mell, -u ember. r. könyveket. Mell: A mellem egy tövis, amely megsebesül. (Csont.) Bátorságot iszunk egy anya melléből. (Úszó) (Baba) sikoltott az anyja mellén. (Hruš.) Mellet adott neki (a gyermeknek). (Tat.)

gyűrű alakú

1. (esőben) apró cseppekben hullanak a felhőkből a földre: neók. esik az eső;
Nagy eső esett. (Ondr.) Napközben egy ideig esett az eső. (Jégé) Enyhe, heves eső esett. (Fr. King) Melegíteni kezdett, kellemes nyári eső esett. (Egy csapat.)

● ebből felhők p. nem kell aggódnia, hogy ez megtörténik;

2. Erősen esik, mint az eső: Könnyek hullanak a szeméből. (Hor.) Ha az égből a koronák esnének (Fel.) Ha sok lenne belőlük. Tűz lövések záporoztak Matiasov táborába. (Kal.) Az áldás esett az égből (Kuk.) A szükséges, termékeny esőről. Lelkiismeret-furdalás esett rám (Vlč.) Bűnbánatra vettek. Esett a nevetés és a hangok vidám zajt (Rúf.) Sok volt a nevetés és a beszélgetés.

3. leesik, leesik: A virág esik az achátból. (Kocsma.) Eső illúziók (Kuk.) Gyorsan elveszíti az illúziókat;

az ellenkező. eső, -a, -ejí;

doc. k 1 eső, k 3 eső

  • mell (elavult és mell), mell, mell, mell, középső mell. pomn.

    ● a melled verése, a melledben a) igazad igazolása, őszinteség;
    megbánást mutatni;
    hinni, elfojtani: (Korteši) megverik a mellüket, hogy ők az igazi messiások, akik megmentik a nemzetet. (Jes.) Megveri a mellét, jósolja magát és bebizonyítja farizeusnak, hogy tetszik neki a fia. (Letz) Megverik a mellüket, hangosan bevallva bűnösségüket. (Laz.);
    Bűnbánóan csapkodták az öklüket. (Zab.);
    b) álljon ki, dicsekedjen: Ha kicsit iszik, a melleibe hasad, és megdicséri magát. (Cal.) - Szárítasz a chipen, amikor akarom! - dörömbölt a mellkasán. (Taj.);
    tenyészteni, melegíteni a kígyót a mellén, hogy gondoskodjon az ellenségről, az árulóról;

    2. mell, mell: feszes, kemény, kerek, telt, hegyes, lehullott, száraz mell;
    erős a mellben (kb. nő);
    Nagy mellei kiömlöttek az inge alatt. (Tat.);
    csatolja a gyermeket a melleihez, adja a gyermeknek p. adjon neki anyatejet inni, szoptassa a babát;
    A legfiatalabbnak (gyermeknek) idegen nőt kellett hoznia a melléhez (Taj.), Hogy szoptatni tudjon. Kisgyerekkel a mellén (Jégé) jött egy kisbabával a malomba. Jó, hogy a csecsemők nem húzzák ki az anyagot egyenesen a mellükből (ábra), csoda, hogy erőszakkal nem viszik a gyerekeket anyákhoz. Az enyém nem szoptatott, hogy anyatej legyen. (Vaj.)

    3. kuch. baromfihús része: csirke, liba;

    4. sport. úszási stílus: klasszikus p., úszás p.;

    mell, -csavar és fröccs, -szek középső. pomn. zdrob. kifejez: A szíve gyengén dobogott puha melleiben. (Švant.);
    tüsszögés miatt beteg (Jes-á);

    mell, mell közepe. pomn. zvel.: A melle megégett. (Jes.)

    mell adj. m.: p. stílus, p-és váltó

    esőkabát, ember. r. telefon hívás. esőálló esőkabát: Eső gyengéden az esőkabáton. (Tat.)

