4. Saját döntéshozatali stratégia választása az adott probléma megoldására ugyanazon stratégia választásának következményeinek modell-előrejelzései alapján. 5. A választott stratégia gyakorlati megvalósítása és az adott probléma megoldása által okozott következő döntési problémák felismerése. A döntéshozatali probléma megoldásának e fázisai a gyakorlatban nagyon fáradságosak lehetnek, és elsajátítása kényszerítheti a döntéshozó személyzet részvételét.
A probléma megértésének összetettségével növekszik a döntéshozatali problémák vagy a különböző döntéshozatali elméletek összetettsége is.
Mi az a szakértői rendszer/tudásrendszer?
A szakértői rendszer (ES) olyan rendszer, amely tanácsokat ad az optimális kiválasztáshoz, diagnosztizálhatja a problémát, és ajánlásokat ad a probléma megoldására. Az EK elvben az emberi ismereteket használja fel egy valódi probléma megoldására, amelyhez általában emberi intelligencia, vagy szakember - szakértő szükséges.
A klasszikus programok a feladatokat a döntési logika segítségével oldják meg, amely (használja) a feladat megoldásához szükséges normál algoritmuson és a szükséges peremfeltételeken kívül, vagy csak nagyon kevés ismerettel rendelkezik a problémáról. Ez az ismeret a forráskód része, ezért ha a tudás megváltozik, akkor az egész programot meg kell változtatnom. A tudásrendszerek az emberi tapasztalatokat (ismereteket) tárolják a tudásbázisban (BZ), és a probléma megoldására csak a problémához tartozó tudás felhasználásával használják. Itt már nincs szükség a program megváltoztatására, ha ezt a rendszert egy másik feladat megoldására akarom használni ugyanazon a tudásbázis segítségével. E rendszerek másik előnye a klasszikusokhoz képest a derivációs folyamat megjelenítésének képessége és bizonyos fokú bizonytalanság kezelése.