Program tézisek az olvasási műveltség erősítése, az oktatási gazdaság kiépítése és
dinamikus könyvpiac támogatása:

politikai

Számtalan tanulmány kimutatta, hogy a könyvek és az olvasás pozitív hatással vannak a társadalom oktatására és fejlődésére. Szlovákia a 60 ország közül a 30. helyen végzett a Nemzet kulturális életerőjének mutatójában. Ez több oktatási magatartást foglal magában: könyvtárak száma (tudományos, nyilvános, iskolai), a bennük lévő könyvek száma, átlagos tanulmányi időtartam, ekvivalencia a tanulmányok alatt (azaz a gazdag és szegény háttérrel rendelkező gyermekek eredményeinek különbségei), internet-hozzáférés, újságok és magazinok számát, valamint az olvasás vélt értékét.

Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy azoknak a szülőknek a gyermekei, akiknek sok könyvük van otthon, körülbelül 20% -kal nagyobb valószínűséggel végeznek egyetemet. A legalább 25 könyvből álló háztartásban felnövő gyermek átlagosan 2 évvel tovább tanul, mint társa, aki korlátozott hozzáféréssel rendelkezik a könyvekhez. A háztartásban lévő könyvek száma erősebb tényező a gyermek oktatásában, mint a szülő végzettsége.

Kétségtelen, hogy az oktatás fejlődése és az oktatási gazdaság kiépítése a mai digitális korban is vezet az emberek irodalomhoz és olvasáshoz való hozzáférése révén. Ezért a Szlovákiai Kiadók és Könyvkereskedők Szövetsége ezeket a program téziseit vitára bocsátja az érintett szlovákiai politikai pártoknak és mozgalmaknak.

1) A kultúra, mint kiemelt terület a társadalom fejlődésében
A kulturális minisztériumot régóta jelentéktelennek és vonzónak tekintik - pénzügyileg és tartalmilag is. Ugyanakkor a kultúra és az oktatás kétségtelenül fontos szerepet játszik Szlovákia további irányában. A kultúra érzékelésének és a világ megértésének képessége jelenti a legegyszerűbb akadályt a szélsőségesség és a hamis hírek előtt. A politikai elitnek a kultúrát a fejlesztés kiemelt területének kell tekintenie, és ennek megfelelően kell alkalmaznia személyzeti politikáját. A működő és növekvő gazdaság idején ideje megközelíteni a Kulturális Minisztérium költségvetésének volumenét, amely a fejlett országokban általános.

2) A könyvtárak támogatása és az emberek könyvekhez való hozzáférésének megkönnyítése
A funkcionális könyvtárak jelentik a kultúrához és az oktatáshoz való hozzáférés alapját a hátrányos helyzetű csoportok számára. A Kulturális Állam támogatja az önkormányzati és városi könyvtárak fejlődését, és megérti az iskolai könyvtár létrehozásának és támogatásának fontosságát minden általános és középiskolában. Az államnak befektetési alapokat is el kell különítenie a könyvtárak, mint a helyi kultúra és oktatás központjainak fejlesztésére, és elő kell segítenie a könyvtárak hozzáférését a helyi potenciális adományozók támogatásához. Kimutatták, hogy az irodalomhoz való hozzáférés elősegíti a társadalmi különbségek egyensúlyát.

3) A tankönyvpiac megnyitása
A dinamikus tankönyvpiac nyomást gyakorol a kiadókra a tankönyvek korszerűsítésére, kiegészítésére és felülvizsgálatára. Az egységes, állam által ellenőrzött tankönyvpiac torzítja a tanulók és hallgatók hozzáférését az új információkhoz és oktatási módszerekhez, ugyanakkor teret teremt a korrupt és átláthatatlan döntéshozatal számára.

4) A héa mértékének csökkentése más könyv- és irodalomformák esetében
Az olvasás a legegyszerűbb módja az oktatásnak, ugyanakkor a kreativitás és a kritikus gondolkodás fejlesztése is. Az EU-országok, köztük Szlovákia is egyetértettek abban, hogy az adórendszer semmilyen olvasási formát nem hátrányos helyzetbe hozhat. Ezért az államok a hagyományos nyomtatott könyvek mellett (amelyek Szlovákiában benne vannak a 10% -os kulcsban) kötelezettséget vállaltak arra, hogy megadóztatják a könyvek egyéb formáit - elektronikus könyveket, hangoskönyveket -, valamint más típusú oktatási tartalmú nyomtatott hordozókat, mint például atlaszok vagy kották. Mindezen tételek áfakulcájának egységesítése gyakorlatilag nulla hatást gyakorolna az állami költségvetésre, de megszüntetné a könyvkiadás és a könyvek hozzáférésének egyik meglévő akadályát.

