetben él. Aztán állandó micéliumról van szó. Mások viszont megváltoztatják az állapotukat a micélium fázis és az élesztő fázis között. Ezt a viselkedést diffázisosnak nevezzük.

Az élesztőgombák kerekek vagy oválisak. Általában egyenként fordulnak elő. Időnként azonban együtt vannak láncokban. Első pillantásra ezek a láncok gombás rostokra (hifákra) hasonlítanak. Ezért pszeudohifának is nevezik őket.

Termesztés-fejlesztési szakasz

A penészgombák speciális szerveket képezhetnek. Ezeket a gombák szaporítására és elterjesztésére használják. Szaporító szerveknek vagy gyümölcsöző szerveknek nevezik őket. Van szexuális és ivartalan szaporodás.

szexuális szaporodás (telomorf)

A nemi szaporodás során a szaporodás a ivarsejtek által történik, amelyeket ivarsejteknek is neveznek. Ennek során a csírasejteknek egyszerű (haploid) kromoszóma-készletet kell tartalmazniuk. A ivarsejtek reprodukciós vagy érési osztódással (meiózissal) alakulnak ki. Ebben a folyamatban négy, egyetlen choromosomális halmazzal rendelkező ivarsejt képződik egyetlen sejtből. Két ivarsejt összeolvadásakor ismét kettős choromosomális halmazzal rendelkező sejt képződik. Ezt a sejtet zigótának vagy szexuális spórának hívják. A szexuális reprodukció során a szülői behelyezési berendezések kombinációja fordul elő.

ivartalan szaporodás (anamorf)

A szaporodás csírasejtek képződése nélkül történik. Ösztönzés speciális reproduktív formák létrehozására, ill. az ivartalan spórák a környezetből származnak. Különböző típusú spórák különböztethetők meg: konidiospórák, sporangiospórák, artroszporák, blasztoszpórák és klamidoszpórák. Az emberekben betegséget okozó gombák nem szaporodnak aszexuálisan a szövetben. Csak e gombák tenyészeteiben fordul elő ivartalan szaporodás.

  • Conidiosporák: A Conidiosporák speciális gombarostokból (hifákból) jönnek létre. Ezeket a speciális gombarostokat conidiosporáknak nevezzük. Ezen konidiospórák tetején konídiumok képződnek.
  • sporangiosporák: Speciális hifákban (sporangiophores) a tározók bütyökszerű szerkezetek formájában képződnek. A spórák ott lépnek fel mitózis révén.
  • arthrosporák: A speciális hifák keresztirányú osztódása thalospórát hoz létre. A hengeresen lekerekített arthrospórát oidiának nevezzük.
  • blasztoszpórák: Hifák bimbózásával keletkeznek.
  • chlamydosporák: A chlamydosporák nemcsak a hifák (gombarostok) belsejében fejlődnek ki, hanem a rügyezés révén is. Az egymással összekapcsolt spórákat interkalárisnak nevezzük, a spórák a gombarost végén keletkeznek. Nemcsak a vegetatív, hanem a légi micéliumban is kialakulnak. A spórák nagyok, kerekek és kettős membránnal rendelkeznek. Ez a membrán a spórákat különösen ellenállóvá teszi a kémiai és fizikai hatásokkal szemben. A nem megfelelő környezeti feltételek is fennmaradnak.

Vegetatív fejlődési szakasz

Hiphae

A hifák növekednek hosszúságban és szélességben. A növekedési zóna a csúcs mögött közvetlenül a zónában fekszik. A sejtmag mitózisa leánymagokat hoz létre, amelyek hifákra oszlanak. Ezt követően rekeszek alakulnak ki. Az oldalsó hifák üregeket is képezhetnek. A növekedés során gombás rostokból álló gömb, micélium képződik.

Élesztő

Élesztőben kidudorodások (kiemelkedések, hajtások) képződnek a sejtfalban. Ebben a szakaszban egy úgynevezett kezdő sejtről beszélnek. Húzással a leánymag és a bimbó sejt citoplazmájának egy része bejut az üregbe. Amint ez a dudor akkora, mint a szülősejt, leválaszt és új cellát képez.

Egyes gombák nemcsak hifákat, hanem élesztőgombákat is képesek kialakítani. A gombák szerkezete a tenyészetek körülményeitől függ. Ezt a különleges képességet dimorfizmusnak nevezzük.

Egyedi humanopatogén gombák

Állítólag több mint 120 000 gombafaj létezik, amelyeket több osztályba sorolnak. Vannak gombák, amelyek az ember normális flórájának részét képezik. Bár ezek a reklámok parazitaként élnek, nem ártanak gazdájuknak, ami az életük alapja. Ha a gazdák és a reklámok közötti egyensúly megszakad, betegség léphet fel. Az egyensúlyhiányt általában a védekezés gyengeségével járó egyéb betegségek okozzák. A fertőzés ebben az esetben endogén. A kívülről bejutó gombák, amelyek nem részei a normál flórának, exogén fertőzést okoznak.

Az emberi orvoslás szempontjából a gombák biológiai osztályozása a következő jelentéssel bír. A betegség típusa itt fontos szerepet játszik.

  • mély mikózisok, szisztémás mikózisok: A gombákat a belélegzett levegő lenyeli és szaporodik a tüdőben.
  • bőr mikózisok: A gombák csak a bőr felső rétegeiben, a hajban vagy a körmökben élhetnek. Ezért dermatofitáknak is nevezik őket.
  • szubkután mikózisok: A gombák sérült bőrön vagy nyálkahártyán keresztül jutnak be a testbe. Itt megtelepednek és szaporodnak a bőrben, az ínszalagokban és a csontokban.
  • opportunista mikózisok: A penészgombák általában nem veszélyesek (ártalmatlanok). Ha azonban egy legyengült organizmussal találkoznak, pl. folyamatban lévő betegség, kórokossá válhatnak. Az opportunista mycosis kialakulása nagymértékben bonyolítja az alapbetegség lefolyását, és általában rossz prognózissal rendelkezik.

Következő téma
Vírusok