A pszichológiai tesztnek több meghatározása van. A Pichot definícióját választjuk, amely véleményünk szerint nagyon jól leírja a pszichológiai teszt lényegét. A teszt egy szabványosított kísérleti helyzet, amely bizonyos viselkedéseket vált ki. Ezt a viselkedést statisztikai összehasonlítással értékelik más, azonos kísérleti helyzetben lévő egyének viselkedésével); ily módon lehetséges az alanyok kvantitatív vagy tipológiai osztályozása.

ember viszonya

Ez a meghatározás magában foglalja:

1. Kísérleti helyzet (vizsgálati környezet, vizsgálati anyag, a kísérletező hozzáállása és utasításai a vizsgálati anyaggal való munkához), amely pontosan meghatározott és megismételhető.

2. A megfigyelt egyén viselkedésének regisztrálása (a viselkedés nagyon változó, eltérő lehet - pl. Kérdések megválaszolása, minták összeállítása kockákból a sablon szerint stb.).

3. Ezt a viselkedést statisztikailag hasonlítják össze egy bizonyos embercsoport viselkedésével. Ez az embercsoport egy minta, amely alapján szabványokat dolgoztak ki egy adott tesztre. Az a vizsga, amely nem tartalmazza ezt az összehasonlítást, nem pszichológiai teszt.

4. Az egyén besorolása az alanyok teljes csoportjához viszonyítva a teszt végső célja.

A külső jellemzők szerint:

a) ceruza - papír, ahol a vizsgált személy írásban válaszol a kérdésekre
b) teljesítményvizsgálatok, ahol a vizsgált személynek bizonyos manipulációs műveleteket kell végrehajtania.

Az alkalmazás módja szerint:

a) egyedi tesztek
b) csoportos tesztek

a) teljesítménytesztek (a személyiség, értelem, képességek, ismeretek kognitív aspektusainak mérése)
b) személyiségtesztek (érdeklődés, jellem, akaratvonások, temperamentum mérése)

A teljesítménytesztek további részekre oszthatók:

- intelligencia tesztek
- képességvizsgálatok
- tudástesztek - didaktikai tesztek

A személyiségvizsgálatok további részekre oszthatók:

- személyiség kérdőívek
- vetítési technikák
- objektív személyiségtesztek/2/Tűz

Szociometria:

Szociometriai módszerek:
- A módszer a társas kapcsolatok azonosítására irányul egy csoportban, és megvizsgálják az egyén vagy a csoport szociabilitását.

Az emberi szociabilitást alakító tényezők a következők:

- az ember viszonya önmagához
- az ember viszonya a szülőkhöz, a tágabb társadalmi környezethez
- a társadalmi kapcsolatok iránti igény mértéke
- a környezettel szembeni tolerancia mértéke
- agresszióra való hajlam
- a társadalmi, erkölcsi, jogi normák elfogadásának szintje és az ezeknek való megfelelés hajlandósága