támogatására

A közelmúltban egyre inkább az emberi bél mikrobiómájának fontosságáról beszélnek. A bélünkben számtalan különböző típusú baktérium van (a pontos számot még mindig nem tudjuk), amelyek segítik az immunrendszer normális működését. Fontos tényező a prebiotikumok, amelyeket a mai cikkünkben fogunk megvizsgálni.

Miért fontos számunkra a mikrobiom?

Szükség van egy mikrobiális közösségre a belekben az anyagcsere és az immunrendszer megfelelő működéséhez. Ha támogatni akarjuk az immunitást, általában probiotikumokhoz nyúlunk. Ezek olyanok, mint a "baktériumok egy kapszulában": a csomagolás megvédi őket a gyomor savas környezetétől, így a baktériumok biztonságosan eljuthatnak a vastagbélbe.

Az erjedés (erjedés) során a bél szénhidrátjai emészthetetlen szénhidrátokból rövid láncú zsírsavakat állítanak elő - leggyakrabban butirátból, propionátból vagy acetátból. Ezeket tovább lehet használni energiaforrásként.

A baktériumok szintén jelentős szerepet játszanak a vitaminok előállításában: például A K és B12 vitaminok ezeknek a baktériumoknak a hatására keletkeznek.

De hallottál már a prebiotikumokról?

Mik azok a prebiotikumok és miért van szükségünk rájuk?

A prebiotikumokat "szelektíven fermentált komponensekként definiálják, amelyek specifikus változásokat okoznak a bél mikrobiomjának összetételében és/vagy aktivitásában, és így pozitív hatással vannak a gazda egészségére".

Ez a látszólag összetett meghatározás egyszerűen azt jelenti a prebiotikumok táplálékul szolgálnak a bélbaktériumok számára.

Az emberi emésztőenzimek nem képesek megemészteni bizonyos szénhidrátokat. Ezek aztán emésztetlenül jutnak a vastagbélbe - és a többit is tudjátok. A prebiotikumok esetében beszélünk oligoszacharidok - egyfajta köztes termék az egyszerű és összetett szénhidrátok között.

Prebiotikumok és egészséges bőr: van összefüggés?

Az elmúlt években olyan kutatások jelentek meg, amelyek összekapcsolják bőrünk egészségét mikrobiomunk összetételével. A mikrobioma nemcsak a belekben található meg, hanem szó szerint mindenhol jelen van a testünkben. Becslések szerint a bőr egy négyzetcentiméterén akár milliárd baktérium él.

Hol találhatók a prebiotikumok?

1. Cikória szirup

A cikóriaszirup egy cukorpótló, amely akár 70% rostot tartalmaz inulin formájában. Az inulin valószínűleg a leghíresebb prebiotikum - Tehát, ha a klasszikus cukor alternatíváját keresi, és még nem döntött, a csicseriborsószirup választása nem lesz következő lépés.

Csak a túlzott fogyasztásra kell figyelni. Még több mint 15 gramm után is megduzzadhat és görcsölhet valakit - éppen a magas rostkoncentráció miatt. Megéri megmenteni, mint a sáfrányt, de ma nehéz megcáfolni a pozitív hatásokat.

2. Fokhagyma

A fokhagyma tartalmaz inulin és fruktooligoszacharidok, amelyet prebiotikumként is besorolunk. Különösen a fokhagyma pozitív hatással van a Bifidobacteria nemzetség baktériumaira, és megakadályozza bizonyos típusú káros baktériumok szaporodását.

Konyhánkban antimikrobiális hatása miatt népszerű. Magas antioxidáns-tartalommal rendelkezik, és "természetes antibiotikumként" is ismert.

3. Spárga

Közeledik spárgaszezon! És az a tény, hogy egy adag hozzávetőlegesen tartalmaz, megmondja, hogy fel kell vennie a menübe 3 gramm inulin és 2 gramm fehérje (ez elég a zöldségekhez). Értékelni fogja a spárgát, mint egy gyors köretet a halakhoz, vagy finom levest készíthet belőle.

4. Konjac

Hallottál már a konjacról? A répánkhoz hasonló növény, amely nagy mennyiségű rostot tartalmaz, az ún. glükomannán (a növény 40% -át teszi ki). A rosttartalom jelentősen csökkenti az ételek kalóriaértékét, ezért a konjac népszerű alapanyag alacsony kalóriatartalmú ételek előállításához, amelyek közül a leghíresebb valószínűleg a konjac tészta.

A konjac termékek előnye, hogy többnyire nem tartalmaznak glutént, nem okoznak ingadozást a vércukorszintben és minimális kalóriát tartalmaznak. Másrészt gyakran azok emésztési zavarok miatt, ami a magas rostbevitelből fakad. Különösen a nők emésztése sokkal érzékenyebb, ezért szükséges, hogy a konjac termékek toleranciáját mindannyian külön-külön teszteljük.

Hol vannak még a prebiotikumok?

E három kiválasztott mellett szinte minden zöldségben vagy gyümölcsben megtalálhatók a prebiotikumok. Például a sárgarépát, az almát, a hüvelyeseket, a banánt és a zabpelyhet gyakran említik. Mondhatjuk, hogy ezek olyan ételek, amelyek az egészséges életmód közös részei.

Az ajánlott napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás (500 gramm) teljesítésével szinte biztos lehet abban, hogy a prebiotikumok kellően képviseltetik magukat az étrendben. Ha azonban a menü nagy része fehér lisztből készült termékekből áll, és nem éppen zöldségbarát, akkor lerövidíti az értékes prebiotikumok pozitív hozzájárulását.