167 találat (2 oldal)
dühös ember dühös ember: a fiú gonosz ember lett • dühös (dühös ember) • kifej.: srďo • srdoň • srdoš • srďúch • jedoš • pajedoš • sršo • dil. dühös (Dobšinský) • pl. hígított. szívek (Jesenská) • pl. zbesnenec • könyv. elavult őrült
oldalra 1. rövid távolságra, ill. rövid távolságra az alapvetéstől, egyenes iránytól • oldalra: szégyellte oldalra, oldalra állt • mellette: egymás mellett elakadt motoros fiúk • a közelben • gazda: oldalra, nem messze, fialt juhok legeltek • mellette • oldal: régi könyvek feküdtek • kívül: mindenki oldalra állt, kívül • elavult. vbok (Hviezdoslav, Kukučín) • nemzeti obok
2. az egyenes iránytól eltért rövid távolságra • oldalra • oldalra: oldalra, oldalra, oldalra ugrott; pren. minden másnak oldalra, oldalra kellett mennie (elvesztette fontosságát) • félre: mindent oldalra, félre tenni • mellette: felesleges dolgokat oldalra, mellé
3. az egyenes iránytól eltér, nem egyenes • ferdén: oldalt ült a padon, ferdén • oldalra • görbén • görbén • ferdén • beszélt. šrégom: a sapka görbén, oldalra, ferdén ül; görbe, oldalra vetett kalap • kasza • kozmosz • ferde: oldalra, kasza bámulja a bejövőket; kozmosz, oldalt néz a lányra • híg. kosom
keresztirány eltér az egyenes iránytól, keresztirányban; keresztirányban egymás felett (általában kereszt alakban) • keresztben • keresztben • keresztmetszet: keresztbe keresztezte az utat keresztben; a hegyen keresztben keresztbe mentek • átlósan: keresztben, átlósan • keresztbe tették a hívást. šrégom: lába keresztbe volt hajtva, kereszt; aláírta hívását •.: lucfenyő • lucfenyő • rajok: lucfenyőkeresztek, spórák • vékonyak.: kereszt • annak ellenére, hogy • egyenes • nat. partíciók
keresztben 1. az egyenes iránytól eltérve, keresztirányban; keresztirányban egymás felett • keresztirányban • keresztmetszet: keresztirányban, keresztirányban gördül az ágyhoz; kereszten keresztezte a mezőt • kereszt • kereszt: keresztbe hajtotta a karját, keresztbe • átlósan • hív. főnök: az autó szögben állt, főnök • hívás.: lucfenyő • lucfenyő • mocsarak: a tó lucfenyőn, lucfenyőn, rajokon átúszott • hígítás.: kereszt • annak ellenére, hogy • egyenes • nat. partíciók
2. (ahol) az irányt az átlóban fejezi ki; (ki, mit) átlóban fejezi ki a helyet • keresztezés • keresztezés • hívás. shreg felett (ki, mi): átsétált a völgyön, átkel a völgyön, át az erdőn; a járdán át egy tábla keresztezte a járdát
ferdén tér el az alapvető vízszintes, függőleges al. egyenes irány • ferdén • ferdén • híg. ferde: a sapka ferde, ferde; ferdén nézi a képet • görbe • görbe: a kép görbe, görbe • keresztben • keresztirányban • átlósan függeszkedik: az autó keresztben, keresztben, átlósan áll meg az úton • keresztben • keresztben • vékony. közvetlenül • nat. partíciók • hívás. šrég: átment a mezőn átkelve; tegye a tollat a főnökre • kasza • kasza • kozmosz • tel. gérvágó: kasza, kasza, kozmosz a fiúra néz • oldalra: oldalra néz ránk • döntött • döntött: a deszkát döntötten, megdöntve tartja
šrégom p. keresztben, keresztben 1, átlósan, oldalra 3
innovate tű alakú jégkristályokból álló fagyasztott vízgőz • innovatív • őz: fákat, ágakat borítanak innovate, őz • tiplik: tiplik a fákról felakasztva • fagy: fagy esett a mezőre • vékony. osuhlina • nár. trágya