    1. eső, rövid ideig tartó eső: Ha esik, egy hétig tart az eső. (Ő c.);
    tavasz p. (Csont.);
    nyári p-y (Csillag);

    2. valami sűrűn hulló, szakadó, szakadó, eső, árapály, mennyiség: Kőzet zápor esik az ívekre. (Min.) Kőporral borították be (Quijote). (Fel.) Átmegy a puskán. (Mih.) Amikor levágta a fejszét, hózápor borította el (Zub.) Hó esett rá egy fáról. Ütészápor esett rá. (Mor.);
    arany dollár mellszobor (Fab.);
    Az éneklés tiszta hangrepedésként hangzik. (Horov) esküt teszek rájuk. (Pont.)

    1. (feltétel nélkül, mit és mivel) permetezni kell a nyálat a szájon keresztül, és recsegő hangot adni (pl. Tüsszögéskor vagy izgatottságában, dühében stb.): Nyikorgott és fújt. "Itt fulladsz." (Jégé) A kutya nyikorgott, a kabátja sörtés. (Vans.) (A ló) nyikorgott, de már nem ijedt meg. (Ábra) (Macskák) megették a hátukat, nyikorogtak. (Ragyogás) A kutya örömmel csikorog. (Kuk.) (Gyerekek) orr, száj, víz körül nyikorog. (Švant.) Ahogy a sakál morgott, habot szórt. (Pláv.);
    a nyál fröccsenése (Al.);
    A papula habos nyál peremét permetezi. (Gab.) A dohány beporzódik - itt hirtelen a mell tüsszögni és nyikorogni kezd. (Lask.) A bácsi kitör a függőségtől. (Al.) - Amikor szükséged van rá (mérnökre), akkor nincs - csattant fel Koniarik. (Tat.) - Ez érzéketlenség - vágta rá az építtető. (Fog.) Mindenki megtér majd tehetetlenségében. (Ráz.-Mart.) Hiába volt a sistergés és az üldözés. (Pláv.) A sértett falu szúr, döcög. (Urb.)

    2. (feltétel nélkül azt is, hogy mi) (tűzről, forró fémről, zsírról, folyadékról) ropog szikrákkal, permetez és sziszegő hangot ad ki: csillagszóró, rakéta sistergő;
    Addig nyikorgatja a patkót, amíg az meg nem csikorog. (Sokk.) Elektromos szikrák törnek ki. (Tat.) A vas ropog szikrákat. (Kuk.) A kenőcs sziszeg és fröccsen. (Švant.);
    egy gyertya, egy égő nyugtalanul tört fel;
    sistergő lámpa (Gab.);
    kenőcs, olajfröccsenés (pl. sütés közben);
    Forródott és fröccsent az arcán a mész. (Tat.) (Nagyolvasztó) sziszeg, nyikorog, bliccel, mint egy vulkán. (Pajzs.) Izzó tömeg patak tört ki (a nagyolvasztóból), fröccsenve és sistergve. (Hor.);
    pren.: A szem csillogása boldogan recseg (Rys.) A szem ragyog. Puskagolyók (Bod.) A kapukba csapódtak. A gondolatok szikraként fröcsköltek a fejemben (Urb.) Gyorsan váltogatták egymást. A hullámzó tömeg sziporkázó hangjai, mint a halom szikrái (Ráz.) Sűrűn hangzanak egymás után.

    3. (akár anélkül is) fröccsenjen, szórjon kis vízcseppeket stb.: P. víz valakire;
    Élő tűz seprűvel fröccsent a szemébe. (Dobš.) Az erős hullámok vadul pattogtak. (Švant.);

    az ellenkező. fröccs, -a, -ají;

    mell kanca, -y, -nő nők. r. a karácsonyfa dísze, egy drótra ragasztott anyag, amely meggyújtja a világítást: Este meggyújtotta a fát és meggyújtotta a csillagszórókat. (Fr. király);
    Karácsonyi p-y (doboz)

    mell jön. m. sistergő, fröccsenő szikrák: szikrázó lángok csaptak fel. (Švant.);
    sziporkázó meteorvillanások (Hviezd.);
    pren. p-e szavak (Bod.) mérgező;
    o. fröccsenő folyadék által kibocsátott hang stb.