5) A kiadók helyzetének és szerepének elismerése
Az új európai szerzői jogi irányelv először határozta meg a kiadók pótolhatatlan szerepét a könyvek létrehozásában. Nagyszámú cím jön létre a kiadók kezdeményezésének és befektetésének köszönhetően, amelyek támogatják a szerzőket munkájukban, nagyszámú szakértővel működnek együtt a könyvcímek elkészítésében, és gyakran - különösen kisebb piacokon - jelentős kockázatot jelentenek. (A FEP, az Európai Kiadók Szövetsége szerint, minden megjelent tízből csak egy nyereséges. Ennek a címnek a sikere társfinanszírozza a nem kereskedelmi vagy sikertelen címeket, amelyek nélkül a könyvpiac szegényebb lenne.) Ezért a kiadóknak bizonyos hasonló jogok, mint a szerzők. Környezetünkben mindenekelőtt lehetőséget kell kapniuk arra, hogy ismét részt vegyenek a reprográfiai alap forrásainak elosztásában, amelyet néhány évvel ezelőtt elveszítettek egy európai bírósági határozat értelmezése alapján.

6) A kulturális forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése a kulturális intézmények és szervezetek számára
Évek óta nem hatékonyan vitatták meg a törvény szükségességét, amely meghatározza a kultúra, az oktatás vagy a sport magán- és vállalati szponzorálásának szabályait. A megbeszélés általában a politikusok kimondatlan félelmével zárul, hogy a szponzorálás csak az adózási eredmények mesterséges optimalizálásának egyik formája lesz. Mintha elfelejtették volna, hogy az adományozott pénzeszközök 79% -át (21% -os adókulccsal) valóban a szponzor adja. Ideje megteremteni a feltételeket a magánadományozók számára, hogy felváltsák azt, amit az állam elhanyagolt és gyakran továbbra is elhanyagol.

7) A kötelező másolatokról szóló törvény frissítése
Az ősi, hasonló múltban az összes megjelent könyv másolatának archiválási rendszere a nemzet történelmi emlékének megőrzését szolgálta tűz és más katasztrófa esetén. Manapság, amikor az SNK az összes címet digitalizálja, és a regionális könyvtárak a könyvek archiválásának helyhiányával küzdenek, amit a törvény szerint nem szabad kölcsönkérniük, az ún. A "kötelező nyomtatványok" hazánkban anakronizmusnak számítanak, és más országokban nincs gőzük. A kötelező nyomtatványokról szóló törvényt frissíteni kell a digitális kor számára, és a magánvállalkozásban működő kiadókat mentesíteni kell az állam levéltári szerepének felváltására vonatkozó felháborító követelmény alól.

8) A művészeti alapok rendszerének korszerűsítése
A könyvkultúra területén hatályos fosszilis törvények egyike a Művészeti Alapokról szóló törvény, amely alapján a kiadók minden egyes díjból levonnak egy díjat a szerzőknek ezekért az alapokért. Úgy gondoljuk, hogy a szerzők közötti szolidaritás-finanszírozás gondolata helyes és naprakész, de önkéntes formában kell megfogalmazódnia, és nem rejtett kiegészítő adóként, amelynek napirendjét az állam átengedte a kiadóknak.

9) A külföldön megjelent szlovák könyvek támogatása
A szlovák könyvek idegen nyelvre történő fordításainak száma folyamatosan növekszik. Irodalmunk és általában kultúránk külföldi láthatósága miatt azonban folyamatosan szükséges a szlovák könyvek kiadásában a külföldi kiadók támogatásának rendszerének fejlesztése. A SLOLIA szlovák könyvek fordításának támogatására szolgáló alapot biztosítani kell az erre a tevékenységre rendelkezésre álló ésszerűen növekvő összegekről.