fehér, amelynek színe olyan, mint a tej, hó, liliom stb.: fehér fogak, fehér ruha • hófehér • tejfehér: fehér, hófehér menyasszonyi ruha; fehér, tejfehér bőr • élénkfehér • könyv.: fehéres • fehéres (gyönyörű, élénkfehér): fehéres váll, fehéres márvány • ónfehér (fehér, mint ón): ónfehér színű • kréta (fehér, mint kréta): krétaarc • pren. alabástrom • márvány (általában a bőr, az arc stb. körül) • porcelán fehér • porcelán (fehér, mint a porcelán; általában az arc körül) • gyöngyházfényű (fehér és fényes, mint a gyöngyház) • platina (fehér, mint a platina) • tejszerű (tej- mint a szín)): tejüveg • sárga-fehér (fehér, sárga árnyalattal): sárga-fehér haj • kék-fehér (fehér, kék árnyalattal): kék-fehér füst • szürke-fehér • fehéres • szürke- fehér • szürke-fehér • törtfehér (fehér, szürke árnyalattal): szürke-fehér, szürke-fehér; hamu fehér haj; a házak fehérfalai • ezüstfehér: ezüstfehér fém • pren. srienistý: srienistý öregember feje • pren. hó (Kalinčiak) • pl.: fehéres • fehéres • fehéres • fehéres: fehér, fehér, fehér ing • fehérített • fehérített (aki fehér lett): fehérített, fehérített kezek mésztől • kb. (is, feltűnően fehér): fehéres arc
srienistý p. fehér, szürke 1
szürke 1. amelynek szürke és fényes színe van, mint az ezüst al. határozatlan ideig, mint füst, hamu stb. akinek ilyen színű haja van • szürke • szürke: szürke, szürke, mint a galamb; szürke, hamu árnyalatú • piszkos (határozatlan színű, mint a szennyeződés): piszkos égszín • ezüst • ezüstszürke: ezüst, ezüstszürke anyahaj • ezüstözött • ősz hajú • pren. srienistý (helyenként szürke; a haj körül) • subšt. szürke • ősz hajú • ősz fejű • ősz hajú • kopasz • fehér hajú • könyv.: ezüstszőrű • ezüstfejű (kb. emberről) • szürkés • szürkés • szürkés • szürkés • szürkés (ami kissé szürkés): szürkés (k) astai, szürkés áll • világosszürke (halvány árnyalattal) • kifej. szürkés (ami teljesen szürke): őszülő öreg
2. amely elvesztette eredeti színét • szürkés • fakó: szürke, szürkés, kifakult ruha
3. o. monoton, sztereotip
károgás, krokogás folyik vékonyan, hangosan, általában. szakaszos áram; kifejez öntsön folyékony folyammal • guggoljon • guggoljon • ropogjon • ropogjon: tejcsikorgás, kuporgás, tücskök, tücskök; tücskök, csipog kávé krém • pl.: csicsergés • csicsergés • csicsergés • pisi • csicsergés: csiripelés, csirkék, fürtök csordogálása; nyomja ki a tejet a kancsóból vékony folyam • nar.: fojtogatás (kuncogás) • kuncogás (áramlik át a csicseriborsón): a vér csak kuncog, csak kuncog a sebből • nyikorog • kortyolgat (üríti a nyálat a fogakon keresztül): horkan, nyikorog, nyálat szív a földre
hangosan szipogni, hangosan inni. folyékony ételt enni; durva. inni al. egyáltalán fogyasszon folyékony ételt • kortyoljon • kortyoljon: nyaljon, kortyoljon forró teát • tüsszentés • tüsszentés • ütés • tüsszentés (mohón; pejor az emberekről.): kutyák tüsszentenek, kortyolnak vizet; strebe, hideg bor a reggeltől
szippantás inni egy kicsit al. fogyasszon folyékony ételt • pl.: csicsergés • csicsergés (ek): kéjes, csicsergő forró leves; kávét kortyolgatni • pl.: ital (ok) • ital (ok): ital, korty bor • korty • korty: lassan kortyol levest