    1. (feltétel nélkül azt is, hogy mit) permetezzen nyálat a szájába, és pattogjon (pl. Tüsszögéskor vagy haragjában, haragjában stb.): (Macska) fröccsen az arcába. (Ábra) Az öreg dühösen felpattant és legyintett. (Jil.) - Meg akar előzni minket - vágta rá megvetően. (Jes.)

    2. Spricc, spriccel és sziszegő hangot ad ki: A lámpa felrobbant. (Csillag.) A rakéta fénye kitört. (Jes.);
    pren. Itt-ott beugrott egy jegyzet, és hirtelen megszólalt.

    3. (bármi is szükséges) Fröccsenés, horkolás: Csobogjon egy csúnya foltot az ingén. (Jes.) (Autó) hócefetét fröcskölt az arcomba. (Kr. Kráľ) Sikerült egy marék homokot megveregetnie (a lyukba). (Fab.) Fehér szikrák robbantak ki a kemencéből. (Bedn.);
    pren. Mérgező kérdést csapott az arcába (urb.) Dühösen mondta. A szemembe pattant: "Te gazda vagy!" (Jes.);

    mellmacska, -u ember. r. sistergő, sistergő hang: p. robbanó töltetek (Fr. King);
    o. gyertya (GAB)

    mell natá és busty jön. m. (egy asszonyról) nagy mellű: nagy mellű polgári hölgy (Zel.);
    (Flora) mell natata és zsír (ábra);
    (Beta) a testben kisebb volt, de dögös. (Zgur.);
    dögös ribancok (Bedn.)

    mellrés, -és ember. r. félgömb alakú képződmény a női test mellkasán, amelyben az emlőmirigyek felületet eredményeznek a mellbimbóban: adj, adj a gyermeknek p., helyezd a gyermeket p-u-ra, adj neki italt, szoptasd a gyermeket;
    inni p-a-ból, szívni p.
    szopni p. (Rys.);
    A baba megszívja a matere mellét. (Ábra.);
    kisebb p-y (Fel.);
    A bebörtönzött lány melleinek vonásai látszottak. (Urb.);
    lek. gyulladás. β-α rák;

    mell adalék: anat. o. hátsó udvar sötét karika a mellbimbó körül

    1. aki mellen van, mellben: anat. tejet választó β-e emlőmirigyek;
    β-mellbimbók;
    p-é izmok;
    telefon hívás. o. betegség (Šolt.) tüdőbetegség;
    o. tea tea légzőszervi megbetegedésekhez;

    2. (a hangról) mély: Ágnes fújt hangon morgott. (Tat.) Melltenorral énekelt. (Vaj.)

    2. hívás. a kesztyű egy része, amely körülfogja és védi az egyik ujját a kézen: p-ami kesztyű;
    p-ujjatlan kesztyű;
    p-y kesztyűn;

    3. az öt mozgatható szerkezet egyike, amely véget vet az emberi lábnak;
    madaraknál és egyes emlősöknél az egyik mozgatható szerkezet, amely véget vet a lábnak: a madarak, a majmok lábujjai;
    ló mell;
    p-y a lábakon;
    Lábujjai kilógnak a cipőjéből (Ráz.) Megvan a lyukuk;
    séta p-och-on, p-och csend után;
    Csak a lábujjaira lépett. (Fog.) Nehezen lépte át ujjain a küszöböt. (Körte.) Ujjaimon eltűntem a házból, mint egy tolvaj. (Kuk.);
    álljon a hegyén lévő p-y-n;
    Ujjain áll, hogy kiszélesítse a látóhatárt. (Ön.);
    a p-yre lőtt