ital 1. nyelje le a folyadékot • nyelje le (igyon hangosan): iszik, siklik közvetlenül a palackból • ital (ok) • ital (ok) (igyon egy keveset): kortyoljon bort, kortyoljon borból • kabát (ital szünetekkel): kabát tea termoszból • kifej. csilingelés (egy kicsit): baba ketyeg a tejből • kortyol • kortyol • tüsszent • tüsszent • kortyol (lassan és enyhén): kortyoljon egy szívószállal, kortyoljon málnát • pl.: etetni • etetni (mennyiségben inni): a gyermekeket etetni, lével etetni • pl. húzás (ital palackból) • pl.: kapaszkodás • fakitermelés • guggolás • guggolás • guggolás • kuncogás (állatokról, pejorról és emberekről): kutya lejtője, logók vize; tehén meghajlik az ereszcsatornából • szippantás • horkolás • horkolás • horkolás • szippantás (mohón, gyorsan, hangosan iszik; pejor. emberekről): forró kávé szippantása; disznó rúgja a vizet • pl. lenyelni (mohón, mérték nélkül): lenyelni a csészét a csésze mögött • inni (egészségre inni) • inni (az egyensúly kivételével mindent inni) • inni (bizonyos mennyiségből inni) • fogyasztani ( folyékony állapotban inni): gyógyszert szedni • fogyasztani (ivással vagy evéssel fogyasztani): sok sört fogyasztani
2. túlzott alkoholtartalmú italok fogyasztása • berúgni: inni, undorodva itatni • kifejezni.: kérkedés • ropogás • fakitermelés • lövés • kitérés • kitérés: nem akarja abbahagyni a kérkedést; te szén mindennap • kifejez.: trundžiť • hívás. pejor. korheľčit: korheľčí od mladosti • expr.: tankol • szop: fiúk tankolnak, szopnak reggel óta • subšt.: szívás • szívás
3. képes szivárogni, felszívni a folyadékot • felszívni • felszívni: a száraz föld szomjan iszik, elnyeli, elnyeli a nyári esőt
szívni, szívni 1. csukott ajkakkal kis kortyokban folyadékot szívni, és a sŕ hangjaihoz hasonló hangot kiadni: hangosan levest énekelt • kifej.: rázás • horkolás • horkolás • horkolás • horkolás (zajosan, keserűen és általában mohón iszik, eszik): az ital rázása még forrón; foltokat, vizet csapol közvetlenül a vödörből; Ne örülj, ne csalj!
2. fájdalomtól, megfázástól stb. a kiterjesztett hanghoz hasonló hangot adjon ki • nyomja meg • kortyoljon • hígítson. korty: (o) ormány, takony, korty a hirtelen fájdalomtól • remegés • remegés • kuncogás (rángató, szelíd mozgás és általában csendes recsegő hangot ad ki): remeg, hideg reszket; remeg, gurgul a hidegtől, a félelemtől
3. köpés a fogak között • morgás • nyikorgás: horkol, csikorog, nyikorog az ívből
korty o. inni
igyon inni, vegyen valahonnan kisebb mennyiséget • igyon (te): ivott, ivott egy pohár tejet • kifej.: korty • korty • korty • korty: (od) kortyol, kortyol kávét • kifej.: nyalogatni magát (elég kis mennyiség, általában kóstolásra): nyalogatni magát likőrből • beszélgetésből. kifejez: bejelentkezés • bepillantás • szippantás • barlang (gyakran alkoholfogyasztáskor): bejelentkezés, glgnime még mindig • hívás. kifejez: bozót • összebújik • ostorozza magát • húzza (csak az alkoholfogyasztásra vonatkozik): súrolt, összebújt, szippantott, egy üveg szilva pálinkából húzott • kifej.: horkolás • szippantás (szeszes ital) • ital • kifej.: lehajol • horkol • lehajol (alkoholt igyon általában a szükségesnél többet): szeret inni, hajlik; amikor lehajol, felhorkan, nem lehet vele beszélni
srkot expr. sziszegés, horkolás okozta hang • horkolás: hangos horkolás, horkolás hallatszott
őz fiatal őz • őz: a hegyről hozott sérült őz, őz