    ● lépjen valaki p-y-jére, hogy megnehezítse, szigorúan ellenőrizze;

    ujj hozzá. m.: p-é ujjas kesztyű;
    bőr. p - az összjáték és az ujjak mozgásának technikája hangszeren való játék közben;
    p-e gyakorlási ujjgyakorlatok;
    anat. p-é izmok az ujjakon és a lábujjakon;

    ujj, -a és gyűrű, -čka és ujj, -a ember. r. zdrob. kifejez: finom ujjak (Hor.);
    ideges ujjak (Jégé);
    az ujját a szájába dugja (Ráz.);
    vékony gyűrűk (Tim.) Könnyet törölgetett az ujjával. (Jégé)

    női mell. r. termékeny talaj humuszt tartalmazó felső rétege, talajréteg: A lábad alatt puha orr van. (Ondr.) Korántsem volt ismert, hol szűnt meg az ujjréteg, és hol kezdődött a holttest. (Vaj.);
    pren. állni a bennszülött ujjban (Jes.) az őshonos talajon;

    ujj hozzáférés: ill. sok ujjat tartalmazó p-á talaj

    1. nemesfémből készült díszgyűrű. drágakővel, ujjára felfűzve: arany, ezüst, platina p.
    gyémánt, ragyogó, rubin p. ezen drágakövek bármelyikével díszítve;
    esküvő o. szokás. karika formájában, amelyet al. házasságok;
    lezárt p. a név kezdőbetűivel;
    fel, valakire fel p. (az ujján);
    letöltés, levétel p. az ujjától;
    o. szemmel;
    Nyolc gyűrűt szerzett nagy kövekkel. (Taj.) Gyűrűk és karkötők ragyognak a kezeken. (Urb.);
    visszatér valakihez p. törölje az eljegyzést;

    2. valami gyűrű, kör alakjában;
    Sztálingrádot erdők vették körül (erdők zöld gyűrűjében) (Jes-á);
    hegyekkel körülvett város;
    p-e haj (Ondr.);
    (Kígyó) három gyűrűbe csavart. (Igen);
    asztron. Szaturnusz p. gyűrű alakú anyagrészecske a Szaturnusz bolygó körül;

    tech. kör alakú géprész: mágneses p.;

    bot. a fátyol mélysége egyes gombák mélységén;

    gyűrű hozzá. m. gyűrű alakú, kerek: tech. o. mágnes;
    o. gépváz;
    p-é tekercselés;

    gyűrű, -új és gyűrű, -és ember. r. zdrob. kifejez: Arany gyűrűt adott neki emlékül. (Kr. Kráľ) Levette a gyűrűt kisujjáról. (Vaj.);
    hajgyűrűk (Jes.) göndör hajszálak

    mell vékony. m. gyűrű alakú: anat. p-e izmok a gégében;
    o. porc alakja;
    geogr. p alakú atoll-szigetek

    mell tenec, -nca ember. r. gyűrű alakú dolog: p-e aranyszőr (Ráz.);

    tech. kör alakú géprész: vas, öntöttvas o .;
    külső, belső o. golyóscsapágy;

    építész. az oszlop tengelyét a fejtől elválasztó csukló;

    asztron. az égitest egyenlítője körül kör alakú formában forgó anyagrészek;

    gyűrűs hozzá. m. gyűrű alakú;
    szöveg. p-e fonógépek szilárd, különösen nyers fonal előállításához;
    anat. a gége porcjának β-á porc komponense;
    asztron. p-e napfogyatkozás részleges fogyatkozás, amelyben egy izzó gyűrű látható

    mell vékonyabb, -és ember. r. ujját a kézen a kisujj mellett, amelyen a szokás. gyűrűt visel: sárgaréz gyűrű a gyűrűn. (Fecsegés.)

    mell árnyékos hozzá. m. gyűrű alakú, gyűrű alakú: p-e haj (Urbk.) göndör